Piros-fehér-zöld színű gyertya a feszület mellett a munkácsi iskola tanévnyitóján
Fotó: Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola/Facebook
A nemzeti szimbólumok használatát és a magyar nemzeti himnusz eléneklését is megtiltotta a tanintézet új ukrán vezetősége a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola idei tanévnyitóján; Potápi Árpád János államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
2023. szeptember 03., 15:352023. szeptember 03., 15:35
2023. szeptember 03., 16:182023. szeptember 03., 16:18
Idén a sokéves hagyományoktól jelentősen eltérően zajlott a tanévnyitó a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában: pénteken reggel a tanintézet udvarán az ukrán állami lobogó és az oktatási intézmény zászlaja mellől hiányzott a magyar zászló, nem csendült fel a magyar himnusz és a csengőről is lekerült a nemzeti színű szalag. Mint ismeretes, a város ukrán vezetősége előbb a munkácsi várban álló Turul-szobrot döntötte le tavaly októberben, majd a munkácsi magyar középiskolát vette célba: idén nyáron menesztették Schink Istvánt, a Rákóczi-iskola igazgatóját, helyére pedig Pauk Mariját nevezték ki, akinek semmi kötődése nincs a magyar közösséghez vagy magához az iskolához.
A magyar tantestület határozott tiltakozása és egységes kiállása eredményeképpen Paukék részben visszakoztak, most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály és egyelőre a tanítás nyelve is marad a magyar, de a magyar pedagógusok szerint egyértelmű, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése a tanintézetben. A Kárpátaljalap.net portál tudósítása szerint a pénteki tanévnyitón az iskola magyar tantestülete, valamint egykori tanárok és szülők egy szál nemzeti színű gyertyával az udvar közepére vonultak és csöndben, szinte farkasszemet néztek az új iskolavezetéssel ‒ ilyen csendes tiltakozással fejtették ki véleményüket a kialakult helyzetről. Popovics Zente végzős tanuló elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, végül a tömegből kivált egy diáklány, és piros-fehér-zöld színű gyertyát helyezett el a feszület mellé az asztalra, az iskola ukrán vezetői elé.
Csendes, de határozott kiállást tanúsítottak a magyar pedagógusok és szülők a II. Rákóczi Ferenc Középiskola ceremóniáján
Fotó: Kárpátalja.net
Popovics Béla, az iskola egyik pedagógusa szomorúságának és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Munkács vezetése cinizmus, agresszív módon el akarja törölni a magyar oktatást a Latorca-parti városban. „Gyorsan akartak ukránosítani, de nem számítottak a kollektívánk ellenállására, ez az egyértelmű ellenállás lelassította az ukránosítási folyamatot, de egyértelmű a cél, hogy a magyar iskolát megszüntessék. A szülők eleve azért íratják ebbe az iskolába a gyerekeket, hogy magyarul tanuljanak, sok nem magyar szülő is szeretné, ha gyermekét magyarul oktatnák, és ezek a jogok sérülnek, meg az a hagyomány, ami nagyon régen megvan a város gyönyörű, fantasztikus hangulattal, hagyományokkal, tradíciókkal rendelkező iskolájában. S ami számomra döbbenetes, hogy ugyan Ukrajna minden szinten deklarálja, hogy az Európai Unió tagja akar lenni, s az EU-ban alapérték a kisebbségeknek a védelme, ehhez képest, ami most történik, ez a legsötétebb sztálini időket idézi. Az, hogy a nemzeti szimbólumainkat nem tudjuk használni, hogy a csengőről leveszik a piros-fehér-zöld szalagot, hogy a nemzeti imánkat nem tudjuk elénekelni, ez döbbenet a számunkra” – nyilatkozta a Kárpátalja.netnek Popovics Béla.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy a munkácsi magyar iskola élére ukrán nemzetiségű, a magyar közösséghez nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács.
A tanévnyitót követően a tantestület az iskola közösségi oldalán is elítélte, hogy a rendezvényen megtiltották a magyar himnuszt, tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata, az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el.
Koroly Mária, az iskola egykori pedagógusa, a szülői tanács elnöke elmondta, váratlanul ért mindenkit, hogy indokolatlanul leváltották a magyar iskolaigazgatót, aki 17 éve példásan vezette az iskolát. „Mindenki, akinek a gyereke ide jár, sokkolva van ettől az egésztől. Teljesen igazságtalannak tartjuk, ami történik, úgy érezzük, hogy a jogainkat, a magyarság jogait meg akarják nyirbálni. Nagyon szeretnénk, ha ez változna, s ami tőlünk telik, mindent megteszünk ennek érdekében” – nyilatkozta Koroly Mária. Ismertetése szerint aláírásokat gyűjtöttek, és indítványt terjesztettek be a munkácsi városházán, hogy indokolják meg a leváltást, amit be is iktattak, de érdemleges választ nem kaptak.
A Kárpátaljalap.net munkatársa megkérdezte Marija Pauk megbízott igazgatót, hogy a magyar közösség miért nem gyakorolhatta a jelképek használatára vonatkozó alkotmány által garantált jogait az ünnepségen. „Jelenleg mi Ukrajnában élünk. Az állami szimbólum, a címer, a zászló és a himnusz ukrán, ezért Ukrajna-szerte csak ilyen zászlók lesznek. Mi csak a törvényeket alkalmazzuk, Ukrajnában élünk és ukrán szimbólumokat használunk” – válaszolta a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán vezetője.
A budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elfogadhatatlan, ami Ukrajnában a kárpátaljai magyarsággal történik. Potápi Árpád János vasárnap szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írta, a munkácsi kistérségben sajnálatos módon folyamatossá váltak a magyarellenes megnyilvánulások, és ami még sajnálatosabb, „önkormányzati hatáskörre” hivatkozva ez ellen sem a megye vezetése, sem pedig az ukrán kormányzat nem lép fel. Úgy fogalmazott: a munkácsi városvezetés „cinikus intézkedéseivel próbálja ellehetetleníteni a közel 150 éves múltra visszatekintő magyar oktatási intézmény működését”.
Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy Magyarország 32 éve elsőként ismerte el az újonnan létrejött, független Ukrajnát. „Ukrajna pedig most a jogszűkítő ukrán törvényekkel asszimilációra vagy távozásra kényszerítené az 1100 éve a szülőföldjén élő magyarságot” – írta az államtitkár. Potápi szerint egy, az Európai Unióba és NATO-ba igyekvő ország esetében az ukrán önazonosság megerősítése és a háborús helyzet nem szolgálhat alapul az ukrán alkotmányban, nemzetközi és kétoldali szerződésekben vállalt kisebbségi jogok szűkítésére. „Határozott gyakorlati intézkedéseket várunk Kárpátalja megye vezetésétől és Zelenszkij elnöktől” – szögezte le a nemzetpolitikai államtitkár.
Nem tartott sokáig a teljes „hatalomátvétel” a munkácsi várban: miután október 13-án eltávolították a magyar turulszobrot, kedden felavatták helyette az ukrán címert.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
1 hozzászólás