SZNT: eddig az aláírások egynegyede gyűlt össze

Kisréti Zsombor 2020. március 30., 17:00 utolsó módosítás: 2020. március 30., 17:41

Mintegy negyven nap áll még rendelkezésre a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezés aláírására május 7-ig. A szükséges egymillió aláírásnak eddig kevesebb mint egynegyede gyűlt össze. Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével beszélgettünk.

SZNT: eddig az aláírások egynegyede gyűlt össze
galéria
Izsák Balázs több százezer aláírást várna a Kárpát-medencéből Fotó: Haáz Vince

– Kinek szól és miért fontos a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése?
– Nézzük magyar szempontból a kérdést. Az elszakított területeken több olyan régió van, amelyek száz év után is megőrizte magyar többségét. Az utódállamok ezeket közigazgatási és gazdasági intézkedésekkel próbálják ellehetetleníteni. A többségi magyar népesség öntudatát akarják megtörni, elszegényíteni és elvándorlásra kényszeríteni őket.

A kezdeményezés lényege: uniós jogszabállyal védeni a nemzeti régiókat, biztosítani számukra az esélyegyenlőséget oly módon, hogy helyi önazonosságuk fennmaradjon. Székelyföld, Kalotaszeg, Felvidék őrizze meg magyar jellegét.

Európa egészét tekintve a kezdeményezést úgy alakítottuk ki, hogy a katalánok, baszkok, flamandok, korzikaiak, frízek, szicíliaiak is tudják beleilleszteni nemzeti törekvéseiket.

– Eddig mintegy negyede gyűlt össze a szükséges egymillió aláírásnak. Vajon mire lesz elegendő a hátralevő szűk időszak?
– Lehet, hogy ez az időszak nem lesz elegendő a sikerhez. Különös tekintettel arra, hogy a járvány miatt a papíralapú aláírások gyűjtése leállt: nem lehet rendezvényeket szervezni, de utazni sem lehet. A feladat azonban változatlanul előttünk áll. Ne felejtsük el: ez a kezdeményezés először és egyedüliként fogalmazta meg Székelyföld igényeit/elvárásait az Európai Unióval szemben. Sikerült bebizonyítani, hogy ezek az igények és elvárások az Európai Unió jogalkotási hatáskörébe tartoznak. Mindez kiterjed Kalotaszegre, Partiumra, Felvidékre, Muravidékre, Őrségre és minden Magyarországtól elszakított magyar népességű területre.

– Van, aki úgy látja, hogy a Székely Nemzeti Tanács lehetőségeihez mérten túl nagy fába vágta fejszéjét, amikor tavaly elkezdte az európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányát. Hogyan vélekedik erről?
– Az uniós polgári kezdeményezések mögött minden esetben uniós polgárok állnak. A polgári kezdeményezést a nemzeti régiókért tizenketten terjesztettük be. Hadd soroljam fel, mert ez sokak számára nem közismert. Boldoghy Olivér – Szlovákia/Felvidék, Dabis Attila – Magyarország, Roland Rolf Dudda – Ausztria, Pierre Joseph Gillet – Belgium, Izsák Balázs Árpád – Románia/Székelyföld, Drs. Franciscus Albert Bernardus Jeursen – Hollandia, Korodi Attila – Románia/Székelyföld, Miren Martiarena Barcaiztegui – Spanyolország/Baszkföld, Őry Péter – Szlovákia/Felvidék, Anton Publik – Svédország, Andreas Schmaltz – Németország, Jordi Xucla Costa – Spanyolország/Katalónia. A Székely Nemzeti Tanács hozzájárulása maga a tartalom. Ebben a kérdésben pedig nem lehet alku, nincs rejtőzködés, nincs mellébeszélés: az Európai Unió elé kell terjeszteni Székelyföld minden igényét és bizonyítani, hogy ezek uniós hatáskörbe tartoznak. Elvégeztük a feladatot, nem kell szégyenkeznünk! Nagy a kihívás? Igen, ez komoly kihívás az egész magyar nemzet számára.

– A Kárpát-medencéből eddig Magyarország teljesített a legjobban, az erdélyi magyarság éppen hogy túllépett a Romániának megszabott kvótán, és a felvidéki magyarság is közelít a minimálisan szükséges számhoz. Ideális esetben mennyi aláírásra számítanak az anyaországból?
– Ez nyilván az online aláírásokra vonatkozik. Erdélyből a magyar népesség 2,5 százaléka támogatta a kezdeményezést, Felvidékről pedig 1,7%, Magyarországról a lakosság 1,9 százaléka.

