Aranybulla: a nemesi szabadság alapköve – II. András függőpecséttel ellátott oklevele nyolc évszázados

Az uralkodói hatalom korlá­tozásának első fontos eseményeként II. András 1222-ben kiadott egy arany függőpecséttel ellátott oklevelet, az Aranybullát. Ez az első olyan Árpád-kori törvény, amelynek szövege oklevél alakjában maradt ránk, megformálása így az oklevélszerkesztés szokásaihoz alkalmazkodik. A király kényszerű tette nem várt folyamat kezdete lett.

Az Aranybulla és későbbi megerősítései fokozatosan bevonták a nemesség széles rétegeit a kormányzásba. Sőt, arra is lehetőséget adott, hogy ha a király nem tartja be a megállapodást, akkor a rendek törvényesen ellenállhatnak.

Az Aranybulla jelentőségét mutatja az is, hogy szerkezete és tartalma is hasonlít az Angliában alig hét évvel korábban kiadott híres Magna Chartához. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, amely kimondta: a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
A bulla eredetileg hét példányban készült el, de egy sem maradt az utókor számára, szövegét hiteles másolatokból ismerjük. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén függött. A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.

„A Szentháromság és oszolhatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt” – áll az Aranybullában. Kérdés azonban, hogy milyen hatás alatt keletkezhetett, alkotási folyamatában milyen hatások érvényesültek.

Hosszú ideig népszerű elképzelés volt, hogy az 1215-ben kiadott angol Magna Carta Libertatum lehetett az Aranybullára befolyással,

hiszen ez is a nemesek szabadságjogait tárgyalja, a bennük lefektetett jogelvek több helyen hasonlóságot mutatnak. A különbségek viszont jelentősebbek, ráadásul a Magna Carta Libertatum 63 pontjának pontos megfogalmazása a hazainál jóval fejlettebb jog­életről tanúskodik.
Más kutatók az aragón befolyást tartják valószínűbbnek. Aragóniai Konstanciának, Imre király feleségének kísérete birtokokat szerezhetett, ezzel ellenzékévé válhatott II. Andrásnak. Nem kizárható tehát, hogy az ottani szokások a magyar jogra is hatással lehettek. Bár az ellenállás jogát Aragóniában csak 65 évvel az Aranybulla után, 1287-ben foglalták írásba, elképzelhető, hogy már ezt megelőzően szokásjogként ismeretes volt. A legvalószínűbb mégis az, hogy az Aranybulla, a Magna Carta és az aragóniai szabadságlevél közös forrásból meríthettek. S ennek köszönhető az egymástól távol eső országok hasonló alkotmányos fejlődése. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az Aranybullában lefektetett jogelvek a keresztes háborúkkal kerültek a Szentföldről Magyarországra, a Magna Cartával és az aragóniai nemesi szabadságlevéllel való hasonlatosság pedig annak köszönhető, hogy Angliába és Aragóniába is eljuthattak ezek az elvek – szintén a keresztes háborúk közvetítésével. Az Aranybulla alapjait a Jeruzsálemi Királyság jogában keresni azért sem alaptalan, mert közismert, hogy a keresztes lovagok sok mindent hoztak magukkal mind anyagi, mind szellemi téren, s a Magyar Királyság első századaira is jellemző volt a külföldi szabályok átvétele.
Zsoldos Attila A 800 éves Aranybulla című kötetében (Országház Könyvkiadó, 2022) úgy vélekedik, hogy az Aranybullát nem egy II. Andrásra kényszerített, meghátrálással felérő kompromisszumként, hanem egy saját hatalmát megszilárdító, ugyanakkor az ország, illetve az uralkodó és a nemesség viszonyait átfogóan rendező döntésként mutatja be.

Ha Magyarországon járunk, érdemes megtekinteni az Aranybulla monumentális emlékművét Székesfehérvár Öreghegy városrészében. Annak is legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel

a hagyomány szerint ott hirdette ki II. András a nevezetes dokumentumot az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen.

A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor. Előbb más helyszínen volt, 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.