Polgár Judit Kolozsváron: második anyanyelvem a sakk

Polgár Juditot egyrészt a kíváncsiság hívta Kolozsvárra, másrészt mivel sok jót hallott a magyar napokról, jelezte: az sem mindegy, ki és miért hívja meg. Az I. Erkel Ferenc sakknapok pedig jó alkalom volt arra, hogy Kolozsvárra látogasson. Gyermekkoráról beszélve elmondta: a szerencse mellett sokat számít, ki hol születik, milyen családban nő fel, hogyan nevelik szülei. Őt és két nővérét édesapja teljesen másképp nevelte, mint a többi gyereket a szülei. Magántanulóként nőttek fel, iskolába nem jártak, rengeteget sakkoztak, versenyekre jártak, így sokat tartózkodtak külföldön. „Számomra viszonylag könnyebb volt ezt a rendszert megszokni, mert legkisebb gyermekként belenőttem az egészbe. Az úttörő Zsuzsa volt, és másik nővéremmel, Zsófival is kicsi koromtól fogva sokat sakkoztam” – mondta. Hamarosan kiderült páratlan tehetsége: hatéves korában megnyerte a sakk tömbházbajnokságot, és nagy élményt jelentett számára gyerekként legyőzni a felnőtteket.

Judit szerint a három lánytestvér között soha nem volt féltékenység. A családot és a nevelési módszereket ért rengeteg kritika összekovácsolta őket. „A siker titka mindenekelőtt az, hogy számomra a sakk mindig játék maradt” – árulta el. Magántanulóként nyilván speciális élete volt, rengeteget tartózkodott az edzők körében és ennél is többet edzett, amely bizony sok esetben egyáltalán nem esett jól. A siker és a sok jó eredmény jelentette a doppingszert.

Nők után kutyák is?

Hogy miként vélekedtek a női sakkozókról néhány évtizede? Erre a kérdésre igencsak meghökkentő történeteket mesélt. Az egyik sakkmester, mikor szembesült azzal, hogy nőkkel is meg kell küzdenie, társához fordulva halkan megjegyezte: ma nőkkel játszunk, holnap már azt akarják, hogy kutyákkal sakkozzunk? Tizenegy évesen Judit legyőzte egyik sakkmesterét egy hollandiai tornán, aki a liftben – a körülötte állók elmondása szerint – a mérkőzést követően verte a fejét a falba. Hogy mennyire nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy sakktornán nő is részt vegyen, jelzi az az eset is, amikor Polgár Judit Kaszparovval a női mosdóban találkozott. „Voltak, akik nem álltak szóba velem, nem néztek a szemembe, vagy a mérkőzést követően nem fogtak velem kezet. Nagy megtiszteltetés volt viszont, amikor egy mérkőzést követően Viswanathan Anand kezet fogva velem azt mondta, she’s one of us, azaz én közéjük tartozom.”

Nagyon fiatalon került fel a női világranglista élére, 1988-ban számtalan mérkőzést és tornát nyert, a női válogatottal pedig 12 évesen olimpiai aranyat, gyűjtögette a pontokat, mígnem 1989 januárjában átvette a vezetést (korábban nővére, Zsuzsa volt a világelső). Pályafutása során – ahogy más nagy sportoló életében is – vele is megtörtént, hogy elege lett a rohanásból. „Ilyenkor nagyon fontos, miként vagyunk képesek felállni, sokat számít, hogy ismerjük-e eléggé magunkat, le tudjuk-e győzni saját magunkat, elég türelmesek vagyunk-e. És persze sokat segíthet környezetünk is: házastársunk, családunk.”

Legnehezebb mérkőzéseit Ananddal és Kaszparovval játszotta. Az indiai hosszú időn keresztül mindig megverte, mígnem egy alkalommal döntetlenre hozta a mérkőzést. Kaszparovval sokáig úgy ült le játszani, hogy mindketten tudták a végeredményt. „Szinte harc sem volt. 2001-ben azonban Linaresben azt játszottam, amit ő dolgozott ki. Így ő mintha saját maga ellen játszott volna, 30 lépés után döntetlen is lett az eredmény. Következő alkalommal folyamatosan támadtam a királyát, mert tudtam, azt nem szereti. Észrevettem, hogy izzad, grimaszkodik, leveszi a zakóját, fogy az ideje – ez a mérkőzés is döntetlennel végződött. Egy évvel később már meg tudtam verni, de úgy érzem, az a két, döntetlenre hozott játszma jelentette ellene a fordulópontot” – mesélte Polgár Judit, aki fontosnak tartja a sportolók formába hozását is.

A formaidőzítéshez nagyfokú önbizalom szükséges, kritikus pillanatokban megfelelő döntések, saját magunk ismerete, bátorság, sokszor az is, hogy felelőtlenül ne vágjunk kockázatos dolgokba. Példaként a bolgár Veszelin Topalovot említette, aki sokáig nem tudott igazán nagyot alkotni, mert nem volt meg benne a kellő önbizalom, a megfelelő légkör. Ám rendszeres pszichikai felkészülést követően játéka folyamatosan javult, mígnem világbajnok lett.

A gép ellen lehetetlen

A budapesti sakkozó számára a legmeghatározóbb egyéniség a magyar szülőktől származó, Moszkvában született sakkolimpikon, Lilienthal Andor volt, aki 2010-ben a magyar fővárosban hunyt el 99 évesen. „Számomra szakmailag akkor szimpatikus valaki, ha nem ver meg – mondta Polgár Judit nagy derültséget okozva a teremben. – Különben ha emberi módon viselkedik, kölcsönösen tudjuk tisztelni egymást.”

