Ehhez „csupán” annyira volt szükség, hogy Trump a lehető legfájdalmasabb eszközzel jelezze számára, hogy ebben a helyzetben nem ő diktál: rövid úton felfüggesztette az amerikai fegyverek szállítását Ukrajna számára.
Az amerikai elnök ezzel megmutatta: nem csupán a hangzatos szónoklatok szintjén akar minél gyorsabban fegyverszünetet és – ha lehet – békét Ukrajnában, hanem komolyan elkötelezett mellette.
Ebben pedig mindaddig, amíg esély mutatkozik a megállapodásra az oroszokkal, senki által sem hagyja megingatni magát – még Zelenszkij által sem.
Az ukrán elnök vélhetően úgy gondolta, hogy a világ nyilvánossága előtt történő felelősségre vonással kellő nyomást helyez Trumpra és Vance-re, de a blöff nem jött be: a jelek szerint
Trump nagyon jól tudja, hogy Zelenszkijnek sokkal nagyobb szüksége van az amerikai támogatásra – többek között a békefolyamatban is – mint Washingtonnak az ukrajnai ásványkincsekről szóló megállapodásra.
A fegyverszállítások leállítása nyomán pedig az ukrán elnöknek be kellett látnia, hogy ebben a játszmában nem ő rendelkezik a legerősebb ütőkártyákkal, ezért engedett, és jelezte: teljes mértékben nyitott a fegyverszüneti tárgyalások és a ritkaföldfém-megállapodás aláírására, illetve a további szoros együttműködésre Washingtonnal.
Vagyis megértette, hogy a fegyverszállítások leállítása nyomán Ukrajna helyzete még akkor is még kilátástalanabbá válna, ha annak nem azonnal, hanem csupán néhány hónapon belül kezdene megmutatkozni a hatása.
A frontvonalon ugyanis az oroszok ha lassan is, de továbbra is folyamatosan előrenyomulnak, az erre hajlandó EU-tagok pedig nem tudják pótolni a kieső fegyvereket, hiszen jórészt ők maguk is Amerikából szerzik be készleteiket.
Hírszerzési szinten pedig még kevésbé lennének képesek átvenni a washingtoni szolgálatok szerepét.
A Trump kongresszusi beszédében elhangzott kijelentés, miszerint egyeztetett az oroszokkal, és Vlagyimir Putyin tényleg hajlandó a fegyverszünetre, persze még igazolásra szorul, de ilyen előzmények után Zelenszkijnek és a háború minden áron történő folytatását szorgalmazóknak is be kellett látniuk, hogy ha az Ovális Irodában pénteken megkezdett úton halad tovább, és elutasítja annak a Washingtonnak a békeközvetítését, amely eddig a legnagyobb katonai támogatást nyújtotta, akkor már
a jelenleg sem a legkedvezőbb feltételeknél – lásd: az Oroszország által részben megszállt ukrán régiók elengedése – csak még rosszabbak mellett tárgyalhat majd a fegyverszünetről.
A kérdés most az, hogy Zelenszkij realitásérzékének helyreállása után mennyire működik a Trumpé.
Vagyis hogy Putyin valóban partner-e, és valóban van-e esély arra, hogy az amerikai elnök abbeli szándéka közepette, hogy a Kína elleni vívandó globális gazdasági összecsapásra való felkészülésre fordítsa az amerikai erőforrásokat, ezért lezárja az eddig már legalább 120 milliárd dollárt felemésztő ukrajnai konfliktust, és az európai biztonság szavatolásának oroszlánrészét az európaiakra ruházza, valóban tető alá hozható-e egy életképes és tartós fegyverszünetet, majd béke.
És hogy azt az európai NATO-szövetségesekkel együtt valóban képes lesz-e szavatolni.
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével?
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű nyugati országok körében, hogy az emberi jogok melletti fenenagy elkötelezettségük kinyilvánításaként sorozatosan jelentik be a palesztin állam elismerését.
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát Tőkés Lászlóról.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában hallgatták előadásait. Vagy azok a fiatalok, akik világszerte követték bejegyzéseit.
A pedagógusok elégedetlensége kapcsán sok a pró és kontra vélemény. Aki nem lát bele az oktatás folyamatába, nem érti, miért panaszkodnak annyit a tanárok. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű ...
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában ...
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.