Az Equality Now nemzetközi emberjogi szervezet korábban összeállított egy listát azokról az országokról, ahol kirívó nőellenes törvényekre talált: 2015-ben negyvennégy állam ellen indított kampányt. A szervezet már 1999 óta ad ki évi rendszerességgel jelentéseket nőket elnyomó törvénykezésekről. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy azóta a listára került törvények felét sikerült eltöröltetniük. A szervezet által felfedett egyik rendelkezés Indiát érinti: bár a nők ellen elkövetett nemi erőszak száma igen magas a dél-ázsiai államban és igyekeznek is fellépni ellene, a házasságon belüli nemi erőszak azonban legális. Az említett törvény szerint a férj és feleség közötti szexuális aktusok, illetve a közösülés nem minősül erőszaknak, amennyiben a feleség 15 évesnél idősebb, még akkor sem, ha a feleség éppen nem szeretne intim helyzetbe kerülni férjével. Ugyanilyen törvény él Szingapúrban és a Bahamákon is, ahol 13, illetve 14 év fölötti feleségekre érvényes a rendelet.
Máltán és Libanonban egyes bűncselekményeket eltöröltnek nyilvánítanak, ha az elkövető férfi feleségül veszi az áldozatot. Ha Máltán valaki elrabol egy nőt, de utána feleségül veszi, nem minősítik emberrablásnak, sőt, ha a házasságra az elkövetőt elítélő bírósági döntés után kerül sor, eltörlik az ítéletet.
Libanonban, ha egy férfi megerőszakol egy nőt, de utána elveszi feleségül, nem tekintik bűncselekménynek az esetet. Hasonló rendelkezések hosszú évtizedeken keresztül Costa Ricában, Etiópiában, Guatemalában, Peruban és Uruguayban is érvényben voltak, ezeket mára eltörölték. Nigériában azonban máig nem minősül erőszaknak, ha egy férfi nevelési szándékkal veri meg a feleségét.
Szaúd-Arábiában 1990-ben vezettek be egy törvényt, amely megtiltja a nőknek, hogy autót vezessenek. A szabályt erkölcsi indokokra alapozzák: autóvezetéskor előfordulhat, hogy egy nő leveszi a fátylát, miközben egy férfi is tartózkodik a járműben. Bár a jogszabály hivatalos törvénykönyvekben nem szerepel, jogosítványt is tilos adni nőknek. Három évvel ezelőtt le is tartóztattak két női gépjárművezetőt, akik az Egyesült Arab Emirátusokból akartak átkocsikázni Szaúd-Arábiába. A Kongói Demokratikus Köztársaságban ugyanakkor törvény mondja ki, hogy a feleségnek kötelessége követnie a férjét, bárhová és bármikor is akar az illető költözni. Ugyanakkor a nők férjeik engedélye nélkül nem jelenhetnek meg polgári bíróság előtt, nem kereskedhetnek, és nem vállalhatnak semmilyen kötelezettséget. Ha egy kongói nő engedélyt kap férjétől, de az később meggondolja magát, a feleségnek minden korábbi tettét vissza kell fordítania, így ellehetetlenítik, hogy a nők saját vállalkozást indítsanak.
Guineában a nők csak akkor választhatnak a férjükétől eltérő foglalkozást, ha arra a házastárstól külön engedélyt kapnak, Jemenben pedig nem hagyhatják el a házat a férj engedélye nélkül, kötelességük minden házkörüli munkát elvégezniük, és szexuálisan mindig a férjeik rendelkezésére kell állniuk. Az örökség körüli nemi problémák pedig egyes országokban még ma is élnek: Tunéziában és az Egyesült Arab Emirátusokban például bárhogy is rendelkezik az elhunyt, a férfi örökös kétszer annyit kap, mint a nő. Tunéziában pedig akkor is csak a vagyon felét kaphatja meg a nő, ha ő az egyedüli örökös. Szíriában, amennyiben egy férfi valamelyik női családtagját – legyen az feleség, lánytestvér vagy édesanya – törvénytelen szexuális aktuson rajtakapja és meggyilkolja, esetleg a partnerét is, legfeljebb 7 év szabadságvesztésre ítélik. Iránban pedig csak ritka, súlyos bűncselekmény esetében veszik figyelembe a női tanúvallomást. Ezért, ha a bűnözőt csak nők látták a bűncselekmény elkövetése közben, akkor megússza a felelősségre vonást.
