– Az erdélyi és székelyföldi népzenekedvelők számára nem ismeretlen a Kedves zenekar. Mikor és kinek köszönhetően alakultak?
– A zenekar mai felállása sok más zenei együtteshez hasonlóan hosszú folyamat eredménye. Vannak olyan régi tagjai a zenekarnak, akik nem játszanak aktívan velünk, de figyelünk arra, hogy barátságunk élénk maradjon. Nem is lehet egyetlen ember érdeme, hiszen közösen alkotjuk a zenekart, és mindenki fontos szerepet tölt be.
– A megalakulástól napjainkig milyen mérföldkövek határozták meg a zenekar szakmai előmenetelét?
– Szakmai mérföldkőnek tekinthetjük akár az első koreográfiát, az első táncházat, egész estés műsort vagy önálló koncertet is, hiszen mindegyik kihívás és fontos esemény volt a maga idejében. Mindegyikünk rendelkezik különböző formájú és fokozatú zenei végzettséggel, amit ugyancsak meg kellett szerezni. Tevékenységi körünk elég széles, hiszen a népzene megszólaltatásának minden variációja jelen van életünkben a saját szórakozásunkra muzsikált dallamoktól a színházi előadásokig.
Fontos volt az első esküvői felkérésünk is, ahova könnyűzenei feldolgozásokat kellett összeállítanunk népzenei hangszerelésben.
– Karácsony előtt videoklippel örvendeztették meg a népzene, néptánc kedvelőit. Mit szerettek volna üzenni a kalotaszegi településen forgatott felvétellel?
– A videoklipben kalotaszegi autentikus népzenét játszunk, igényességre törekedve választottuk a mérai helyszínt. Fő célunk a zenekar népszerűsítése korszerű, egy nagyobb közönség számára élvezhető és elérhető formában.
– A klipben felcsendülő muzsika a készülő lemez részét képezi. Milyen más anyagok szerepelnek majd az albumon, milyen tájegységről?
– A lemezre készülő anyag még alakulóban van, de kizárólag erdélyi népzene lesz hallható, ami legyen meglepetés kedvelőink számára.
– Koncertek alkalmával vagy táncházakban mennyiben befolyásolja a repertoárt az adott tájegység?
Természetesen az adott vidék táncrendje a mulatság folyamán többször visszatér, ez adja az esemény keretét és alaphangulatát. Például a klip helyszínéül szolgáló mérai csűrben olyan zenét játszottunk, ahol a báli zene (keringő, tangó) mellett csak kalotaszegi népzenére mulatott a közönségünk.
– Tavasszal Japánban turnéznak. Hogyan kell elképzelni a produkciót, mivel készülnek?
– Nagyon lelkes japán közönségünk lesz, amely többnyire a magyar népzene és néptánc aktív kedvelője. Sokukkal találkoztunk, mulattunk együtt a nyári táborokban. Több helyszínen lépünk fel, ahova a közönségünk egy része folyamatosan elkísér, például Tokióba, Oszakába, Kiotóba. Koncerteket, táncházakat és táncoktatáson való muzsikálást szerveztek és várnak tőlünk.
– A hazai közönség mikor találkozhat legközelebb a zenekarral, illetve milyen újdonságokra számíthat idén?
– Az évet próbafolyamattal kezdjük, az Udvarhely Néptáncműhely legújabb táncszínházi produkciójára készülünk, amelynek bemutatója február 20-án esedékes. A naptári évvel nem ért véget és nem kezdődik új elfoglaltságunk.
Együtt dolgozunk több amatőr táncegyüttessel az év során, és vannak évi rendszerességgel visszatérő rendezvényeink: táncházak, néptánctáborok, fesztiválok. A külföldi fellépéseink viszonylag kis hányadát képezik tevékenységünknek, ezért is említettem gyakrabban az itthoni rendszeres feladatainkat, amit igyekszünk ezután is kellő emberi és szakmai alázattal végezni.
Bede Laura
Nyitottak-e a roma közösségek az igehirdetésre, családlátogatásra? Mit szólnak a református gyülekezetek, amikor a templomok padjai cigányokkal telnek meg? A kibontakozó cigánymisszióról Makkai Péter lelkipásztorral beszélgettünk.
Több mint két éve részletes interjúban mutattuk be az olvasóknak a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), amely azóta jelentősen fejlődött. Talpas Botondot, az intézmény erdélyi tevékenységéért felelős igazgatót kérdeztük.
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Hegedűs Tamás Budapesten élő közgazdásszal, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjével beszélgettünk.
Ötödik mandátumát tölti a pécskai polgármesteri hivatal élén Antal Péter. A magyar határ közelében fekvő Arad megyei mezőváros elöljárója a Nemzeti Liberális Párt jelöltjeként sorozatban nyerte meg a helyhatósági választásokat.
Hogyan tartozik össze anyanyelvápolás, kultúra- és hagyományőrzés, borászat és pálinkafőzés egy lelkipásztori szolgálat közben. Barabási Endrével beszélgettünk a Kárpát-medencei református szőlészek és borászok borversenye, a Borum kapcsán.
Néha őrlődik a hivatás és a család között, mindenhol teljes emberként akar jelen lenni. Odafigyel a közösségépítésre, nemcsak a településfejlesztésre. Kovács Edit polgármester tavaly kezdte meg harmadik mandátumát, nők napja alkalmából beszélgettünk.
Az Erdélyi Református Egyházkerület decemberi tisztújító közgyűlésén nemcsak új püspököt, hanem missziói előadót (más néven generális direktor) is választottak Jakab István személyében, aki az egyházi törvények szerint összehangolja a misszió munkát.
Az Erdélyi Református Egyházkerületben tartott tisztújító választások során a Presbiteri Szövetség is új vezetőséget választott. A közgyűlésen részvevő tagok elnökként dr. Nagy Évának szavaztak bizalmat, ő lett a Presbiteri Szövetség első női vezetője.
Marosvásárhelyen adósságok nélkül, több megnyert uniós pályázattal kezdi második mandátumát Soós Zoltán polgármester, aki portálunknak beszélt a nehézségekről és arról is, hogy a szélsőséges román pártok nem tudtak jelentősen megerősödni a városban.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.