HIRDETÉS
– Herceg Ferenc a kommunista rendszer méltatlanul elfelejtett írója, a Kárpát-medencében nem oktatták a hivatalos magyar tananyagban. Mivel magyarázható több évtizedes elhallgattatása?
– Liktor Katalin: Herczeg Ferenc, a 20. század első felének írófejedelme – ahogy kortársai tisztelettel nevezték – testesítette meg azt a magyar világot és gondolkozásmódot, amelynek megsemmisítésére törekedett a kommunista rendszer. Írásművészete nemcsak irodalmi, de esztétikai értéket is képvisel, mely értéket a diktatórikus egypárti kommunizmus eltörölni kívánt.
– Takaró Mihály: Igen, ideológiai okok játszottak közre abban, hogy Herczeget elhallgattassák, sőt, életművét kitöröljék a magyar irodalmi kánonból.
– L. K.: Herczeg korának legismertebb magyar írója volt: nemcsak itthon, de egész Európában, sőt, a tengerentúlon is sikerrel mutatták be műveit. Regényeit 1925-ig – első Nobel-díjra jelölése évéig – huszonkét (!) nyelvre fordították le, telt házas színházi bemutatók ünnepelték nevét Németországtól New Yorkig, sőt, több külföldi némafilm forgatókönyvének alapját is Herczeg-munka képezte. (pl. az Erotikon c. svéd némafilm a Kék róka c. színmű alapján készült el.)
– Az ítélet részben a rendszerváltás után is tovább élt, egyes baloldali kötődésű irodalomtörténészek szerint a ,,Horthy-rendszer ünnepeltje” nem írói tehetségének köszönheti két világháború közötti népszerűségét. Hogyan ítélik meg ezeket a vádakat?
– T. M.: Herczeg Ferencet – a rosszalló vélekedésekkel szemben – nem a Horthy-korszak politikája emelte magas rangú íróvá, hiszen írói pályafutása harminc évvel korábban kezdődött, 1889-ben jelent meg első regénye, a Fenn és lenn. Legjelentősebb művei nagyobbrészt 1920 előtt keletkeztek (A Gyurkovics-lányok, 1893; Bizánc, 1904; Kék róka, 1917; Az élet kapuja, 1919).
– L. K.: 1920-ra, Horthy Miklós kormányzóságának kezdetére Herczeg Ferenc már világhírű magyar íróként a legbefolyásosabb körökben mozgott. Mint Tisza István miniszterelnök bizalmasa és barátja, mindvégig a magyar nemzeti politika mellett foglalt állást, az 1918-as tragédia után azonban visszavonult. A Károlyi Mihály vezette kormány, majd a Kun Béla nevével fémjelzett tanácsköztársaság és a román betörés okozta válságból való felálláshoz Horthy Miklós kormányzósága kínálta a legjobb megoldást, aki a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartva irányította a Trianon után csonkán maradt országot.
(1927-től a Magyar Revíziós Liga elnöke volt.). Hatalmas eredménynek számított, hogy a magyar Nobel-díj jelölő Bizottság (melynek tagjai: Négyesy László, Császár Elemér, Horváth János, Papp Ferenc és Tolnai Vilmos voltak) 1925-ben Herczeg Ferenc Az élet kapuja című történelmi kisregényét jelölte a megtisztelő díjra, és ez a jelölés megismétlődött 1926-ban és 1927-ben is.
– T. M.: Herczeg saját írói tehetségének köszönhette, hogy a magyar kulturális élet számottevő alakjának számított. Ez a hírnév hozta meg neki később politikai és magasabb szintű kapcsolatait.
– Hogyan született meg a Herczeg Ferenc írói munkásságát bemutató közös kötetük? Mi az előzménye a ,,négykezes” munkának?
