Füstbe ment életek

Három ország részvételével megszervezett, hat évig tartó dohányzáskutatási programot értékeltek ki a napokban Marosvásárhelyen. Az észak-karolinai Davidson College, majd a szintén egyesült államokbeli Wake Forest University és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) együttműködésében megszervezett kutatási tervben magyarországi szakemberek is részt vettek. A 2012–2017 között zajló programot az amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet támogatta. A végső kiértékelésre az amerikai partner, dr. Kristie L. Foley professzor, a házigazda, dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, valamint a hét kutatási téma vezetői és a program tagjainak jelenlétében került sor. A kutatási programról, illetve a dohányzás kockázatairól dr. Ábrám Zoltán beszélt lapunknak.

A MOGYE első alkalommal bonyolított le olyan összetett és együttműködésen alapuló projektet, amelyet az amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet támogatott. Ábrám komoly eredménynek tartja, hogy az egyetem sikeresen megpályázta az amerikai támogatású programot, hiszen a kiírásokra sokan pályáznak a világból.

– Az egész kutatási programot modellértékűnek tartjuk, és „névjegykártyaként” könyvet jelentettünk meg – Ábrám Zoltán, Nădăşan Valentin: Dezvoltarea capacităţii de cercetare în domeniul fumatului în România, University Press, 2018 –, amely a kutatás és eredményeinek a bemutatásán túl az egész projekt kronológiai ismertetésére vállalkozik –magyarázza Ábrám Zoltán. A kutatók, kutatásvezetők félévente találkoztak amerikai és magyarországi mentoraikkal, ilyenkor tudományos összejöveteleket tartottak, valamint megbeszélték a kutatás lebonyolítását, a tervek megvalósítását. Bukarestben 2016 novemberében a parlamentben mutattak be a programról egy jelentést döntéshozók, szakemberek és civil szervezetek számára.

A programnak Budapesten komoly előzményei vannak, hiszen az amerikai partner 2007 és 2012 között egy Magyarországra kiterjedő szerteágazó kutatást támogatott Balázs Péter, a budapesti Semmelweis Egyetem professzorának az irányításával. Magyarországon összesen kilenc alprojekt valósult meg tudósok és egészségügyi szakemberek munkájának bevonásával. Adatbázist állítottak össze a várandós nők dohányzási szokásairól, javaslatokat fogalmaztak meg a politikai és az egészségügyi döntéshozók számára. Az amerikai partner egy újabb sikeres pályázattal a program támogatását kiterjesztette Romániára is.

különböző megelőzési és leszokási tevékenységek megszervezésére, az alkalmazott módszerek hatékonyságának a vizsgálatára, gazdasági hatástanulmány elvégzésére, sőt a cigarettafüst okozta levegőszennyezés monitorizálására is” – magyarázza Ábrám Zoltán. Az erdélyi felméréseket elsősorban Maros megyei mintákon végezték el, de egyes témák – általános iskolások, családi típusú házakban élők –Hargita, Kovászna, Szeben és Fehér megyére is kiterjedtek.

A dohányzás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a serdülőkorúak körében, és a rászokás időpontja egyre korábbi. Becslések alapján naponta több mint négyezer kiskorú fiatal gyújt rá első cigarettájára. Európa lakosságának több mint egynegyede cigarettázik, miközben a dohányzó lakosság 28 százaléka 15–24 év közötti fiatal. Nemrég megjelent adatok alapján a 13 év feletti korosztály dohányzása tekintetében Románia a 4. helyet foglalja el az Európai Unió országai között. Ezért továbbra is kiemelkedő fontosságú a dohányzásellenes kampányok fenntartása, a megelőzés kiterjesztése a fiatalkorú lakosságra –figyelmeztet a szakember.

A dohányzás néhány százalékkal csökkent ugyan az utóbbi évtizedben, de még túl magas egyes csoportok, például a fiatalok, az orvostanhallgatók és az orvosok körében. Az is elgondolkodtató, hogy Romániában az orvosok vagy egészségügyben dolgozó szakemberek 43 százaléka dohányzik. A marosvásárhelyi kutatás adatai alapján a MOGYE hallgatóinak 34 százaléka dohányzik. Erre alapozva Kikeli Pál professzor elindította a Dohányfüstmentes orvosi egyetem projektet, amelynek keretében az egyetemistáknak tabakológiai kurzusokat tartanak. Ábrám szerint egy orvos csak akkor lehet hiteles e küzdelemben, ha maga sem dohányzik.

A marosvásárhelyi szakember szerint a dohányzás ellen sok állam egészségügyi rendszere küzd. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban fektetik a legnagyobb hangsúlyt a megelőzési tevékenységekre: e módszerek nemcsak a megelőzést, hanem ugyanolyan kiemelten a leszokást is szolgálják.

„A dohányzási állapot alapján három csoportot különböztetünk meg: nem dohányzó, leszokott dohányos és dohányos. A fejlett országokban sikeresen alkalmazott egészségfejlesztő programoknak köszönhetően egyre magasabb a leszokott dohányosok aránya. Míg Amerikában a dohányosok több mint felének sikerült leszoknia a cigarettáról, Romániában ez az arány alig éri el a 12 százalékot” – mondja Ábrám Zoltán.

A skandináv vagy a nyugat-európai országokban nemcsak a sikeresen leszokó volt dohányosok száma emelkedik, hanem a leszokást szolgáló egészségügyi programok szerepe is egyre jelentősebbé válik, azaz egyre nagyobb arányban ennek a segítségnyújtásnak köszönhetik a sikert.

Romániában távolról sem ilyen sikeresek a programok. Éppen ezért a kutatás egyik fontos célkitűzése volt, hogy a helyi lehetőségek és a sikeres külföldi tapasztalatok alapján felvázoljon néhány lehetőséget a továbblépésre. A bukaresti parlamentben bemutatott jelentés újszerű gazdasági számításokat és becsléseket ismertetett. A kutatók abból indultak ki, hogy a leszokás tényezői közül a cigaretta magas ára fejti ki a legnagyobb hatást. Amennyiben a dohánytermékekre kivetett adók még inkább növekednek –a jövedéki adó 65 százalékra emelkedne –, a romániai lakosság körében a fogyasztott dohánytermékek mennyiségének a csökkenése valószínűsíthető. Közben nőnének a bevételek, és több pénz jutna megelőzési programokra: törvény írja elő ugyanis, hogy a bevételek egy részét erre vissza kell fordítani.

Amint az a hatéves kutatómunka adataiból kiderült, óriási jelentőséggel bír a megelőzés, amely össztársadalmi feladat. E folyamatban szerep hárul a döntéshozókra, a szakemberekre, az oktatási intézményekre és természetesen az egészségügyre. Ábrám szerint az elsődleges megelőzés területén a középiskolá­sok körében eredményesnek bizonyult annak a számítógépes dohányzásmegelőzési programnak a felhasználása, amelyet amerikai mintára alkalmaztak. Az erdélyi kutatók hasznosnak tartanák ennek kiterjesztését az egész országra. Sikeres megelőzési foglalkozásokat tartottak szociális gyermekintézményekben lakó gyermekek és pedagógusaik számára, ugyanakkor várandós anyák esetében is. Mivel gyakrabban válnak dohányzóvá azok a diákok, akiknek a családjában vagy baráti társaságában cigarettáznak, kiemelt jelentőségű a megelőzés kiterjesztése az egész társadalomra.