HIRDETÉS
Idén Németország látja vendégül a kontinens legjobb 24 csapatát. Az UEFA által szervezett 17. Európa-bajnokságnak Németország harmadszor házigazdája. A szervezőknek nem volt nehéz megnyerniük a rendezésért vívott harcot, mert hét évvel ezelőtt csak Törökország nyújtotta be pályázatát. A német földön megrendezésre kerülő kontinenstorna a harmadik olyan Eb, amikor már 24 csapat vesz részt.
A magyar válogatottnak sorozatban harmadik alkalommal sikerült kijutnia az Eb-re, ráadásul csoportelsőként és veretlenül. Ez érvényes különben a román nemzeti együttesre is.
A csoportok már egy fél éve ismertek, a teljes képet csupán a tavaszra maradt pótselejtezők nyertesei egészítették ki. Az esélylatolgatások rég megindultak, ám az erőviszonyok részben változtak, hiszen még az elmúlt hetek barátságos mérkőzései közben is több játékos sérült meg, kikerült a keretből, ezzel pedig a csapatok hatékonysága, ereje is változott, igaz, nem jelentősen.
A magyar válogatott az A jelű csoportba került a házigazda németek, a svájciak és a skótok mellé. E négyes a harmadik legnehezebb a világranglistán elfoglalt helyezések alapján. Ebből a szempontból a D-csoport a legerősebb a franciákkal (2. helyezettek), a hollandokkal (7.), az osztrákokkal (25.) és a lengyelekkel (28.), a helyezések átlaga ebben a négyesben 15,5. A képzeletbeli második hely a B-csoporté 23,25-ös átlaggal, itt a spanyolok (8.), a címvédő olaszok (9.), valamint a horvátok (10.) és az albánok (66.) szerepelnek. A magyarok (26.) négyese a házigazda németekkel (16.), a svájciakkal (19.) és a skótokkal (39.) 25-ös átlaggal harmadik. A világranglistás helyezések alapján az F-csoport a leggyengébb 39,25-ös átlaggal, ebben Portugália (6.), Csehország (36.), Törökország (40.) és Grúzia (75.) szerepel. A csoportokból az első kettő és a négy legjobb harmadik jut tovább a nyolcaddöntőbe.
Vegyük azonban sorba a csoportokat. Az A jelű kvartett nemcsak a harmadik legerősebb, hanem az egyik legkiegyensúlyozottabb is. A németek – főleg hazai pályán – favoritnak tűnnek, de a többi kiadó helyre bármelyik csapat odaérhet a pillanatnyi forma, a szerencse és több más körülménynek köszönhetően. A skótok az ismert erőfocijukat játsszák számos angol csapatban leigazolt játékossal. A svájciak inkább a technikás játékot részesítik előnyben, ám a selejtezőkben nagy meglepetésre egyszer sem sikerült legyőzniük a gyengébb játékerőt képviselő románokat. A kantonok országának együttesében különben alig található egy-két „igazi” svájci, nagy részük koszovói albán, afrikai vagy szláv származású. Igaz, e téren a németek sem „büszkélkedhetnek”, az ő keretükben is hemzseg a török, afrikai hátterű játékos. Mindig is kérdés marad: mindez befolyásolja-e a nemzeti tizenegy hatékonyságát?
A B-csoportban egyértelmű a helyzet: a spanyolok és a címvédő olaszok mellett a legutóbbi világbajnokságon bronzérmet szerző horvátoknak is esélyük van a továbbjutásra. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy az albánok keretében számos, jó bajnokságban szereplő játékos kapott helyet, akár árnyaltabb is lehet a kép.
A C-csoportban Anglia veretlenül végezhet az első helyen, a dán–szlovén–szerb hármasból a dán csapat tűnik a legerősebbnek, a keretük alapján pedig a szerbek is reménykedhetnek.
Ám ne feledjük, a jó játékosok egyrészt nem mindig alkotnak jó csapatot, másrészt a szerbek világversenyen az utóbbi időben sohasem alkottak maradandót. Nem lenne meglepő, ha ebből a csoportból a harmadik helyezett nem jutna tovább.
