Zöldek, mércék, skanzenek

Csinta Samu 2013. április 26., 12:27

Bevallom, õszinte kíváncsisággal vártam, mit is mond majd Kolozsváron Schiffer András. A Lehet Más a Politika (LMP) nevû, a többség által érdeklődéssel vegyes gyanakvással szemlélt magyar parlamenti párt társelnöke korántsem rendszeres résztvevõje a jobboldal rendezvényeinek.

Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári kongresszusának programjában viszont szerepelt a neve, mi több, felszólalóként. Meghívása az erdélyi konzervatív oldal összejövetelére egyszerre dicsérte az EMNP nyitási törekvését, de azt is, hogy egyre több magyarországi politikai formáció válik érzékennyé az erdélyi magyarság aktuális sorskérdései iránt. Sokak szerint szavazatszerzési célból, de kit érdekel?

Az LMP társelnöke meglehetősen árvának tűnően üldögélt az első sorban, jegyzetelt, aztán mikrofonhoz jutva hangsúlyozta, hogy pártja az egyenlő mércét kívánja alkalmazni a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartásban, és annak érdekében kíván tenni, hogy a Kárpát-medencei magyar szervezetek „ne legyenek a magyar politika játékszerei\". Egyértelműsítette: olyan ökológiai mozgalom képviseletében érkezett Erdélybe, amely mind a természetben, mind a kultúrákban a sokféleség fennmaradását képviseli. Hasonlóan legömbölyített kanyargások után végül merész váltással kijelentette, hogy az LMP elkötelezetten támogatja az erdélyi és székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Mondandója hűen tükrözte azt a fajta tanácstalanságot, amellyel a baloldali és liberális anyaországi pártok próbálják a maguk számára érthetőbbé és emészthetőbbé tenni a Kárpát-medencei magyarság autonómiaigényének kérdését. őszinte empátiával mondom: nem lehet könnyű nekik. Messze nem elég ugyanis elsajátítani e témakör terminológiáját, hiszen a puszta szavak csak e történelmi gyökerű késztetés előszobájáig vezethetnek. Elsősorban azt a gondolkodásbeli váltást kellene megvalósítani, ami átsegít az anyaországi, illetve az elcsatolt területeken élő magyarság közötti tudati szakadékon. Mert ha valaki eljut az egységes nemzetben való gondolkodásig, onnan már talán nincs túl messze az elsodort magyarság története, gondolkodása, megőrzött és elveszített értékei iránti alapos, elemző igényű érdeklődés sem.

Addig viszont még sokszor felbukkannak az ingerültségig ismert panelek. Maradunk a magyar politika játékszerei, természeti különlegesség, amelyet illik megvédeni a sokféleség fennmaradásának jegyében. Pedig az erdélyi magyarság nem pusztán hálás akar lenni egyik vagy másik partnerének a sokszínűség megőrzésében nyújtott segítségért. Sokkal inkább szövetségese kíván lenni azoknak, akik alkotó nemzetrészként tekintenek rá.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.