Korunk új szenvedélybetegsége, az internetfüggőség

Kádár Hanga 2016. december 02., 18:23 utolsó módosítás: 2016. december 02., 20:45

A számítógép- és internetfüggőség egyre elterjedtebb szenvedélybetegség. Sokan nem hiszik el, hogy súlyos következményektől kell tartaniuk, és évekbe telhet, amíg a betegséget leküzdhetik. Fél gyó­gyulással ér fel, ha a kiváltó okokat sikerül felfedni.

Korunk új szenvedélybetegsége, az internetfüggőség
galéria
Fotó: Boda L. Gergely

Mivel rendszeres hétköznapi gyakorlatunkká vált a világháló használata, nehezen vesszük észre a problémát: sokan nem tartják káros szenvedélynek az internetfüggőséget annak ellenére, hogy ennek is megvannak a súlyos következményei. A szenvedélybetegségek között új, még nem teljesen feltérképezett szindrómának számít. Mivel a számítógép, illetve a világháló használata alapvetően elfogadott, sőt egyre inkább megkövetelt tényezője a mindennapoknak, nehezebben derül ki, hogy ha valaki már valóbban függ a használatától.

Háttérbe szorul a család, a munkahely

A felismerés problémája hasonló a többi szenvedélybetegségek esetében tapasztaltakkal: a függő túlzásnak tartja, amikor hozzátartozója figyelmezteteti, hogy nem tud elszakadni a világhálótól. A szakemberek szerint attól a pillanattól kezdve számít valaki függőnek, ha a munkáján és egyéb szükséges – például e-mailes – kommunikáción kívül is hat óránál többet tölt el a számítógép előtt. A szenvedélybeteg ember elveszti az önuralmat, saját elhatározásból nehezen vagy szinte egyáltalán nem tud megválni számítógépétől, minden szabad percében rögtön visszatér az internethez vagy számítógépes játékokhoz, és ha környezete intésére abba kell hagynia, ingerlékennyé, dühössé válik. Aki ebbe a stádiumba eljut, az már elvonási tünetekkel küzd.

A kábítószert vagy alkoholt fogyasztó szenvedélybetegek közül egyesek bizonyos idő után önmaguktól is ráeszmélnek: segítségre van szükségük. Az internet- és videojátékfüggők azonban nem szokták észrevenni, hogy gondjaik vannak. Előbb az otthoni tevékenységek és a szabadidő hasznos eltöltése szorul háttérbe, majd a család, a munkahelyi vagy iskolai feladatok. Pszichiáterek szerint a napirend megszokott ritmusa is felborul: bizonyos étkezések kimaradnak,  például a függő reggel előbb ül le a számítógép elé játszani, mint reggelizni. A legszélsőségesebb esetben pedig alig alszik egy-két órát, és csak akkor étkezik, ha hozzátartozói közül valaki kiszolgálja.

Az önkontroll a legfontosabb

A szakértők szerint legjobb, ha már abban az időszakban kevesebb számítógép-használatra késztetjük önmagunkat vagy hozzátartozónkat, amikor a szabadidő lényeges részét fölösleges internetezés és videojáték foglalja le. Az egyre súlyosbodó függőség felé vezető úton ettől kezdve már nehéz megállni. A felborított bioritmus után pedig rövid az út a mélyebb depresszió kialakulásáig.

Függőség esetén a szakértők kognitív viselkedésterápiával igyekeznek segíteni az érintetteken, felhívják a szenvedélybeteg figyelmét a hétköznapjai egyéb értékes és számára szükséges oldalára is, amelyet a család, munkahely vagy iskola jelent. Mindezek megértése után elkezdődhet az internetezésre, játékra szánt idő csökkentése, azonban a siker elsősorban nem a pszichológus vagy pszichiáter-addiktológus tevékenységén, hanem a függő erős önkontrollján múlik, gyógyszeres kezelést ugyanis ezekben az esetekben nem alkalmaznak. A kiskorúaknál a függőség környezeti nyomásra, genetikai okok miatt, de a szülői példát látva is kialakulhat. A felnőttkori, családi környezetben történő túlzott számítógép-használattal tehát saját gyermekünk függőségét is előidézhetjük.

Az életével elégedetlen szenvedélybeteg

A magyarországi Nemzeti Agykutatási Program által idén készített tanulmány kimutatta: az internetfüggőség más szenvedélybetegségekhez, például a kokainfüggőséghez hasonló elváltozásokat okoz az agyban, bár a következmények nem olyan súlyosak. Janszky József kutató neurológus novemberben beszélt a vizsgálatok eredményeiről, Kifejtette: a világháló használatától való függés hátterében általában olyan személyiségi vagy pszichikai okok állnak, mint az adott helyzet elől való kényszerű menekülés. A szenvedélybeteg valószínűleg nem elégedett a munkahelyével, nem érzi jól magát családja vagy barátai környezetében, így a valóságot hátrahagyva saját, virtuális alternatív világába vonul el, amikor túlzottan belefeledkezik a játékokba.

