Teremfoci: Madrid az Európa-bajnok

Nem mondhatjuk, hogy a feje tetejére állt volna a 664 ezer lelket számláló spanyol város a futsal négyes döntőjétől. Zaragoza éppen Madrid és Barcelona között, fél távon helyezkedik el, mindkettőtől mintegy 300 km-re. Talán éppen ezért is tűnt alkalmas helyszínnek, ugyanis a sportág Bajnokok Ligájának beillő sorozat – hivatalos nevén UEFA Futsal Cup – két legnagyobb favoritjának tartott csapata az FC Barcelona és a Madrid elővárosából érkező Inter Movistar volt. Más kérdés, hogy a két szupercsapat nem küzdhetett meg a döntőben, hiszen már az elődöntőben összesorsolták őket. Ennek leginkább a másik két csapat, főleg a Sporting CP örülhetett, hiszen a győriek játékereje jóval szerényebbnek számított még a portugál elitgárdához képest is.

Az elődöntők napján a mérkőzés előtt két órával már javában folyt a készülődés a Pabellón Príncipe Felipe sportcsarnokban. Abban az arénában, amelyet elsősorban a város kosárlabdacsapata használ és hivatalosan 10 700 néző befogadására alkalmas. Nagy és impozáns, méltó helyszín a futsal legjobb európai nemzeti bajnokait fogadó végső megmérettetésre. Az első pályabejárást a játékvezetők végezték. Apropó, játékvezetők: a román futsal is képviseltette magát a rendezvényen, ugyanis Bogdan Sorescu nemhogy jelen volt, de elsőszámú játékvezetőként dirigálhatta a két legnívósabb rangú meccset, a két spanyol gigász elődöntőjét (Inter Movistar–FC Barcelona), illetve a döntőt.

A madridi Inter Movistar ismét első lett a futsal Bajnokok Ligájában • Fotó: Ilyés Szabolcs

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a győri Rába ETO–Sporting összecsapásával. A győrieknek az lehetett a legfontosabb célja, hogy minél tovább nulla gólon tartsák az ellenfelet és lehetőleg góllal zavarják meg a portugálokat egy-egy ellentámadás végén. Ezzel szemben a luzitánok az első percektől irányítottak, mindjárt az első, majd a harmadik percben is betalált a Sporting. A Rába-partiaknak különben már az kisebb csoda volt, hogy a négyes döntő előtti utolsó selejtezőkörben sikerült kiütniük az olasz bajnok Luparense csapatát. Az elődöntőbeli portugál ellenfél viszont szokva volt a Bajnokok Ligája ezen szakaszához. Például a legutóbbi döntőben is jelen voltak, igaz, 7–0-ás zakót kaptak a spanyol Inter Movistartól, ezen kívül még két további alkalommal is szerepeltek a végső négy párharcában. Mindháromszor ezüsttel kellett beérniük. Ezúttal sem volt kérdéses a sikerük, félidőben már öttel vezettek. A második játékészben aztán szemmel láthatóan visszavett a Sporting, tetemes előnye tudatában csak biztonsági játékot alkalmaztak. Ennek az lett az eredménye, hogy a győriek feljebb tudtak tolódni és lehozva a kapusukat, emberelőnyben ettek is szereztek Sáhó révén. Robbant a tábor, mindennél erősebben szólt a Hajrá ETO! A luzitánok azért nem hagyták veszni a második félidőt: egy remekbeszabott támadás végén újabb gólt lőttek, és megérdemelten, favorithoz méltóan vették az akadályt.

A második elődöntő a futsal magasiskoláját hozta. Sokak szakmabeli véleménye, hogy a világ két legjobb csapata mérte össze erejét, ahol többek között a világ legjobbjának tartott portugál Ricardinho is pályára lépett a madridi Inter Movistar színeiben. A Barcelonánál is világklasszisok sora állt csatarendbe, garantált volt a magas színvonal. Nem is kellett csalatkoznunk: briliáns technikai megoldások, fegyelmezett taktikai rend és kemény, ugyanakkor sportszerű játék jellemezte a gigászok csatáját. A madridiak szerezték meg a vezetést, majd nem sokkal később megérdemelten egyenlített a Barca. A második félidőben újból az Inter Movistar volt a támadóbb kedvű és be is gyötörték a vezető gólt (2-1). A hátra lévő percekben a Barca még a kapusát is lehozta és ugyan kecsegtető helyzeteket tudott kialakítani, de gólt már nem szerzett. Az Inter Movistar jutott a döntőbe.

