Nemrég egy történésszel jártam körül az 1944. augusztus 23-ai román átállás korabeli következményeit a magyar hadsereg berkeiben. I. Mihály román király hirtelen és váratlan pálfordulása annyira meglepetésszerűen érte a német, a magyar, a szlovák, a bolgár, a jugoszláv és a horvát szövetségeseket, hogy mindenki ledöbbent a történteken, de érdemi reakcióra már nem volt lehetőségük. A nácik ellenében a másik totalitárius rendszert, a szovjeteket behívó román hadvezetés egyszerűen átnyergelt a vesztesről a nyertesek oldalára valószínűleg olyan ígérettel, hogy a Trianonban megszerzett területeket a 2. világháború után visszaszerezheti.
A mai román államelnök-választás első fordulójának kimenetelével összefüggő átállási párhuzam természetesen sántít,
a történelmi tények ismerete viszont hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük az örökös román átállási kényszer mozgatórugóit.
Aki kicsit is beleásta magát a román szélsőjobboldali pártok és politikusok érvrendszerébe és üzeneteibe, az tudja, hogy az elmúlt években sokszor szóba hozott téma volt az ukrajnai helyzet, a Romániától ,,elszakított” területek kérdése, amelyek vissza kell térjenek az ,,anyaországhoz”. Ez nem csak az államelnök-választások megmérettetéséből kizárt Diana Șoșoacă vesszőparipájának számított, hanem a ,,moderáltabb” AUR-pártvezér, George Simion, és még inkább az eddigi nagy hunyó, az ismeretlenségből berobbant Călin Georgescu retorikájának volt az egyik alapeleme. Ami mögött ma már a választásoktól is megerősített román érdek áll(hat), hogyha orosz elképzelés szerint bármiféle osztozkodásra kerülne sor, akkor Románia igényt tartana ,,régi területeire”.
Ez a fajta revizionista retorika természetesen nem új keletű, hiszen a legionárius mozgalom 1990-es évekbeli újraéledésével évről évre erősödött, aminek Románia Európai Uniós csatlakozását követő új törvényei sem szabtak gátat. Élő
példa rá a mostani elnökválasztás első fordulójának nagy nyertese, Călin Georgescu, aki ellen a román ügyészség már több éve eljárást indított antiszemitizmus, a legionárius vezérek dicsőítése, és ezzel összefüggő más bűncselekmények miatt.
A büntetőeljárás kimeneteléről azóta sem hallott senki semmit. Lehet, hogy ,,kellő bizonyíték híján” csendben meg is szüntették. Holott nem csak az ügyészség, hanem a román titkosszolgálatok is megbogarászhatták volna a román demokrácia számára vállalhatatlan közszereplő politikai ámokfutását. Hiába példálóznak egyesek a nyugat-európai szélsőjobbal, mert a migráció ellen harcoló német AfD, vagy a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése nehezen hasonlítható össze a náci rendszer ,,nagyszerű időszakát” visszasíró román szélsőjobb ténykedésével, akik számára a tömeggyilkos Antonescu marsall követendő példa.
És itt jön a képbe a sok ismeretlenes egyenlet:
hogyan tudott a korábban az Antonescu-, és a legionárius-szimpatizánsok körében ismert Călin Georgescunak sikertörténetet írnia a romániai elnökválasztások első fordulójában? Ki, vagy kik állnak mögötte?
Kik finanszírozták a nem kis összegekbe kerülő internetes ámokfutást, amivel sikerült maga mellé állítania több mint kétmillió szavazópolgárt?
És itt térek vissza a választás napján megtekintett több mint kétórás dokumentumfilmre Klaus Iohannis államelnöki évtizedéről, amelyben számos román politikus szólal meg az államfő hatalmi machinációiról. Amelyek közös nevezője a romániai titkosszolgálatok becsatolása a politikába. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője is elmondja, hogy nagyobb horderejű döntéseikre a ,,háttérhatalom”, a román titkosszolgálatok központja is rá kellett bólintson. A valós civil ellenőrzés nélküli ,,állam az államban” szerű titkosszolgálatok tehát mindenen ott tartják a kezüket, ami az országban történik.
Jogos tehát a kérdés: ki és milyen szándékkal építtette fel Călin Georgescut? Ne fogjuk a TikTok banális meséjére, mert az magától nem működik. E mögött sokkal szerteágazóbb és megfontoltabb ,,átállási kísérlet” állhat, amit csak szakavatott csapatok hozhattak tető alá.
Talán még van esély keresztülhúzni az egyelőre azonosíthatatlan sötét erők ténykedését.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.