Mivel elsősorban a fiatalabb generációkat, különösen a serdülőket érinti, a szakértő szerint időben visszafordítható a folyamat, ha megismertetik az érintetteket az élet értékeivel és fontosságával. Kiderült, a teljes eltiltás nem megoldás: ha nem lassú rávezetéssel próbálkozik a szenvedélybeteg környezete, akkor teljes elvonás esetén a függő régi szenvedélyét helyettesítve káros szerekre, alkoholra is rászokhat. Az okostelefonok és az általuk könnyen, gyorsan elérhető világháló, illetve a játékok csak rontanak a helyzeten, ugyanis ha valakit ideiglenesen megfosztanak a számítógépétől, a tevékenységét telefonján folytathatja. Fontos tehát: ne csak a számítógép és laptop, hanem minden okos készülék tudatos használatára odafigyeljünk. Ha pedig bizonytalanság merül fel a függőséget tekintve, az interneten számos ingyenes, szakértők által készített teszt tölthető ki, elég csak a böngészőnkben rákeresni a kifejezésre.

Fel kell ismerni a kiváltó okot

„Nemcsak akkor beszélünk függőségről, amikor az internet-, illetve videojátékhasználat a személy életének legfontosabb tevékenységévé válik, hanem amikor már a gondolkodását, érzéseit, viselkedését is uralja. Például ha éppen nincs számítógép közelében, de gondolatai folyton a körül forognak, hogy mikor játszhat újra” – magyarázta lapunknak Bartha Éva, a szenvedélybetegekkel foglalkozó Bonus Pastor Alapítvány marosvásárhelyi klinikai szakpszichológusa. A szakember kifejtette: a függők a felelősség és a problémák elől menekülnek a feldobottsági érzést biztosító virtuális világba, és ingerlékennyé válnak, ha meg kell szakítaniuk a játék, az internetezés folyamatát. Konfliktusba kerülnek környezetük tagjaival, megszűnnek más, addigi tevékenységei, hobbijai.

„Nem feltétlen függő valaki, ha sokszor használja az internetet, de mértéket tud tartani. A játékosok esetében ugyanis az anonimitás, az érzelmi kielégülést nyújtó virtuális világ számos számítógép-felhasználót vonz” – tette hozzá a pszichológus. A szakértő elmondta: az alapítványnál a családias hangulatú terápiás közösségre és a keresztény értékrendre épített, úgynevezett Portage-modellt alkalmazzák a videojáték- és világhálófüggők kezelésére, amely során elsősorban a csoportos munkában való részvételre való készséget, a megbízhatóságot, a pontosságot, a konfliktushelyzetek kezelését fejlesztik, illetve elősegítik a családi kapcsolatok rendezését.

Bartha Éva hozzátette, Romániában is számos számítógép-felhasználót érint az impulzuskontroll-zavar, különösen a kései serdülőkorban lévő fiatalok veszélyeztetettek. „Az esetek több mint felénél más zavarral is társul a függőség, például depresszióval, személyiségzavarral. Ezért fontos tudni a kiváltó okot, hogy megelőzzük a visszaesést” – fejtette ki a pszichológus. Hozzáfűzte, a passzív hozzáállás semmiképpen nem segít, pozitív kapcsolatok kialakításával, a felépülés lehetőségét nyújtó programokon való aktív részvétellel, szemlélet- és életmódváltással azonban a függők sikeresen felszabadulhatnak.

A felnőttek sem tudnak ellenállni

A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon minden tizedik fiatal internetfüggő, Kínában azonban már a 2010-es évek elején több mint harmincmillió számítógépes addikcióban szenvedőt listáztak. A hongkongi egyetem kutatása szerint az egész világon mintegy négyszázmillió ember rabja az internetnek és a számítógépes játékoknak. Tajvanon a tavaly éppen ezért elfogadtak egy jogszabályt, amely szerint a két év alatti gyerekeknek egyáltalán nem szabad elektronikus eszközökhöz jutniuk, sőt, a kiskorúak számítógép használatát nem korlátozó szülőket pénzbírsággal is büntethetik. Kínában már többször is előfordult, hogy fiatal és középkorú játékfüggők vesztették életüket, miután napokon keresztül alvás és megállás nélkül számítógépeztek. A román sajtó 2009 óta egyre több olyan kiskorú esetét ismerteti, akinek pszichológussal évek leforgása alatt sikerült leküzdenie szenvedélyét.

Kalamár Hajnalka pszichológus a magyar köztévének adott korábbi interjújában azt tanácsolta a szülőknek, hogy internetezzenek együtt a gyerekeikkel, így tanítva meg őket a világháló hasznos, szükséges alkalmazására a mindennapokban. A szakértő szerint sem a teljes eltiltás nem megoldás, sem az, ha ellenőrzés nélkül hagyják számítógépezni a kiskorút. A gyerekeknek elsősorban ugyanis azt kell megtanítani, hogyan használják hasznos információszerzésre a világhálót.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.