– L. K.: Első éves egyetemista koromban találkoztam először személyesen Takaró Mihállyal (előtte a hangját ismertem csak, hiszen az érettségi bizottság elnökeként ő olvasta be az írásbeli érettségi esszék címeit, amit egy érettségiző diák sosem felejt el). A Nem nyugatos magyar irodalom című fakultatív szeminárium hallgatójaként hallottam először Herczeg Ferenc mellett Reményik Sándor, Tompa László, Wass Albert és Nyirő József nevét, és ezen a szemináriumon ismerhettem meg jobban Áprily Lajos és Kós Károly munkásságát is.
Ez idő alatt kutatási területem kiterjedt már magára a huszadik századi erdélyi irodalomra, illetve Herczeg Ferenc életművére is.
– T. M.: A kötet megírásának apropója az írófejedelem halálának kerek, 70. évfordulója mellett a 2020-ban életbe lépett új Nemzeti alaptantervben (NAT-2020) hozott azon újítás volt, ami szerint Herczeg Ferenc életműtétellé vált (Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór mellett). Azonban eddig Herczeg a magyar irodalmi kánon száműzöttjeként kevés magyar szakos kollégának volt ismert. Így jött az ötlet, hogy mind a pedagógus kollégáknak, mind a diákoknak, ugyanakkor mind a lelkes olvasóközönségnek hozzunk létre egy olyan hiánypótló kötetet, amely nagy hangsúlyt fektet Herczeg irodalmi pályafutásának bemutatása mellett legfontosabb regényeinek és színműveinek elemzésére.
– A Herczeg Ferenc Társaság keretében hosszú évek óta népszerűsítik délvidéki születésű írónkat, visszatérnek szülőföldjére. A Kárpát-medence különböző régióiban mennyire ismerős az író?
– L. K.: Herczeg Ferenc a délvidéki Versec szülötte, amely ma Szerbiában található (Vrsac). Az ottani Petőfi Sándor Kultúregyesület meghívására már tarthattunk ott egy színvonalas és remek konferenciát, amelyet nagy érdeklődés kísért. Örömmel tapasztaltuk, hogy Versecen a Herczeg-kultusz él és létezik, köszönhetően a Kultúregyesület fáradhatatlan vezetőségének (Lantos Lajosnak és Krizbai Hajnalkának), illetve a város vezetősége is szívesen áll e munka mellé. Ugyanakkor a vajdasági kollégáknál tapasztaltuk, hogy büszkén tanítják Herczeget az iskolákban.
– T. M.: A Kárpát-medence többi régiójában is egyre több kolléga ismerte meg az írófejedelem nevét, hiszen az elnökletem alatt működő Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete (KMTKE) nagyjából 350 tagja közül szinte mindenki legalább egyszer rész vett olyan konferenciánkon, ahol bemutattam Herczeg munkásságát, kitérve Az élet kapuja című kisregényére. A KMTKE tagjai több más, eddig mellőzött íróról szóló előadás után első kézből származó információk alapján taníthatnak olyan szerzőket szerte a Kárpát-medencében, amely más országrészekben alkottak. Ezzel a kötettel, mint említettük már, nem titkolt célunk, hogy a magyar szakos pedagógus kollégák figyelmét felhívjuk az eddig méltánytalanul mellőzött írófejedelem munkásságára.
– A mai színházi világ mennyire vesz tudomást Herczeg Ferenc drámáiról? Milyen rendszerességgel kerülnek bemutatásra darabjai?
– L. K.: Herczeg írói palettája igen széles: leginkább epikusként és drámaíróként ismerte őt a világ. E két műnemen belül rengeteg műfajban alkotott (történelmi regénytől a sci-fiig, novellától a lélektani regényig, a bohózattól és történelmi drámáig).
Műveit számos nyelvre lefordították, így nyugodtan állíthatjuk, hogy a korszak egyik legismertebb magyar írójaként tartották számon. Művészetének egyik sikere, hogy munkái egytől egyik színpadra vagy filmvászonra kívánkoznak. Éppen ezért lehet ma is sikerrel bemutatni műveit.
