Erdélyi Napló
2017. április 25., kedd; Ma Márk napja van
Rss Facebook oldal

Szenvedéstörténet után sültbárány

Kádár Hanga | 2017.04.14. [21:46]

A világ minden táján, ahol a kereszténység maradandó nyomot hagyott, tavasszal Jézus megváltó önfeláldozására emlékezve húsvétot ünnepelnek. A finnek gyászruhát öltenek, a brazilok fesztiváloznak, Mexikóban bezárnak a bankok: kitekintettünk a nagyvilágba.

Sult barany_bA legtöbb európai háztartásban sült bárány kerül az ünnepi asztalra 

Hot cruss buns
Angliából eredő, de világszerte egyre népszerűbb húsvéti sütemény az egyszerű recept alapján elkészíthető, hot cruss bunsnak nevezett zsömleféle. Az elkészítéséhez 45 dkg finomliszt, 1,4 dkg élesztőpor, 5 dkg cukor, 10 dkg mazsola, 1 kávéskanál fahéj, 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg, ugyanennyi szerecsendió, 1 elhabart tojás, 5 dkg puha vaj és 1,7 dl meleg tej szükséges. Az átszitált liszthez hozzáadjuk az élesztőt, cukrot, fűszereket, utána a tejet és a tojást, végül csipetnyi sót és a mazsolát. A tésztát pihentetjük, majd 175 fokra előre felhevített sütőben, gombócokra formálva megsütjük, miután sütőpapíros tepsiben kelni hagytuk egy kicsit. A mázhoz összekeverünk 2 evőkanál lisztet 2 evőkanál porcukorral, és annyi vizet adunk hozzá, amivel nem túl folyós tésztát kapunk. Amikor színt kapnak a zsömlék, rákenjük a mázat, esetleg keresztalakot is vághatunk a sütemény közepébe. Végül addig sütjük, amíg alul-felül megpirulnak.

A húsvét legnépszerűbb szokása, a locsolkodás elsősorban magyar hagyomány, bár találunk rá utalást a szláv néprajzkutatók feljegyzéseiben is, Csehországban pedig már a tizennegyedik század elején megemlítik. Románián kívül kisebb közösségek élnek vele Szlovákiában, Ukrajnában és Lengyelországban is, egyre hanyatló gyakorlata azonban leginkább Székelyföldön és a Mezőségen van. Ha öntözéssel nem is, egyéb különleges szokással azonban a külföldiek is büszkélkedhetnek.

Svédországban is virágvasárnappal kezdődik a nagyhét: Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve fűzfaágakat visznek magukkal a templomba igyekvők. Az északi térségben azonban nem csak a fiúk járnak jól: régi germán hagyományok szerint úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban. A lányok a fiúkkal együtt banyának öltözve meglátogatják a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, amelyért cserébe édességet, illetve pénzt kapnak. Görögországban nemcsak a karácsonyi láng szimbóluma él, hanem a húsvéti is: az ünneplők égő gyertyával a kezükben távoznak a templomból, mivel úgy tartják, a fény szerencsét hoz, ha nem alszik ki hazáig.

Finnországban visszafogottan ünnepelnek: a csendes hétnek nevezett nagyhéten hozzánk hasonlóan nem tartanak mulatságokat, nyilvános felvonulásokat, a vallásosabbak többnyire gyászruhában járnak a héten, illetve nem mennek látogatóba, csak abban az esetben, ha halaszthatatlan dolguk akad. A böjtöt is szigorúan megtartják.

Mexikóban két hétig ünneplik a húsvétot: a Szent Héten Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek, a második, Pascuának nevezett időszakban pedig a feltámadásra. Ilyenkor sokan utazgatnak megnézni a városszerte, hivatásos színészekkel szervezett passiójátékokat. Az országban két hétig szünetel a tanítás, és majdnem végig zárva tartanak a bankok is.

Brazíliában színes felvonulásokkal és eszem-iszommal ünneplik a nagyböjt végét. Bár Etiópiában számos támadás éri a keresztényeket, a nagyhetet általános ünnepként tartják számon: ilyenkor nagycsaládos összejöveteleket tartanak, a házasulandó párok pedig húsvétvasárnap a templomban megszentelt pálmaág alatt tartják meg az eljegyzést. A Fülöp-szigetek azonban nem békés, meghitt ünnepi hagyományaikról híresült el: az egyetlen katolikus többségű ázsiai országban ugyanis a mai napig élő hagyomány az önkéntes keresztrefeszítés. Nagypénteken több tucat résztvevő színjátékszerű ricsaj közepette, félmázsás kereszttel a vállán megteszi Krisztus keresztútját, majd a Golgota szerepét betöltő hegyre kiérve szó szerint keresztre feszíttetik magukat, hogy elmondásuk szerint így erősítsék meg Jézusba vetett hitüket és osztozzanak a Megváltó szenvedésében. A szokást egyébként a katolikus egyház elítéli.

Húsvétkor talán Jeruzsálem a legzsibongóbb: hívők tömegei érkeznek a Szentföldre, hogy zarándoklatszerűen együtt végigjárják Krisztus keresztútját, illetve közösen imádkozzanak a Szent Sír templomában. Izraelben sokan ilyenkor keresztelkednek meg, Jézushoz hasonlóan a Jordán folyó vizében megmártózva.

A karácsonyi és farsangi sokszínűséggel szemben a húsvéti menü többnyire minden keresztény szellemiségű közösségben hasonló. Az ünnepi összeállítás alapja a tojás, a bárányhús, a sonka és az édeskés péksütemények. Olaszországban a galambformára mintázott kalácsot, a Colomba Pasqualét teszik a húsvéti asztalra: narancsaromával, citromhéjjal és vaníliával ízesített, mazsolás, kétszer kelesztett tésztából készítik, és mandulás–mogyorós–nádcukros–habos mázzal vonják körbe. Spanyolországban a tésztát ilyenkor sok helyen hússal, kolbásszal, tojással töltve sütik ki, Angliában pedig olyan gyümölcstortát szolgálnak fel, amelynek a tetejére tizenkét marcipángolyócskát helyeznek el a tanítványok jelképeként. Amerikában legszívesebben mézes sült sonkát fogyasztanak húsvétkor sok zöldséggel és tojással. Lengyelországban a hozzánk hasonló sonka–kalács–tojás sorozat mellett a zureknek nevezett savanyú krumplileves is része az ünnepi menüsornak. A franciáknál levendulával, mézzel, provence-i fűszerekkel megbolondított báránycombból lakmároznak, de Németországban is leggyakrabban bárány kerül az asztalra. Oroszországban friss sajtot sütnek ki, amibe keresztalakot vagy Jézus feltámadását rövidítő cirill betűket vágnak.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét