HIRDETÉS
Húsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22. és április 25. közé esik. A húsvétvasárnapot követő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott húsvét időpontja felől, ami a tavaszi napéjegyenlőség (általában március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban is rögzítette a pontos számítási módot. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox dátumszámítás a Julián-naptáron alapul. Voltak javaslatok a két számítási mód egységesítésére csillagászati adatok alapján, ám ezek a törekvések nem értek célt. Az ortodox egyházban a húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanarra a dátumra esne a zsidó húsvét, az ortodox keresztények húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.
Idén április 5-e húsvétvasárnap a nyugati és április 12-e a keleti keresztény egyházakban. Jövőre a „magyar húsvét” még távolabb esik majd a „romántól”: március 27-et és május elsejét több mint egy hónap választja el. „Cserébe” 2017-ben együtt ünnepelhetünk felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül: április 16. lesz a közös dátum. Az azt követő három esztendőben mindig egy hét eltérésre számíthatunk és – hacsak nem változik valamelyik számítási módszer – 2017-et követően csak 2025-ben lesz újabb közös kelet-nyugati húsvét.
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