– T. M.: Herczeg Ferenc ma is aktuális, nem csoda, hogy a magyar színpadokon sikerrel játsszák. Híres volt a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának előadása, illetve 2020 óta a budapesti Újszínház is teltházas előadásokkal büszkélkedhet. Remek rendezéssel és kiváló színészi játékkal adják elő a Bizánc című történelmi drámát (rend. Nagy Viktor), a Kék róka c. világhírű színművét (rend. Csiszár Imre), illetve Az élet kapuját (rend. Nagy Viktor). Ugyanakkor a mai modern filmművészet is újra felfedezte Herczeget, 2022-ben mutatták be a Kék rókát (rend. Pacskovszky József), illetve 2024-ben a Majdnem mennyasszony (rend. Pacskovszky József) című filmeket, ez utóbbi A fehér páva című regény filmadaptációja.
– Megítélésük szerint drámái közül melyeket lehetne ma is játszani, mire volna befogadókészség a közönség részéről? Mai szóhasználattal élve, mennyire időszerűek ezek a darabok?
– L. K.: Megítélésem szerint a fent említett darabokon kívül színpadra kívánkozik Herczeg más történelmi drámája is, ugyanakkor egyéb történelmi, társadalomkritikai, illetve akár lélektani regényét is lehetne dramatizálni, mert mindig új kérdésekre válaszol, mindig más problematikát feszeget műveiben. Visszaemlékezésében írta, hogy ha sikert ért el egy témával, vagy egy műfajban, akkor rögtön más téma, más műfaj kezdte érdekelni, ennek köszönhető munkáinak széles palettája.
– A fiatal olvasókkal hogyan lehetne megszerettetni Herczeg Ferenc könyveit? Milyen olvasmányt ajánlanának annak, aki most fedezi az író nevét?
– T. M.:
Olyan történelmi pillanatban született a mű, olyan mély igazságokat és igaz értékeket fogalmaz meg, amely a fiatalok számára azon túl, hogy esztétikai élményt jelent, értékközvetítő szerepet is betölt. Nem hiába ezt a regényt jelölték irodalmi Nobel-díjra 1925-ben, 1926-ban és 1927-ben. Ugyan a díjat végül nem nyerte el, de vitathatatlan, hogy a magyar írók közül először Herczeget és munkáját tartották jelölésre érdemesnek. Ezért is került be a 2020-as Nemzeti alaptantervbe kötelező olvasmányként.
– L. K.: Herczeg Ferenc hosszú élete során sok mindent tapasztalt, élt át, és ezek irodalmi lenyomatai lettek regényei, drámái. A tizenéves fiatalok a helyüket keresik a világban, kérdéseikre választ várva érdeklődéssel fordulnak a művészetek felé. Értékrendjük, jellemük fejlesztésének érdekében nyugodt szívvel adhatjuk bármelyik Herczeg kötetet a kezükbe, hiszen mindegyik munka erkölcsi állásfoglalás is egyben.
– Hogyan látják a magyar irodalomoktatás fejlesztését az anyaországban, és a határon túli területeken? Mennyire jár kéz a kézben? Kolozsváron, Budapesten, Besztercebányán vagy Versecen mennyire egyértelmű az, hogy egységes magyar irodalmunk van?
– T. M.: Sajnos a magyar irodalomoktatás és a határokon túli irodalomoktatás nem járnak kéz a kézben. Míg Magyarországon a NAT-2020 komoly oktatási reformokat hajtott végre a köznevelésben, addig Erdélyben ez a változás nem következett be.
– L. K.: A KMTKE több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy egységbe fogja a Kárpát-medencei magyar tanárok közösségét, segítve őket abban, hogy megismerjenek egy olyan szemléletet, amely a Kárpát-medencei magyarságra mint kulturális egységre tekint, ezáltal irodalmát is egységben kezeli. Ezzel szüntetve meg a határon inneni, határon túli irodalom frázisait.
Konferenciáinkon minden országrész irodalmát egy-egy irodalomtörténész, illetve pedagógus kolléga előadása mutatja be. Nagy szükség van az érdeklődő kollégákra, akik tudásunkat fejleszteni, bővíteni szeretnék, ezáltal hatva generációkra, és teremtve meg egy közös magyar nemzeti identitást.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