A sikertelen és gyászos emlékű 2004. december 5. népszavazáson 1 922 000 magyar állampolgár szavazott igennel, azaz a népesség 19%-a. Ha ennek a fele aláírná polgári kezdeményezésünket, akkor elégedettek lehetnénk.

– Erdélyben mindhárom magyar párt megígérte az aláírásgyűjtésben való részvételt. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?
– Nem kaptunk jelzést egyik párttól sem. Sajtóhírek vannak arról, hogy papíralapon gyűjtöttek, összesítés még nem történt.

– A legkeményebb dió a nyugat-európai kisebbségek megszólítása. Milyen uniós országokban van esély a nagyobb mozgósításra?
– A katalánok, baszkok, flamandok nem tartják kisebbségnek magukat, ahogy mi, székelyek sem. Maga a kezdeményezés sem a kisebbségről szól. Országokról, nemzetekről, társadalmakról, a nemzeti régiók többségi közösségeiről. Partnerszervezeteink – amelyeknek az adott régiókban kellene megszólítaniuk az ott élő közösségeket – tudnának erre a kérdésre felelni. Ígéretekről be tudok számolni, eredményekről még nem.

– A FUEN már a legelején támogatásáról biztosította az SZNT kezdeményezését. Velük hogyan alakul az együttműködés?
– Egyelőre jelképes támogatásról tudok beszámolni. A FUEN támogatása mögött nincsenek támogató aláírások. Egyelőre.

– A Minority SafePack kezdeményezés sikertörténete mennyire lehetett vagy lehetne ösztönző erő az SZNT számára?
– Hetvenkét kezdeményezést jegyzett be az Európai Unió, ebből ötöt lehet sikertörténetnek nevezni, amennyiben az csak a szükséges támogatások összegyűjtését jelenti. Ha viszont ez uniós jogszabályt jelent, akkor elmondhatjuk: a polgári kezdeményezések eddig a sikernek ezt a szintjét még nem érték el. Európai polgári kezdeményezés alapján az Európai Bizottság még nem alkotott jogszabályt. Őszintén kívánom, hogy a Minority SafePack legyen valóban az első siker, lépje át elsőként ezt a küszöböt, hiszen ez az európai őshonos és hontalan kisebbségek védelmét vinné előbbre. Ebben az esetben a faltörő kos szerepét töltené be, és ez nekünk is jó.

– Miben különbözik ez a polgári kezdeményezés a többi hetvenegytől?
– Az „egymillió aláírás az unió hét államából” az emberek fejében összemos olyan kezdeményezéseket, amelyeknek nincs közük egymáshoz. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért népekről, nemzetekről szól. A javaslat megfogalmazza: „a nemzeti régiók többségi közösségei: népek. Következésképp a nemzeti régiók népek hazái, akárcsak Európa országai, és ennek megfelelően kell kezelni őket. Semmiképpen nem kezelhetők gyarmatként, kizsákmányolásuk bármilyen, akár rejtett formája is ellentétes az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető értékeivel, így az Európai Unió értékeivel és céljaival is.”

Európa kulturális sokszínűségét nem csak a tagállamok szavatolják, hiszen baszkok, katalánok, flamandok és székelyek nélkül nem lehet Európáról beszélni.

Ezek a népek, nemzetek, nemzeti közösségek egy másik állam területén élnek, ugyanakkor azon a földön, amelynek kulturális arculatát meghatározzák. Nép és terület elválaszthatatlanul összetartozik, még akkor is, ha fölöttük idegen állam törvényhatósága áll.

– Arra biztatják az embereket, hogy otthonról írjanak alá. Vajon hogyan lehet megszólítani ezt a nagy célközönséget ilyenkor, a „házi fogság” idején?
– Az értelmes cselekvés kimozdíthatja az embereket a kényszerű passzivitásból. Színesebbé teheti az önkéntes karantént. A legnépszerűbb közösségi oldalnak csak a magyarok között van hatmillió felhasználója. Ehhez képest a jelenlegi 237 000 aláírás kevés. Szerte Európában pedig több százmillió potenciális támogató lehet. Ugyanakkor tudjuk, olyan kényszerhelyzetben vagyunk, amikor a határidő meghosszabbítását kérhetjük. Meg fogjuk ezt is tenni. Ugyanakkor komoly fenntartásaim vannak az EU-val szemben, azaz egyetlen szóval sem nyugtatnám a támogatóinkat ezzel a halasztással. Negyvennégy nap van még május hetedikéig: próbáljuk meg a lehetetlent, és írjunk alá a nemzetirégiok.eu honlapon! Ehhez minden magyar ember segítségére szükség van.

2 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.