HIRDETÉS
– Szilágysági református lelkészcsaládból származik. Hogyan vezetett az út a marosvásárhelyi orvosi egyetemre?
– A választásom nem volt zökkenőmentes. Nővérem példáját követve általános orvosira készültem, és amikor 2000-ben elkezdtem Marosvásárhelyen magyar szakon az egyetemet, nem találtam a helyem. Nagyon sokan voltunk az évfolyamon, és valamiért nem éreztem magaménak a választást, végül befagyasztottam az első évet. Korábban megfordult a fejemben, hogy fogorvosira felvételizzek, de ez a szakma akkoriban nem volt ilyen szép, mint manapság. Miközben a hogyan tovább kérdésén töprengtem, rezidens orvosként dolgozó nővérem és sógorom rámkérdezett, hogy végig akarom-e kínlódni az orvosképzést, aminek a végén majd kis fizetéssel kezdhetem el a pályám? Ez is hozzájárult a döntésemhez, hogy a következő évben fogorvosira felvételizzek. Az általános orvosin letett elsőéves vizsgáimat elismerték, így egy kis előnnyel indulhattam.
– Hogyan barátkozott meg az új szakterülettel?
– Remek évfolyamra kerültem, harmadéves koromtól pedig a nyári gyakorlatot egy kis zilahi fogorvosi rendelőben végeztem, ahol a fogorvosnő később felajánlotta, hogy amikor diplomát szerzek, szívesen lát a kabinetjébe kollégának.
Az is egyértelművé vált, hogy ezután az én vállamat terheli a felelősség. Közben folyamatosan tanultam, hogy a korábbi tananyagot részteleteiben is átvehessem a gyakorlatban.
– Más orvosi szakoktól eltérően a fogorvosnak könyebb a munkába állás, mert nem kötelező az egyetem utáni rezidensvizsga, ha nem akar szakosodni. Mennyire jelentett opciót a továbbtanulás?
– Amikor 2007-ben végeztem, a dento-alveoláris sebészetre – úgynevezett kissebészetre –, a szájsebészetre (nagysebészetre) és fogszabályozásra lehetett szakosodni, de igazából egyik terület sem vonzott. Mára bővültek a szakosodási lehetőségek, de a hatéves képzés után továbbra is el lehet helyezkedni fogorvosként.
– például a fog beteg gyökérrészének az eltávolítását. Sebészeti beavatkozásokat azonban nem szívesen vállalunk, erre ott vannak a szájsebészek. Érdekelt viszont az implantológiai képzés, így pár éve fogbeültetéssel is foglalkozom.
– Zilahról Kolozsvárra került, 15 éve dolgozik fogorvosként a kincses városban. Milyenre sikeredett a váltás?
– A férjem neurológus szakorvosként Kolozsváron kezdte az orvosi pályáját, én pedig egy egyszékes magánrendelőbe kerültem. Kollégám édesanyja fogorvosnő. Az egyszerű magánrendelőt azóta sikerült közösen fejlesztenünk, és mára kis magánklinikává nőtte ki magát.
– A közhiedelem szerint a fogorvosok nagyon jól keresnek, ezért méregdrágán dolgoznak. Mi igaz ebből?
– A fogorvosi szakmát különböző dimenziókban lehet művelni. Egyik módja az, hogy a fogorvos napi 6-8-10 órai munkával ebből él meg. Vannak viszont olyan helyek, ahol a mi áraink duplájáért vállalnak fogászati beavatkozásokat. Az ilyen beruházó azt látja, hogy befektet egy háromszékes rendelőbe, és az összeget mondjuk három év alatt akarja megduplázni fiatal fogorvosokkal, akiket alkalmaz, vagy munkájuk után meghatározott százalékot fizet, de inkább az utóbbi megoldás a gyakoribb.
– Hogyan tud a rengeteg magánrendelő és klinika között eligazódni az ember?
– Az internet világában ma már a legtöbb ár elérhető. Arra azonban érdemes vigyázni, hogy ki hogyan reklámozza magát. Mivel a fogászati díjszabások eléggé magasak, sokan olyan megtévesztő reklámokra harapnak rá, hogy valamilyen beavatkozást úgymond ,,ingyen” ajánl a klinika. A valóságban e mögött nagy árak vannak, csak az emberek számára az ,,ingyen" szó a vonzó. Mondok egy példát: mi 500 euróért – 2500 lejért – vállalunk egy implantátumot. Ez minden fogászati klinikán gyakorlatilag ugyanazt a beavatkozást jelenti, amelynek során egy titáncsavart ültetnek be az álkapocsba. Ettől függetlenül van, aki a dupláját, ezer eurót kér egy implantátumért. Érdemes tehát az árakról tájékozódni. Én
– Ezekben az árakban mit tesz ki az anyagi költség?
– Mint sok más területen, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kirobbanása óta a fogászati anyagok ára is elszállt. Amit súlyosbít az az a tény, hogy a törvény értelmében a fogászati rendelők csak erre szakosodott cégektől vásárolhatnak fogyóanyagot, amit a szakcégek keményen ki is használnak. Hiába van sok cég, mert egyformán magasan tartják az árakat. Ha a rendelőnkben kötelező egyhasználatos műanyagpapucsot például szakcégtől vásárolom, száz darab 150 lejbe kerül, míg egy ,,rendszeren kívüli” cégtől fele áron is megvásárolhatnám, de nem tehetem, mert nem lehet a könyvelésbe bevinni. Az állami szervek feladata volna ezen a területen is rendet rakni. Ha a beszállítók között létezne reális konkurencia, akkor a fogászathoz szükséges anyagok árai is csökkennének.
