A köztudatban minden vakarózó, megkopaszodott, sebes hátú kutya rühös. Ha pedig egy kutya rühös, akkor veszélyes is ránk, emberekre, hát értelemszerűen ki kell rúgni, agyon kell ütni. Pedig, kedves olvasó, hitem szerint még a tényleg rühös kutyát sem kéne agyonütni, hiszen legyen az bolhásság vagy atkafertőzés, mégiscsak könnyen gyógyítható parazitás betegséggel állunk szemben. Ennek az írásnak az a célja, hogy eloszlassa a kutyaszerető, de főleg a kutyát fertőző veszélyforrásnak tartó emberekben a tévhitet.
Nem minden rüh...
Kezdjük a legelején, vagyis a vakarózásnál. Itt nem merül fel, hogy mi volt előbb: a bolha vagy a vakarózás, mert természetesen a bolha. De azt is tudnunk kell, hogy nem minden vakarózó kutya bolhás, a bolhás kutya viszont mindig vakarózik, enyhébben vagy erősebben és mindjárt meglátjuk, hogy miért. Tapasztalatom szerint a kisállatok dermatológiai problémái közül leginkább kiemelhető a bolhák által okozott dermatitisz. Még akkor is, ha a modern állatorvosi rendelőben viszkető, bőrbeteg kutyát visznek, nagy valószínűséggel a gazda elé tolnak majd egy méregdrága hypoallergén tápot, mert a mai divat szerint a kutyák a majorsághúsra allergiásak. Persze ez is lehet igazság, de térjünk csak vissza a mi ezeréves bolháinkhoz.
Sokan azt hiszik, hogy ugyanaz a bolha parazitálja az embert és az állatokat, pedig nem így van, ugyanis az embert a legjobban az ember bolha szereti, ami nemcsak vérszívó apparátusában különbözik a többitől, hanem, tudományos, latin elnevezésében is (Pulex irritans), míg a kutyáé a Ctenocephalides canis vagy Ctenicephalides felis, ami eredetileg a macskát parazitálja és leggyakrabban okoz allergiás formákat kutyánál és ritkábban az embernél is.
Hogyhogy allergia? Tenné fel a kérdést az olvasó, mert mindenki úgy tudja, hogy a bolha csíp, és ahol megcsípett, ott viszket. Ez is allergiás tünetnek számít, pontosabban egyes típusú túlérzékenységi reakciónak, viszont létezik a négyes típusú túlérzékenységi reakció is, ami bonyolulttá teszi ezt a mi ősrégi bolhásságunkat. Mielőtt sikerülne teljesen összezavarnom az olvasót, egyszerűsítsünk: tehát a bolha vérszívással károsítja a gazdáját, ezzel egyidőben ragályanyagok terjesztője, valamint paraziták (dipylidium caninum nevű pántlikagiliszta) köztigazdája lehet. Viszont a kutya bolhásságának egy másik nagyon fontos következménye lehet a bolhaallergiás bőrgyulladás, ami a bőr szenzibilizálódása révén alakulhat ki. Hogyan? Ennek előfeltétele a kutya vagy ritkábban a macska allergiás szenzibilizálódása a bolhanyál allergénjével és hapténjeivel szemben, amit a bolha vérszívás során juttat a kutya szervezetébe. Ezek is proteinek, vagyis fehérjék, akárcsak azok, amik a húsból származnak és élelemallergiát okoznak. Csakhogy egy pontos diagnózis megóvja a tulajdonos pénztárcáját is, ugyanis, míg egy élelem-allergia esetén fontos egy specifikus táp adása állandó rendszerességgel, a bolhaallergiában csak arra kell figyelnünk, hogy állatkánktól tartsuk távol a bolhákat, mert erős viszketéssel és bőrelváltozásokkal járó bolhacsípés okozta allergiás dermatitisz alakulhat ki, akár csak egy-két bolha csípése után is. Hogy a védekezésnek milyen formáját választhatjuk, meglátjuk a következőkben.