A szombati „mérkőzésmentes” napon mind a négy csapat tartott egy átmozgató, játékos edzést. Érdekesség, hogy a Barcelona egyedüli csapatként, zaragozai tartózkodásának mind az öt napjára – a mérkőzés napokat is beleértve – igényelt edzésidőpontot a négyes döntő helyszínén. A győriek Spanyolországba kilátogató családtagjaikkal töltötték a szombatot, illetve páran a város nevezetességeit látogatták meg.

Vasárnap kér órával a bronzmérkőzés kezdete előtt (Győr–Barcelona) elkezdték az arénában a finomhangolást. A szpíker is gyakorolt és a végső győztes kikiáltásánál a spanyol Inter Movistart használta fel gyakorlásként. A pályán először ismét a játékvezetők jelentek meg, élükön Bogdan Sorescuval, aki profi módon vezette a spanyolok elődöntőjét. Jutalomként meg is kapta a döntő ütközetet. Visszatérve a bronzmeccshez, a Győr jött ki előbb melegíteni, utánuk a katalánok, jókedvűen, lazán. A mérkőzés kezdetére aztán náluk is beállt a kellő komolyság és gyűrték egymást a felek. Győri oldalon a Sporting elleni katasztrofális kezdés elkerülésére törekedtek. Ez sikerült is, hiszen az első félidőben fegyelmezett és ambíciós játékkal lepték meg a Barcelonát. Bár a katalánok megszerezték a vezetést, Álex révén egyenlítettek a Rába-partiak, igaz, a Barca még a szünet előtt vissza is vette a vezetést. Fantasztikus Győrt láthattunk az első félidő végeztével, amely csöppet sem ijedt meg nagynevű ellenfelétől. A második játékrész nyolcadik percéig maradt az eredmény, majd a Barca ismét betalált, aztán a következő három percben még további három alkalommal. Megtört az ETO: mind fizikálisan, mind mentálisan elfáradt. A vége 1–7 lett, viszont a Győrnek szégyenkeznie egy percre sem szabad, ugyanis a négyes döntő kiharcolásával már történelmet írtak a nyugat-magyarországi zöld-fehérek. Ilyen magasságokban nem járt még magyar futsalklub. Tudta ezt a mintegy ötvenfős magyar tábor is, amely éljenezte kedvenceit, a végén ölelték a játékosokat, akik a csapatkapitány Juanra vezetésével felmentek hozzájuk a tribünbe. Nem feledkezhetünk meg a katalánok szurkolóiról sem, akik fantasztikus fiesztahangulatot teremtve végigénekelték a mérkőzést és rendkívül sportszerűen a győriek gólját is nagy tapssal jutalmazták.

Kisdöntő után következhetett a nagydöntő. Tömött sorok és teltház, mintegy 11 ezer néző fogadta a Sporting CP és az Inter Movistar csapatát. Rögtön a mérkőzés elején történt egy gólváltás, majd Ricardinho gyorsan eleresztett egy balos bombát, amit a portugál hálóőrnek már csak a kapuból kellett kivennie. Ezután még egyszer mattolt a spanyol csapat, amely 3-1-re vezetett a szünetben. Taktikus, magas színvonalú játékkal, ugyanakkor megérdemelt spanyol vezetéssel folytatódott a döntő ütközet a második félidőben, amelynek végén az Inter Movistar örülhetett. A madridiak két tökéletesen felépített mérkőzésen nyertek, előbb a szintén sztáralakulat Barcelona csapata ellen, majd a portugál kirakatcsapat Sporting CP-t is két vállra fektetve. Az Inter Movistar így amellett, hogy megvédte címét, összességében ötödik alkalommal nyerte meg az UEFA Futsal Cupot. Megérdemelten…