Nemrég egy történésszel jártam körül az 1944. augusztus 23-ai román átállás korabeli következményeit a magyar hadsereg berkeiben. I. Mihály román király hirtelen és váratlan pálfordulása annyira meglepetésszerűen érte a német, a magyar, a szlovák, a bolgár, a jugoszláv és a horvát szövetségeseket, hogy mindenki ledöbbent a történteken, de érdemi reakcióra már nem volt lehetőségük. A nácik ellenében a másik totalitárius rendszert, a szovjeteket behívó román hadvezetés egyszerűen átnyergelt a vesztesről a nyertesek oldalára valószínűleg olyan ígérettel, hogy a Trianonban megszerzett területeket a 2. világháború után visszaszerezheti.
A mai román államelnök-választás első fordulójának kimenetelével összefüggő átállási párhuzam természetesen sántít,
a történelmi tények ismerete viszont hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük az örökös román átállási kényszer mozgatórugóit.
Aki kicsit is beleásta magát a román szélsőjobboldali pártok és politikusok érvrendszerébe és üzeneteibe, az tudja, hogy az elmúlt években sokszor szóba hozott téma volt az ukrajnai helyzet, a Romániától ,,elszakított” területek kérdése, amelyek vissza kell térjenek az ,,anyaországhoz”. Ez nem csak az államelnök-választások megmérettetéséből kizárt Diana Șoșoacă vesszőparipájának számított, hanem a ,,moderáltabb” AUR-pártvezér, George Simion, és még inkább az eddigi nagy hunyó, az ismeretlenségből berobbant Călin Georgescu retorikájának volt az egyik alapeleme. Ami mögött ma már a választásoktól is megerősített román érdek áll(hat), hogyha orosz elképzelés szerint bármiféle osztozkodásra kerülne sor, akkor Románia igényt tartana ,,régi területeire”.
Ez a fajta revizionista retorika természetesen nem új keletű, hiszen a legionárius mozgalom 1990-es évekbeli újraéledésével évről évre erősödött, aminek Románia Európai Uniós csatlakozását követő új törvényei sem szabtak gátat. Élő
példa rá a mostani elnökválasztás első fordulójának nagy nyertese, Călin Georgescu, aki ellen a román ügyészség már több éve eljárást indított antiszemitizmus, a legionárius vezérek dicsőítése, és ezzel összefüggő más bűncselekmények miatt.
A büntetőeljárás kimeneteléről azóta sem hallott senki semmit. Lehet, hogy ,,kellő bizonyíték híján” csendben meg is szüntették. Holott nem csak az ügyészség, hanem a román titkosszolgálatok is megbogarászhatták volna a román demokrácia számára vállalhatatlan közszereplő politikai ámokfutását. Hiába példálóznak egyesek a nyugat-európai szélsőjobbal, mert a migráció ellen harcoló német AfD, vagy a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése nehezen hasonlítható össze a náci rendszer ,,nagyszerű időszakát” visszasíró román szélsőjobb ténykedésével, akik számára a tömeggyilkos Antonescu marsall követendő példa.
És itt jön a képbe a sok ismeretlenes egyenlet:
hogyan tudott a korábban az Antonescu-, és a legionárius-szimpatizánsok körében ismert Călin Georgescunak sikertörténetet írnia a romániai elnökválasztások első fordulójában? Ki, vagy kik állnak mögötte?
Kik finanszírozták a nem kis összegekbe kerülő internetes ámokfutást, amivel sikerült maga mellé állítania több mint kétmillió szavazópolgárt?
És itt térek vissza a választás napján megtekintett több mint kétórás dokumentumfilmre Klaus Iohannis államelnöki évtizedéről, amelyben számos román politikus szólal meg az államfő hatalmi machinációiról. Amelyek közös nevezője a romániai titkosszolgálatok becsatolása a politikába. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője is elmondja, hogy nagyobb horderejű döntéseikre a ,,háttérhatalom”, a román titkosszolgálatok központja is rá kellett bólintson. A valós civil ellenőrzés nélküli ,,állam az államban” szerű titkosszolgálatok tehát mindenen ott tartják a kezüket, ami az országban történik.
Jogos tehát a kérdés: ki és milyen szándékkal építtette fel Călin Georgescut? Ne fogjuk a TikTok banális meséjére, mert az magától nem működik. E mögött sokkal szerteágazóbb és megfontoltabb ,,átállási kísérlet” állhat, amit csak szakavatott csapatok hozhattak tető alá.
Talán még van esély keresztülhúzni az egyelőre azonosíthatatlan sötét erők ténykedését.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan nem egy megváltó alkat, és nem is lehet az. Ha egyesek a nevének állandó ismételgetésével sikeresen felépítettek köré egy ilyen aurát – „jaj, nélküle nem lehet” –, az pusztán önhipnózis.
Kétségbeesett, könnyező, vagy éppen dühös emberekkel találkoztak az újságírók az elmúlt napokban Parajdon a bányatragédia miatt. A helyiek úgy érzik, megélhetésük végveszélybe került. A jövőbe vetett hite omlott össze sok embernek a Sóvidéken.
Nicușor Dan Románia új elnöke. Komolyan remegtünk, míg idáig eljutottunk, kezdve a 2024. november 24-i fekete estétől, amikor azzal a meglepetéssel szembesültünk, hogy Călin Georgescu felbukkant a fasiszta-kommunista-Ceaușescu múltból.
Simion és Nicușor. Bármerre tekintek, mindenhonnan ez a két név ömlik. Akár a tévét, akár az újságot nézem. Ha pedig a közösségi médiát vagy a honlapokat böngészem, beleértve a sportportálokat, akkor mintha minden megsokszorozódna.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.