HIRDETÉS
Papp Zoltán szászrégeni tehenészete az a fajta állattenyésztői modell, amely leginkább elterjedt az elmúlt harminc esztendőben Erdélyben. Ez nem modern istállókat és agráregyetemeken oktatott korszerű fejőstandokat jelent, hanem a meglévő lehetőségek maximális kihasználását a régi épületek átalakításával és az anyagi lehetőségek szerinti korszerűsítésével. A hatvan szarvasmarhát tartó állattenyésztési szakmérnök telephelye villanypásztorral elkerített, 13 hektáros legelőbe torkollik. Miközben körbejárjuk a mezőgépektől tarkálló udvart, vendéglátóm elmagyarázza, melyik gépet mikor vásárolta.
A portán vagyont érő mezőgazdasági gépparkjuk van, amelynek legújabb tartozékait – szecskázógépet és szénabálázót – a székelyföldi gazdaságfejlesztési program keretében vásárolták, de 200 ezer eurós, új kombájnt is beszereztek, amit lízingben használnak.
A harminc éve gazdálkodó Papp család kapával és kaszával kezdte az 1989-es rendszerváltás után a földművelést, míg rendre használt gépeket és állatokat vásároltak. Ma övéké a környék legszebb törzskönyvezett román tarka tehénállománya.
„Olyan tehenet nem tartok, amelynek évi tejtermelése nem éri el legalább a 8 ezer litert. Eleve a termelés szempontjából válogattuk össze az évek során jeles állattenyésztési szakemberek segítésével az állományt” – magyarázza vendéglátóm. A végeredmény nemcsak a napi 600 liter eladott tejben mutatkozik meg, hanem az ötvennél több Maros megyei és országos kitüntetésben is, amelyet tehenei kaptak a „legjobb tejtermelés”, a „legszebb tőgy” és egyéb díjazási kategóriákban.
Az ebédlő asztalára vaskos dosszié kerül a kitüntetésekről, és olyan román nyelvű állattenyésztési szaklapokról, amelyek a gazda kitüntetéseit és állatállományát mutatják be.
Nem egy fotón a három fiú is szerepel, akik gyerekkoruk óta apjuk mellett segédkeztek. A középső fiúnak, Botondnak viszont nemcsak otthoni szabadidős foglalkozást jelent az állattartást, hanem életre szóló hivatást is, miután elvégezte a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem állattenyésztő mérnöki szakát.
Az óvónő édesanya korábban otthagyta tanügyi állását, amikor rájött, hogy gazdacsaládként csak úgy tudnak megélni, ha mindannyian ezzel foglalkoznak. Főleg olyan körülmények között, amikor a legtöbb mezőgazdasági munka elvégzésében csak a családtagokra lehet számítani. A környéken nehezen találni mezőgazdasági munkást – állattenyésztésben szinte senki nem akar dolgozni –, így nem véletlen, ha az állattartás és a növénytermesztés teljes gépesítésére törekszenek. Igaz, a mostani tehéntartás ettől még távol áll, ezért szeretné Papp Botond korszerűsíteni a gazdaságot.
ami mai számítások szerint kb. egymillió euróba kerül. Csak egyetlen lehetőség van: előremenekülni az időben, és olyan technológiát alkalmazni, ami minimálisra csökkenti a kézi munkaerő szükségességét” – magyarázza a fiatalember, amire az apja igenlően bólogat. Papp Zoltán szerint a fiára hárul a farm korszerűsítése. Az elmúlt harminc évben a családnak ennyire futotta, ő már többet nem is szeretne beruházni, de mindenben támogatja a gyerekeket, hogy saját elképzelésük szerint lépjenek előre. „Egyre inkább szükség van a hazai élelmiszerre, ezt keresik az üzletekben. A hazai tejfeldolgozók is megbecsülik azokat a gazdákat, akik nagyobb mennyiségű tejet állítanak elő és szerződéses rendszerben napi rendszerességgel ellátják az üzemet. Három nagyobb tejfeldolgozónak adtunk el eddig tejet, és mindig jó árat kaptunk érte” – magyarázza Pap Zoltán, aki biztos benne, hogy a jövő a hazai élelmiszer-termelés gyors felfuttatásáról szól.
Ehhez azonban mindenekelőtt a termények és a termelés biztonságát kell megoldani. Ilyen téren Szászrégen környékén sem állnak jól a gazdák. Nemcsak a dolgozni nem akaró tolvajokkal gyűlik meg a bajuk, hanem a medvékkel is. Vendéglátóm egy környékbeli vadászegyesületet is vezet, így sokat mesél arról a közelharcról, amit manapság a gazdák folytatnak a nagyvad ellen. A tehéncsordákat vagy juhnyájakat hatalmas kutyafalkákkal lehet csak megvédeni, a kutyák pedig irtják az apróvadakat.
Papp szerint minden baj gyökere, hogy a román környezetvédelmet olyan civil szervezetek ejtették rabul, amelyek nem értenek a vadgazdálkodáshoz, de annál hangosabban követelik a vadak jogait.
Ezzel magyarázható, hogy a medvék a Kárpátok mindkét oldalán szabadon garázdálkodhatnak anélkül, hogy a vadászegyesületek kilövési engedélyt kapnának megritkításukra. „A román miniszterelnök valószínűleg haragszik rám, mert marosvásárhelyi látogatásán egy fórumon nemrég szóvá tettem, hogy döntse el, számára mi a fontosabb: a medvék vagy a mezőgazdaság megvédése?” – magyarázza a szászrégeni gazda.
Mindannyian azt mondják, hogy állattenyésztésből még jól tejelő tehenekkel is nehéz megélni. A nyári idényben nagy a túltermelés, így csökkennek a tejfelvásárlási árak, a különbözetet pedig másból kell előteremteni. A törzskönyvezett állományok nagy előnye, hogy a tenyészállatnak szánt üszőket jó áron lehet értékesíteni, de a Papp család megragad minden más lehetőséget is a kereset kiegészítésére. Gépparkjukkal bérmunkát vállalnak a környékbeli gazdák számára, de a 170 hektárnyi területen termelt takarmánynövényekből sokat értékesítenek. A gazda szerint mindig a több lábon álláshoz volt szokva, másként gazdálkodásból nem lehetne megélni.
Ezt csak úgy lehet végezni, ha nagyon szereti az ember. Máskülönben gazdaként esélytelen megélni a földből és az állattartásból” – összegzi végkövetkeztetését Papp Zoltán.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