– A túl magas fogászati árakkal magyarázható, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár csak minimális összeggel támogatja a vele szerződni hajlandó fogorvosokat, így a többségnél nem lehet államilag támogatott, ingyenes beavatkozást kérni?
– Ahogyan más ingyenes vagy részben támogatott szakorvosi kezelés esetében, a fogászatban is szükség lenne a biztosítók szerepvállalására. Olyan rendszert kell kiépíteni, ami jó a biztosítónak, a fogorvosnak és a páciensnek egyaránt. Erre sok követendő példa van Európában. Belgiumban az egészségügyi biztosítással rendelkező betegek fogkezelésének a 80 százalékát a biztosító fizeti, és a rendszer jól működik.
Tömésre, koronára vagy implantátumra 50-70 százalékos támogatást adnak, de vannak kisebb értékű biztosítások is, amiért cserében évente kétszer három tömést és egy fogtisztítást tudunk elvégezni. Ismerek kollégát, aki az állami biztosítóval dolgozik, de az ajánlatuk nem vonzó, másrészt nagyon sok papírmunkát igényel.
– Romániában az iskolai fogászat sem működik, nincs rá megfelelő pénzügyi keret. Miben segíthetnek az iskolai fogorvosok?
– Sok gyerek és szülő nincs tisztában azzal, hogy melyik iskolában van fogorvosi rendelő, illetve a diák hova tartozik. A visszajelzések szerint ahol működik iskolai rendelő, az orvosnak jórészt csak a szűrésre futja. Annyit tehet, hogy megvizsgálja a gyerekek fogait, és értesíti a szülőket, milyen kezelésre van szükség, amit magánrendelőkben tudnak elvégezni fizetség ellenében.
Ahhoz képest, hogy mit tapasztaltam 15 évvel ezelőtt, ma sokkal jobb a helyzet. Igaz, ma sincs megfelelő állami támogatás, de a szülők a saját költségükön jobban törődnek a gyerekek szájegészségével. Az iskolai egészségügyi nevelés jó irányba mozdította el a közgondolkodást.
– Az esztétikai kinézeten túl mekkora fontossággal bír a szájegészségügy?
– A szájegészségügy legfontosabb szerepe az emberi egészségre gyakorolt hatása. Ha hiányoznak a hátsó őrlőfogak, az ember nem tudja az ételt megrágni, ami gyomorbetegségekhez vezethet, az emésztés ugyanis a szájon keresztül kezdődik. Az ápolatlan és kezeletlen fogak miatt beáll a fogágybetegség, ami a fogak elvesztéséhez vezet. Fogaink állapota különböző szervi betegségekre is vall. Ha a rendszeres fogápolás ellenére az alsó elülső fogak romlanak, az veseporblémára utal. A kisőrlő fogak rossz állapota szívproblémát jelezhet.
Fogainknak a sok cukor és liszt a legnagyobb ellensége, ami más egészségügyi problémák okozója is egyben. Fontos tehát évente kétszer a rendszeres fogorvosi ellenőrzés.
– Sok embert a félelem tart vissza a fogorvostól. Nekik mit üzenne?
– Semmi okuk félni a fogorvostól. A fogászati technikák látványos fejlődésének része lett a fájdalomcsilapítás koreszerűsödése is. Amióta az egyetemet elvégeztem, három új fájdalomcsilapítási technikát alkalmazunk: sprayval, géllel és hajszálvékony injekciós tűvel is érzéstelenítünk. Ma már könnyen ,,leveszünk” bármilyen fogászati beavatkozással kapcsolatos fájdalmat. A legegyszerűbb tömésnél is használunk fájdalomcsillapítást. Az utóbbi évtizedben sokat fejlődött a foghúzási technika, de a tömőanyagok és a tömések is.
A fogbeültetés nem lett olcsóbb, de gyors elterjedése azt mutatja, hogyha egészségről van szó, áldozunk rá.
– Mennyire van elegendő magyar szakemberek az erdélyi fogorvosi rendelőkben?
– Egyre több a magyar fogorvos, amit Kolozsváron is megtapasztalok. Érdekes jelenség, hogy 15 éves kolozsvári fogorvosi munkám alatt megduplázódott a magyar ügyfelek száma, egyre többen keresnek fel. De olyan kolozsvári fogászati klinikáról is tudok, ahova a tulajdonos eleve magyar fogorvosokat toborzott. Minden lehetősége megvan tehát az ügyfélnek, hogy a számára legmegbízhatóbb szakemberekhez forduljon.
– Hogyan alakulhat a romániai fogászat jövője?
– Az orvosi ágazatok közül a fogászat fejlődik a legnagyobb lendülettel. Ha a megelőzés terén hatékony állami programok lesznek, akkor látványos eredményeket lehet elérni a lakosság szájegészségének megőrzése terén.
a szülők a gyerekeiket is elhozzák vizsgálatra. A fiatalabb nemzedékek már új szellemben nőnek fel, jobban tudatosul bennük, hogy oda kell figyelni az egészségre.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