A nagymester szerint a sakkot nagymértékben befolyásolta a számítógép, a sportágat pedig végérvényesen megreformálta a világháló. A neten rengeteg mérkőzést lehet megnézni, visszanézni, a kombinációs lehetőségek száma pedig végtelen – a kidolgozott programoknak köszönhetően. Fantasztikus lehetőség az online sakkozás, ráadásul a kommenteket is lehet olvasni. Polgárt 1992-ben kértek fel, hogy gép ellen játsszon. „Nem voltam túl lelkes, mert szeretek emberek ellen mérkőzni, ráadásul a játszmaelőtt egyórás filmet is levetítettek, amely arról szólt, hogy a program hány százezer lépéskombinációt mér fel másodpercenként. Hiába tudtam előre 99 százalékban a lépéslehetőségeket, a gép megtalálta azt a hiányzó 1 százalékot is.”

Férfi szövetségi kapitány

Idén tavasszal Polgár Judit bejelentette visszavonulását. Nem volt könnyű, mondta, hiszen a sakkot második anyanyelvének tekinti, élete mégsem üres, hiszen a család és gyermekei mellett több mindennel foglalkozik: a fiatalok képességfejlesztése érdekében alapítványt hozott létre, sakkfesztiválokat szervez, bemutató mérkőzéseken vesz részt. „Sok edzés kellett volna a csúcson maradáshoz, amit már nem tudtam volna tovább bírni. De lehet, hogy ha felnőnek a gyermekek, és nyugodtabb időszak köszönt rám, más is elképzelhető” – fogalmazott a sakknagymester, akit nemrég a magyar férfiválogatott szövetségi kapitányának neveztek ki. „Húsz éve ismerem a játékosokat – játékosként. Ez előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Rapport Richárd a magyar sakkozás gyémántja lehetne, remélem, nehézségei, problémái mihamarabb megoldódnak, bár tudom, hogy a sakkozók kemény egyéniségek, és nehéz őket befolyásolni. Lékó Péter fent volt, pályája most leszálló irányt mutat, de azok közé tartozom, akik hisznek abban, hogy Péter meg tud újulni” – osztotta meg gondolatait a csapat két kiemelkedő játékosáról a kapitány.

A sakk nem mindenkit köt le, de akik rendszeresen játszanak, azok kombinációs készségét rendkívül fejleszti, tartja Polgár Judit. Segíti az előregondolkodást, megtanítja a gyerekeket tisztelni az ellenfelet, elfogadni az eredményt, megtanít veszíteni, valamint arra is, hogy minden lépésnek következménye van. A rendszeresen sakkozók idővel kreatívabbak is lehetnek.

Lapunk kérdésére, hogy melyik címére a legbüszkébb, Polgár Judit így válaszolt: „Az 1988-as olimpiai csapataranyra, ahol 12évesen 13 játszmából 12,5 pontot szereztem. Megvertem Szpasszkijt egybudapesti mérkőzésen, Karpovot legyőztem rapidban. Egyik legjobb eredményemet egy szuperversenyen értem el 2003-ban Wijk aan Zeeben, ahol másodikként végeztem fej-fej mellett küzdve az első helyért Ananddal. Itt az összes többi nagy játékos mögöttem volt.”

Polgár-legek
Polgár Judit magyar sakknagymester Budapesten született 1976-ban, két nővére, Zsuzsa és Zsófia szintén sakkozó. Nyolcszoros sakkolimpikon a nyílt kategóriában, kétszeres női sakkolimpiai bajnok, a nyílt kategóriában kétszeres olimpiai ezüstérmes, U14 és U12 korosztályos ifjúsági világbajnok a fiúk között. A sakktörténet legjobb női sakkozója. Legjobb helyezése az abszolút világranglistán a 8. hely volt, amit először 2004. januárban ért el. A női világranglistát 1989-től megszakítás nélkül vezette 2015 márciusáig.
Egyedülálló, hogy 12 éves korától 25 éven keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt. Az első lány, aki korosztályos fiú világbajnokságot nyert. Az első nő, aki a legjobb 10 közé került az abszolút világranglistán. Az első nő, aki a férfiak között világbajnoki döntőn vett részt (2005, Potrero de los Funes, Argentína). Az első nő, aki Európa-bajnokságon abszolút kategóriában érmet szerzett.
Az általa legyőzött világbajnokok: Kaszparov, Karpov, Anand, Szpasszkij, Topalov, Halifman, Kaszimdzsanov, Ponomarjov, Szmiszlov és az aktuális világbajnok, Carlsen.
Sakktudására jellemző, hogy komoly elemzők szerint bármikor gyaloghátránnyal megnyerhette volna a női vb-címet, azonban nem játszott olyan versenyen, ahol csak nők játszanak, számára a cél csak az abszolút világbajnoki cím volt.
2012-ben indította útjára alapítványát a Polgár Judit Sakk Alapítvány a Képességfejlesztésért névvel, elsősorban azzal a céllal, hogy egyedülálló, komplex módszerrel segítse a gyerekek képességfejlődését a közoktatásban. Az általa készített Képességfejlesztő sakk mint oktatási eszköz Magyarországon bekerült a hivatalos Nemzeti Alaptantervbe, és a Képességfejlesztő sakk 2013-tól önálló tantárgyként választható az általános iskolák alsó tagozatában. Az általános iskolai oktatás segítésére az alapítvány Sakkpalota címmel tankönyv- és munkafüzet sorozatot dolgozott ki tanári kézikönyvvel kiegészítve.