Máig vitatottak az olyan rendelkezések, amelyek az egészség megőrzése érdekében bizonyos munka elvégzésétől eltiltják a nőket. Kínában például nem végezhetnek nagyobb fizikai megterhelést igénylő munkát, Madagaszkáron csak akkor dolgozhatnak üzemekben éjszakai váltásban, ha a vállalat a családjuk tulajdonában áll. Oroszországban nehéz, veszélyes, illetve egészségtelen munka címszó alatt 456 foglalkozástól tiltják el a nőket még ma is. Például nem dolgozhatnak mozdonyvezetőként, ácsként, tűzoltóként, állandó traktorsofőrként. Ezek a törvénykezések elsősorban a nők egészségvédelmének érdekében születtek főként a kommunizmus éveiben, hiszen számos példa akadt arra, hogy traktorvezetőként a rendszeres rázkódástól meddővé vált a női munkás. A nőszervezetek azonban azt hangoztatják, hogy nemtől függetlenül mindenkinek meg kellene adni a jogot arra, hogy maga válassza meg a foglalkozását. Az Egyesült Államokban egyre több női alkalmazottat találunk építkezéseken, favágásokon, akik szeretik munkájukat.
Bár jelenleg a legtöbb európai országban nem tiltják az abortuszt, a női jogok egyik legvitatottabb kérdése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Vallási alapon működő egyesületek százai szerveznek tüntetéseket azt hangoztatva, hogy még a leendő édesanyának sincs joga útját állni egy új élet világrajövetelének. Ezzel szemben a női jogokért harcoló szervezetek azt hangsúlyozzák, hogy elsősorban az állapotos kismama egészségéről és életéről van szó, így neki van joga dönteni arról, vállalja-e a gyermek kihordását és világra hozását. Kiemelik azokat az eseteket, amikor az édesanya életére veszélyes a terhesség vagy súlyos beteg a magzat, esetleg a terhesség bűncselekmény következménye. Legtöbb európai államban a terhesség a tizenkettedik hétig szakítható meg törvényes úton, tehát amíg csupán embrióról beszélünk. Írországban azonban csak abban az esetben engedélyezik az abortuszt, ha az állapotos nő élete súlyos veszélybe kerül a terhesség miatt. Viszont nem lehet elvetetni a magzatot, ha a baba bizonyítottan súlyos betegen fog megszületni. Az sem elfogadható ok, ha pszichikai vagy anyagi okok miatt a szülők nem tudják felnevelni a gyermeket. Ha mégis abortuszra adja a fejét egy ír nő, hazájában legkevesebb tizennégy év börtönbüntetésre számíthat.
Svédországban 480 napnyi fizetett szabadságot kapnak az új szülők, amelyet az édesanya és édesapa egymás között felosztva is letölthet. A kismamák terhességének során felmerülő egészségügyi költségek pedig ingyenesek vagy nagyrészt támogatottak. Ugyanakkor az északi ország minisztereinek fele nő.
Finnország volt az első állam a kontinensünkön, amely a női állampolgároknak is biztosított szavazati jogot több mint száz éve. Az északi ország azóta is rangos állami szervezeteken keresztül törekszik arra, hogy gazdasági és társadalmi téren egyaránt teljes nemi egyenlőséget biztosítson. A nemzetközi nőjogi szervezetek szerint Svájc is jelentős lépéseket tett a női jogok előmozdítása terén. Hasonlóan jellemzik Ausztráliát is, ahol a két nem életminősége majdnem egyenlő.
Romániában a kétéves, fizetett szülési szabadságot tekintve szintén előnyös helyzetben vannak a nők, a gazdasági és társadalmi helyzetet tekintve azonban országunk is számos kívánnivalót hagy maga után. Nálunk a nők bére több mint 9 százalékkal kisebb, mint a férfiaké, amit úgy is elképzelhetünk, mintha november 27-től az év végéig ingyen dolgozna minden női alkalmazott. Uniós szinten ez a különbség több mint 16 százalékos. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarországon azok a nők, akik fizikai munkát végeznek, átlagosan 50 ezer forinttal kevesebb fizetést kapnak, mint kollégáik. A hivatal legutóbbi kimutatása szerint a szellemi munkát végző magyarországi nők a hasonló állásban elhelyezkedett férfiak fizetésének mindössze 68 százalékát kapják meg.
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.