Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, az nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre. A korábbi románosítási törekvéseket sikeresen elkerülő erdélyi magyar középiskolákban az 1980-as évek elejétől parancsszóra kezdődött el a magyar vezetőség leváltása. Az 1989-es rendszerváltásig minden magyar középiskolát előbb román tannyelvű esti tagozatokkal ,,egészítettek ki”, a nyolcvanas évek második felében pedig elemis román osztályok is megjelentek, majd a román kilencedik osztályos nappali tagozatok. Nem fér kétség hozzá, hogyha a Ceașescu-házaspárt 1989 decemberében nem végzik ki, az 1990-es évekre ugyanazt a forgatókönyvet lépteti életbe a romániai közoktatási rendszerben, mint amiben most sántikál a környező országok politikusainak folyton hazudozó ukrán vezetőség a nemzeti kisebbségek jogainak betartásáról.
Ma ugyanaz az elképzelés érvényesül Ukrajnában, mint amit Ceașescu ideológusai dolgoztak ki a ,,magyar nemzetiségű románok” számára.
A román kommunista jövő az erdélyi magyar közoktatás záros határidőn belüli beolvasztásáról szólt, ahogyan a romániai magyar sajtó felszámolását is eltervezték az 1990-es évek elejére.
Az ukrán nacionalisták által irányított Ukrajna ma aszerint viszonyul az ország területén élő nemzeti kisebbségekhez, hogy háborús politikáját melyik ország milyen mértékben támogatja. A kizárólagosan ukrán nyelvű Ukrajnáról álmodozó soviniszta kijevi rendszer számára minden nemzeti kisebbség ellenség, de ezen belül vannak fokozatok. A románok most picivel jobb megítélés alá esnek, a közellenség a kárpátaljai magyarság lett.
Zelenszkij rezsimjének nem számít, hogy a háború kitörése óta Magyarország ukrajnai menekültek százezreinek nyújt segítséget.
Annak is, aki tovább akar utazni Nyugat-Európába, aki pedig Magyarországon marad, szállást, ellátást és gyerekei számára iskoláztatást biztosítanak, amíg visszatérhetnek szülőföldjükre.
Az sem számít Kijevnek, hogy magyar segélyszervezetek hatalmas mennyiségű élelmiszert, ruházatot és egyéb közszükségleti cikket szállítanak Kárpátaljára. A még létező magyar intézmények ma már csak magyar állami segítséggel maradhatnak talpon.
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkijnek egy dolog számít: számolatlanul dőljön az európai uniós és amerikai pénz Ukrajnába és minél több fegyvert szállítsanak az országba.
Béketárgyalásokról szó sem lehet, és amelyik európai vezető a legkisebb ellenvéleményt is megfogalmazza a hivatalos ukrán állásponttal szemben, az közellenség.
Ma ebben a helyzetben találja magát a magyarság, mert Magyarország vezetői nem a végtelenségig elhúzódó öldöklésben érdekeltek, hanem a minél gyorsabb békekötésben. Elkeserítő leírni, de ha így haladnak a dolgok, a nagyukrán álmok velejárója lehet, hogy a kárpátaljai magyarság búcsút mondhat a legutolsó hadkötelezett magyar férfinak is, akit koporsóban küldenek majd haza a frontról, hogy hozzátartozói eltemessék. De ugyanez érvényes a román és a más nemzetiségű férfiakra, akárcsak az ukrán katonákra, akik nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy megússzák a besorozást.
A legfelsőbb ukrán vezetők beleegyezésével bevezetett magyarellenes intézkedések a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola életébe jelzésértékűek. Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij közelmúltban történt kijevi megbeszélései még arról szóltak, hogy keresik a megegyezés lehetőségét, de amint a magyar államfő távozott az ukrán fővárosból, az eltervezett közoktatási forgatókönyvet Kárpátalján is élesítették.
A munkácsi önkormányzat nyílván nem a saját kútfejétől váltotta le a magyar iskola magyar igazgatóját, és ültetett helyébe magyarellenes ukránt, akinek bevett szándéka ukrán iskolává változtatni a magyar tanintézményt.
Az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij pályafutása a kisebbségi jogok eltiprásában vészesen hasonlít Nicolae Ceașescu román diktátorra. Nem kívánom, hogy ugyanúgy végezze földi pályafutását, mint bő három évtizeddel ezelőtt déli szomszédja.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői ...
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor ...
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.