A negyedik négyesben a francia–holland páros kiemelkedik a mezőnyből, az egymás elleni mérkőzés dönti majd el a csoportelsőséget kettejük között. A harmadik helyért a pótselejtezőből továbbjutó lengyelek harcolnak majd az osztrákok ellen. Ám félő, hogy amennyiben a „két nagy” mindkettejüket legyőzi, egy esetleges 3 pont a végelszámolásnál nem jelent majd továbbjutást a harmadik helyről, amelyre a jelenlegi formát tekintve talán az osztrákoknak van esélyük.
Az E jelű kvartett a világranglistás helyezések alapján a második leggyengébb. Ebbe sorsolták be a románokat, akik az utóbbi években szinte mindig a lehető legjobb sorsolást kapják. Tavaly decemberben nem is rejtették véka alá örömüket, amikor a csoportbeosztások véglegesítődtek. „Nem vagyunk világverő csapat, de minden idők egyik leggyengébb csoportját kaptuk, így az sem elképzelhetetlen, ha továbbjutunk” – mondták a román szakemberek. Az első kalapból húzott belgák játékerőben már nem azok, akik néhány éve voltak Eden Hazard vezérletével, ám keretük alapján még mindig a legerősebbnek tűnnek. A szlovákok csoportmásodikként úgy jutottak ki az Eb-re, hogy a portugálok alig tudták őket legyőzni, olasz szövetségi kapitányuk, Francesco Calzona pedig rendkívül jó munkát végez.
Kérdés, hogyan játszanak a pótselejtezőből feljutott ukránok. Képesek rendkívül hatékonyan játszani, de az ellenkezőjére is van példa, így nehéz megjósolni, hogy a román–ukrán–szlovák hármas között milyen sorrend alakul ki.
Egyes fogadóirodák az ukrán, román és szlovák sorrendet állapították meg.
Az utolsó csoport egyértelmű esélyese az egyik legjobb kerettel rendelkező Portugália. Valószínűleg maximális pontszámmal végez majd az első helyen. A luzitánokat a törökök és a csehek követik majd (közöttük dől el a második hely sorsa), a legutolsó Grúzia lehet, amely újoncként vesz részt az Európa-bajnokságon. A grúzok számára a pontszerzés is már csodaszámba menne.
A legjobb keretük a franciáknak, a portugáloknak és az angoloknak van, ilyen alapon nekik kellene bejutniuk a legjobb négybe, és persze a németeket se becsüljük le, akik Julian Nagelsmann szövetségi kapitánnyal, Toni Kroos visszatérésével erősödtek, ráadásul hazai pályán játszanak. Komoly játékerőt képeznek a belgák, hollandok, horvátok és spanyolok is. S bár az olaszok kerete jelentősen gyengébb, mint legutóbb, amikor megnyerték az Eb-t, a taljánok szurkolóikkal feledtetni akarják, hogy az utóbbi két alkalommal nem jutottak ki a vb-re. Tehát őket sem szabad kihagyni a felsorolásból. Eddig különben a spanyolok és németek három alkalommal, az olaszok kétszer nyerték meg az Európa-bajnokságot.
Az erőviszonyok szerint ezek lennének a legjobbak, ám egy világversenyen soha nem ez alapján alakul ki a végső sorrend. Mindig „beugranak” meglepetéscsapatok (legutóbb Dánia, azelőtt Wales került be a legjobb négybe, 2008-ban Oroszország és Törökország, azt megelőzően Csehország), amelyek borítják a papírformát.
A magyar szurkolók legvadabb álmai szerint ezúttal Marco Rossi csapatának kellene borítani azt a bizonyos papírformát,
ehhez azonban a jó játék, sok szerencse, könnyebb ág mellett csodára is szükség lenne. A realitás alapján állók inkább azt várják, hogy Szoboszlai és társai legalább a csoportból jussanak tovább. És már az sem lenne kis teljesítmény. Hogy mire lesznek képesek, azt már a június 15-i, szombati mérkőzésen látni fogjuk, amikor Sallai Rolandék délután 4 órakor Svájc ellen lépnek pályára.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
