Hajnali muzsika Györgyfalváról

A Kossuth Rádió a Hajnali- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának követői az október 9-ei héten Györgyfalvát ismerhetik meg.

A település Erdélyben Kalotaszeg, Mezőség és az Aranyos-mente találkozási pontján fekszik. Nevét középkori templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A helyi hagyományok szerint a falu egykor keletebbre feküdt, lakói a tatárjárás idején menekültek el, majd

egy György nevű pásztor vezetésével alapították újra a falut.

A legenda szerint, az ellenség elől bujkáló emberek életét borzalmas szárazság is nehezítette. A reménytelen helyzetet a György pásztorbotja által fakasztott forrás mentette meg, amely Falukútja néven mindmáig látható a településen. Györgyfalva az elmúlt évszázadokban Kolozsvár éléskamrájának számított. A falu lakói a reformáció erdélyi megjelenésével egy időben váltak protestánssá, s máig is ők vannak többségben.

Györgyfalvát a huszadik század elejéig Bitangfalvaként is emlegették, mert a kolozsvári lelencgyerekek ide kerültek falusi nevelőszülőkhöz.

Volt olyan időszak, amikor több mint száz árva élt a faluban.

Györgyfalvát a régebbi magyar néprajztudomány Kalotaszeg peremterületeként ismerte. Ma inkább a Kalotaszeg és a Mezőség között elterülő néprajzi kistáj, az Erdőalja egyetlen, napjainkban is virágzó magyar közösségeként tarják számon. A györgyfalviak régebben a szűken vett Kalotaszeg falvaival nem is igen keveredtek, ez az összetartozás viseletükben is megmutatkozott. A nők pártát hordtak melyet lánykorukban, konfirmáció alkalmával kaptak és fejközépre helyezve viseltek. A női ingmejjét, kézelőjét, gallérját piros, fekete, sárga pamutfonallal varrták ki és erre öltötték fel a fekete bársonyból készült, elöl-hátul hímzett mellényt, a lajbit. A legények ünnepi öltözete az apró ráncokba lerakott „bűgatya” volt, amely régen házivászonból készült. Az ingre a legények is a leányokéhoz hasonló mejrevalót húztak, a „bűgatya” elé pedig hímzett selyemkötőt, bordó, rózsaszín, zöld kötényt, azaz surcot kötöttek.

A legényviselet fontos kiegészítő eleme volt a dús hímzéssel és rojttal díszített fekete nyakravaló.

Györgyfalva legismertebb táncos egyénisége Jaskó István „Pitti bácsi” volt. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett kiváló táncosról és falusi rímfaragóról először 1972-ben készült felvétel. Az egyetlen hangosfilmre rögzített györgyfalvi táncgyűjtést - Pitti bácsi helyi előkészítő munkája nyomán - Martin György, a neves néptánckutató vette fel 1983-ban. A falu mind a mai napig híven őrzi hagyományait.