Gyógy- és dísznövényként hódít a levendula

A levendula néhány éve az egyik új hazai slágernövény. Már az előző években is sokan gondolták úgy, hogyha van egy szabad földterületük, és azt beültetik levendulapalántákkal, életük nagy üzletét hozzák össze, a kezdeti befektetés ugyanis busásan megtérül. A levendulát övező reklám valóban jól hangzik, de ebben az esetben is egy olyan haszonnövényről van szó, aminek termesztéséhez nem csak termőföld és pénz kell, hanem mindenek előtt hozzáértés és nyitottság a kertészeti munkák iránt. Ezt a Harasztoson élő Király Erzsébet is megtapasztalta, aki 2014 januárjában döntötte el, hogy bő másfél évtizednyi gyökérzöldség-termesztés után végre váltani kell.

„Abban az időszakban olyan óriási volt a levendulatermesztés iránti érdeklődés, hogy előjegyzéssel másfél-két év múlva lehetett levendulatövekhez, palántákhoz jutni, és a nagy kereslet miatt túl drágán. Én kisebb területen, és hobbiszinten kezdtem bele. Amikor Kolozsváron részt vettünk a kezdő levendulatermesztők egyik találkozóján, sok olyan városi emberrel is megismerkedtünk, aki addig soha nem foglalkozott kertészkedéssel.

– emlékezik a hat évvel ezelőtti indulás körülményeire az aranyosszéki Harasztoson ötven át területen levendulát termesztő Király Erzsébet.

Szárazon kínált levendula mindenféle kiszerelésben • Fotó: Facebook/Király Erzsébet

A zöldségtermesztésről elhíresült Harasztoson a legtöbb gazda arra kényszerült, hogy abbahagyja a piacolást, annyira visszaestek a zöldségárak. Király Erzsébetnek hosszas internetes kutakodás után akadt meg a szeme a levendulán. A zöldségtermesztés feladása után férje, Király Árpád elszegődött külföldre kamionsofőrnek, Erzsébet asszony pedig az első három évben többnyire egyedül, nyári segítséggel indította útjára a telepítést. Az első kiadós betakarításig három év telt el, az évelő növénynek ugyanis ennyi idő kell a termésre fordulásig.

Amikor kiderült, hogy a levendulának van piaca, a férj is abbahagyta a kamionozást, és hazatért gazdálkodni. Ma ebből él a család.

Nagyobb területen a levendulatermesztés teljesen gépesíthető az ültetéstől a tavaszi metszésén át a betakarításig. A Király család kisgazdaságában azonban a termősorok közötti rotációs kapával végzett talajlazításon kívül minden mezőgazdasági munkát kézi erővel végeznek el. Ötven ár levendulát meg lehet így is művelni, a betakarított termés házi feldolgozása és a vásárokon történő értékesítése pedig épp elegendő egy család megélhetéséhez.

Idén azonban a kézműves vásárok kiesése nehéz helyzetbe hozta a termelőket, hiszen megszűnt a közvetlen értékesítés lehetősége, levendulatermékkel pedig nem érdemes zöldségpiacokra járni. Király Erzsébet szerint az alternatív online-rendelés során minimális mennyiséget sikerült eddig eladni, pedig kínálatukkal rendszeresen jelen vannak a termelői közösségi oldalakon. „Múlt héten Kolozsvárra szállítottunk cserepes levendulát és néhány más apróságot, jövő héten pedig Marosvásárhelyre viszünk házi megrendelésre árut, de a vásári eladásokhoz képest ez a mennyiség kevés” – panaszolja Erzsébet asszony. Abban reménykednek, hogy a mostani kiadós esőzések után júniusban lesz friss növény, így nő a kereslet is.

A levendulatermesztőknek két nagy tábora van. A szántóföldi növénytermesztésben, nagyobb területen előállított haszonnövényt nagybani felvásárlóknak értékesítik, akik a levendulaolajat elsősorban külföldi kozmetikai vagy gyógyszeripari vállalatoknak adják tovább. A farmszerű termesztéshez komoly befektetés kell. Nem csak a szükséges szaporítóanyag megvásárlása drága, hanem a megfelelő mezőgépek beszerzéséhez is sokba kerül, hiszen több hektáron képtelenség kézi erővel elvégezni a növénytermesztési munkálatokat.

Az erdélyi levendulatermesztők többsége kisebb területeken termel, elsősorban házi feldolgozásra és értékesítésre, ahogyan a Király család is teszi a Torda melletti Harasztoson.

A frissen leszedett virágokat csokorba gyűjtve, padlásokon szárítják, és később asztali díszként vagy egyéb hasznosítású száraz virágként értékesítik. A friss növény illóolajnak, likőrnek és egyéb termékeknek lehet feldolgozni. Felsorolni is nehéz, mi minden készíthető levendulából háztáji körülmények között. Ilyenkor, tavasszal jól lehet értékesíteni a cserepes virágokat teraszokra, erkélyekre vagy kiskerti dísznövényként. Kézműves vásárokban elsősorban az illatzsákok, párnácskák, asztali díszek, szárított csokrok fogynak, de aki parfümöt vagy szappant készít belőle, az is szép keresletre számíthat. A levendulaszörp forgalmazásához élelmiszer-biztonsági engedély kell. A háztáji körülmények között előállított élelmiszeripari terméket több megyében már nem lehet kistermelőként értékesíteni, csak egyéni vállalkozói engedéllyel vagy cégként. Király Erzsébet szerint a levendulaszörpért nem éri meg céget bejegyeztetni, mert a költségeit nem tudnák ötven ár területből kitermelni, így maradnak a többi levendulatermék forgalmazása mellett.

Az utóbbi években nálunk is felfutóban van a levendula gyógynövényként történő hasznosítása. Királyék annak idején az erre legalkalmasabb levendulafajtát telepítették, aminek gyógyteája alvászavarokra, emésztési problémákra és magas vérnyomásra javallott. A levendulaszörp nem csak sima ivóvízzel vagy ásványvízzel kiváló természetes üdítő, hanem egy-két kanálnyi szörp jelentősen csökkenti a köhögést. Sokan gyógynövényként keresik a levendulatermékeket nem csak a kézművesvásárokban, hanem a gyógynövénykészítményeket forgalmazó üzletekben is. Király Erzsébet szerint a kistermelői kínálatban meg lehet bízni. A városnapok kézműves vásáraiban például szigorú a kiválasztás, így csak azok a termelők kerülhetnek be, akik bizonyítani tudják, hogy maguk termelik és dolgozzák fel a növényeket. A Király családnak amúgy részletes fotóalbuma is van a levendulatermesztésről és a házi feldolgozásáról egyaránt. „Azért volt erre szükség, mert többen megkértek, hogy mutassuk meg gazdaságunkat: hol termelünk és hol dolgozzuk fel a növényeket. A piacokon sok a viszonteladó. Olyan kereskedők állítják magukról, hogy őstermelők, akik soha nem termeltek sem zöldséget, sem virágot, ezért az emberek bizalmatlanok.

Ahhoz, hogy kialakuljon a kistermelő törzsvásárlói gárdája, gazdasága nyitott könyvvé kell váljon.

Mi csak tiszta termékeket állítunk elő. A földet nem gyomirtózzuk, és a betakarítást úgy időzítjük, hogy a legalkalmasabb időszakban történjen, amikor a növénynek maximális az illóolaj-tartalma és az egyéb gyógyászati értéke” – osztja meg Erzsébet asszony a háztáji levendulatermesztés fontosabb titkait.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.