Szükséges diagnózis
A bolhásság megállapítása általában nem nehéz feladat, bár bolhákat közvetlenül többnyire csak az állatok erős fertőzöttsége esetén lehet a kutyán vagy a macskán találni. Sokkal gyakrabban lehet e paraziták ürülékéből következtetni a bolhásságra. Ennek felismerésére fehér, vízzel jól átitatott papírlapot használunk, amelyet a vizsgálóasztalon a páciens hátulsó testrésze, lábai alá helyezünk. Ezután tiszta kefével vagy kézzel a hát és a faroktő tájékának szőrzetét többször végigdörzsöljük, amire a bolhákból származó „termékek” a papírra szóródnak. A bolhaürülék hemoglobin (vér) tartalmakioldódik, és a papíron a pötty körül vörös színű udvart képez. A lakásban tartott egyedekben gyakoribb a túlérzékenység, mint a szabadban tartottakban. A különbség oka az lehet, hogy a lakásban az átfogó tisztogatás következtében az ott élő állatokat a bolhák támadása nem folyamatosan, hanem lökésszerűen éri. A tünetek közül a legszembetűnőbbek a bőrelváltozások. Tipikus esetekben a bőrelváltozások a háti és a fari részen jelentkeznek. Az olyan egyedek, amelyeket korábban bolhacsípés nem ért, csak minimális mértékben reagálnak a parazita szúrására. Ilyen állatokon legfeljebb tömeges bolhacsípés idézhetne elő csekély tünetekkel járó dermatitiszt. A bolhákkal szemben érzékeny kutyákon és macskákon viszont a bolhaszúrás után azonnal bőrduzzanat és kipirosodás mutatkozik. Ha pedig elhúzódó túlérzékenységi reakció állt elő, akkor a szúrás helyén göb jön létre, amely később elpörkösödik. Ez esetben általános, erős viszketegség a következmény. Általában azt szoktam kérdezni a gazdáktól, hogy a kutya evés közben is vakarózik-e.
Megoldások
A vakarózás miatt szőrhullás, seborrhoea, a bőr megfeketedése, pörkösödése, néha elgennyesedése figyelhető meg. A gyakoriság nemtől, fajtától független, főleg azonban 3-5 éves kutyákban figyelhető meg. A bolhadermatitiszben szenvedő kutyát a nyakára erősített gallérral kell ellátni, hogy bőrét ne tudja kivakarni. Az elváltozásokra szárító és hámosító kenőcsöket ajánlunk, a viszketés csillapítására pedig deszenzibilizálunk általában glükokortikoidokkal. A bolhaallergiás dermatitisz leküzdésének alapfeltétele a bolhák távoltartása. Állatorvosunk majd felvázolja a lehetőségeket. Véleményem szerint a leghatékonyabbak a cseppek (spot on), amiket a szőr közé, nyaki részen kell elhelyezni. Ezek fipronilt, permetrint, imidaclopridot vagy a bolha testében aktiválódó indoxacarbot tartalmazhatnak. A porok, habok, sprayek hatása nem mindig kielégítő. Mostanság jelentek meg olyan rágótabletták amiknek akár négy hétig is eltart szisztematikus és megbízható hatásuk. A bolhanyakörvek közül csak azokat ajánljuk, melyeknek hosszan tartó és megbízható a hatásuk. Legtöbbjük kullancs ellen is védettséget ad, ami a babeziózis növekvő veszélye miatt nem elhanyagolható.
Fontos a kutyaházat gyakran kiporszívózni, lúgos oldatokkal felmosni, inszekticid szerekkel befújni. Állítólag a diólevelek olyan alkaloidákat tartalmaznak, amik távol tartják a bolhákat, bár láttam már diófa alatt élő bolhaallergiás kutyát is. Végezetül ne mulasszák el enyhíteni a vakarózás okozta kellemetlen állapotot, sőt ezen felül rendszeresen óvjuk meg állatkáinkat azoktól a parazitáktól, amik a vakarózás felett súlyosan károsíthatják. És ne felejtsék el: az a kopasz, sebes, vinnyogva vakarózó állat nem rühös, de ha netán az is lenne, arra is van orvosság.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.