Versenyt futunk az idővel

A második világháború óta ritkán volt ennyire válságos a világ helyzete. Napjainkat a létbizonytalanság árnyéka kíséri. Nemcsak a középtávú hatalmas problémák – a környezetszennyezés és a túlnépesedés –, hanem a jelen idejű fenyegetések miatt is. Nem tudjuk, hogy a mindennapi életünket alapjaiban felforgató elszabadult vagy elszabadított vírus milyen hatással lesz a következő hónapokra. A kórokozó gazdasági károkozása még beláthatatlan.

Katasztrófával fenyeget a szír konfliktus újraéledése, lángokban áll a török–görög határ. Törökország megszabadulna a területén felgyűlt többmilliós migránstömegtől, ezért nyíltan támadja a görög önvédelmet.

Ennyi fenyegetés mellett van egy jó hír is: a görög vezetés korábbi politikájával ellentétben ragaszkodik a törvényességhez, megvédi határait az illegális migránsoktól. Bár a fősodratú sajtó továbbra is „menekülteknek” nevezi a többségükben rosszhiszemű, papírjaikat eldobáló jövevényeket – akiknek többsége az egész világ leigázására törekvő, önmagát vallásnak álcázó harci ideológia katonái –, érzékelhető egyfajta kijózanodás is.
Két vezető osztrák lap, a balliberális Die Presse és a jobbközépként számon tartott Kleine Zeitung is azt írta: bocsánatot kellene kérni Orbán Viktortól, aki már öt évvel ezelőtt megmutatta migránsügyben a helyes irányt. Rámutatott arra, hogy meg kell védeni Európa határait. És meg is szervezte a magyar határvédelmet.

Az is változást jelez, hogy az Európai Unió vezető tisztségviselői, Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel az élen a helyszínen tájékozódtak, és pénzügyi, valamint katonai segítséget nyújtanak Görögországnak.

A magyarországi ellenzék viszont továbbra is fújja a maga nótáját, ami az O1G betűszóba tömöríthető. Magyarországit mondok, mert véletlenül sem lehet magyarnak nevezni őket: ehhez a nyelven kívül minden hiányzik, a kulturális kötődés, a lojalitás, az azonosságtudat.
Aki ebben kételkedik, az gondoljon bele: mi állhat a mögött, hogy ugyanazok az emberek, akik 2004. december 5. előtt ellenünk uszítottak és tőlünk féltették a magyar szociálist ellátórendszert, befogadnának minden dolgozni, beilleszkedni nem akaró muzulmán jövevényt? De azon is érdemes elmélázni, hogy a pécsi ballib városvezetés gerincét képező MSZP és a DK képviselői nem voltak hajlandóak megszavazni a testület kiállását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aláírásgyűjtése mellett. Milyen fokú magyargyűlölet kell ehhez?
Tegyük félre egy pillanatra a migrációt – ami egyébként a ballib logikátlanság mintapéldája –, és vegyük górcső alá december 5-öt. Volt logika abban, hogy nem akarták erdélyiek százezreinek szavazati jogát az állampolgársággal együtt? Volt. Önelvű, a saját érdeket a nemzet érdeke elé helyező logika volt. De abban milyen logika van, hogy nem támogatnak olyan aláírásgyűjtést, amire az unió illetékes fórumai hosszas pereskedés után ugyan, de rábólintottak. Amely az európai törvényeknek megfelelő, s amelynek sikere épp az érintett közösségek helyben maradását segíti. Az már ráadás, hogy ugyanezek a képviselők támogatják a Pride-nak nevezett homoszexuális exhibicionista felvonulás pécsi megrendezését.
És miféle erkölcsi-politikai hozzáállást jelez az, hogy e konglomerátum még a koronavírus fenyegetését is politikai haszonszerzésre igyekszik kihasználni, és a kormányt folyamatosan támadja, ahol tudja: ha nem zárja be az iskolákat, azért, ha bezárja, akkor azért.

Az Index képes azzal vádolni az iskolabezárás pár napos késése miatt a kormányt, hogy összevissza beszél. Mintha nem lenne egyértelmű és a napnál is világosabb, hogy a helyzet súlyosbodásával újabb és újabb védekező lépesek szükségesek. Ami felelős gondolkodás.

Visszatérve az ellenzék és a migráció kérdéskörére. E társaság, amely nyilvánvalóan rossz lóra tett, amikor 2015-ben nemzetközi szövetségeseinek retorikáját követte és igyekezett letagadni azt a veszélyt, amit az illegális migráció jelent, nem képes újrafogalmazni álláspontját, annak dacára, hogy olyan, számukra is irányadó értelmiségiek is felismerték az iszlám térhódításban a történelmi dimenziójú fenyegetést, mint Konrád György és Kertész Imre.
Schiffer András, az LMP korábbi arca és vezetője joggal írta a minap, hogy az egész ellenzék homogenizálódott és a Demokratikus Koalíció színvonalára süllyedt. Hadd idézzük: „Gyurcsány Ferencnek teljesen igaza van, közös ellenzéki lista kell. Sőt, az volna a legegyszerűbb, egyben költségkímélő és becsületes megoldás, ha valamennyien egyetlen O1G-pártban egyesülnének, de felőlem be is léphetne az összes többi a DK-ba. Az elmúlt két évben ugyanis az összes többi ellenzéki formáció hozzádékásodott a DK-hoz és ez legalább annyira dicséri a volt miniszterelnök kvalitásait, mint a vetélytársak mérhetetlen ostobaságát. (…) Önfeladásban persze a neoJobbik az LMPMSZP-t is veri: az euró bevezetése után már a határon túliak szavazati jogát is megpiszkálnák. Ma már azon sem lepődnék meg, ha egyszer személyesen Gyöngyösi Márton antiszemitázna le.”
Jövőnk szerencsére nem az ellenzéken fog múlni, hanem azon, hogy a fősodratú ballib elit körében most észlelhető változás mennyire lesz mélyreható, és elvezet-e a politikai paradigmaváltásig. Mert itt 180 fokos fordulatra van szükség.
Nem elég, hogy pénzt ígérnek azoknak, akik hazatérnének, nem elég, hogy egyesek elismerik, Orbánnak igaza volt, nem elég, ha igyekeznek megvédeni mindenfelé az EU határait (amitől egyébként még messze vagyunk).

Fordulatra nemcsak a bevándorláspolitikában, hanem a rendészetben, a büntetőpolitikában, a kultúra- és oktatáspolitikában, a tájékoztatáspolitikában és a köznevelésben is szükség van

ahhoz, hogy a Gerilla című nagy sikerű, profetikusnak tűnő mű horrorforgatókönyve ne következzen be Európa azon országaiban, ahol a jelenlegi trendek szerint a muzulmán kisebbség már „nyerésre áll”. Nyugat-Európa versenyt fut az idővel.
Kelet- és Közép-Európa jövője azon múlik, hogy sikerül-e hatékonyan megszerveznie magát gazdaságilag, politikailag és katonailag. Sikerül-e az eddigi vonalat tartania az elitnek, vagy teret nyernek azok, akik globalista zsoldban ugyanazt a katasztrófapolitikát folytatják, amely Nyugat-Európát a megsemmisülés küszöbére vezette?