Az olajozott motorműködés alapszabályai

Pinti Attila 2015. december 16., 20:58
galéria

Elmegy ez még ötezer kilométert – így kezdődik egy kopásgyorsító folyamat, ha kitoljuk a motorolaj ajánlott csereperiódusait. Észre sem vesszük, és az olajsár „felemészti” a kulcsfontosságú alkatrészeket, egy szervizlátogatással együtt száz lejes kiadásból súlyos összeget követelő motorfelújítás lesz. Vigyázzunk a motor egészségére – javasolja Gáll Csaba csíkszeredai autószerelő.

A garanciaidőn túli autóknál első kérdés a szervizbe beguruló tulaj felé: mikor cserélt utoljára motorolajat és szűrőt? – indítja rossz tapasztalatairól beszámolóját a szerelő. Ha a tulajdonos kapásból nem vágja rá meggyőzően, esetleg nem veszi elő a szervizkönyvet, habozik, és azt mondja, „úgy egy éve”, akkor biztos, hogy legalább két, de inkább három esztendeje kering ugyanaz a kenőfolyadék a rendszerben – ismerteti a valóságot Gáll. Hozzáteszi, az emberek túlnyomó többsége sajnos utóbbi kategóriába tartozik.

Ápoló folyadék

„Autószerelői körökben már közhely: a motorolaj a legolcsóbb – és legfontosabb – motoralkatrész” – mondja Gáll. Sorolja: az olajnak nemcsak az a szerepe, hogy a fém alkatrészek közötti kenéssel biztosítsa azok hosszú élettartamát, hanem egyrészt tisztán tartja a motort, másrészt hűtő, tömítő feladat is hárul rá, sőt a belső korrózióvédelemről is gondoskodik. Fontosságát nem veszik elég komolyan – véli a szerelő. Arra is felhívja a figyelmet, hogy kerüljük a bevásárlóközpontok „saját gyártású”, címkézésű, egy szaküzlet kínálatához képest olcsó motorolajait. „Ezek javarészt egyfokozatú ásványi olajok adalékokkal megtömött változatai, amelyek csak papíron teljesítik az üzemmeleg működés közbeni viszkozitási feltételeket. Egy – rövid – ideig. Ne spóroljunk, mert megbosszulja magát” – világosít fel Gáll.

Szintetikus a természetes ellen

Az ásványi motorolajok térvesztése valamikor a nyolcvanas években kezdődött, amikor ezeket a viasztalanított, heterogén molekulaszerkezetű, hőmérséklet-változásra „kiszámíthatatlan” viszkozitású kőolajszármazékokat lassan felváltották az „előre megtervezett”, mesterséges szénhidrogén molekulatípusokból álló szintetikus olajak. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok hozzá nem értő hozza magával a műhelybe az olcsó ásványi motorolajat, kérve, azt használjuk olajcserénél. Egy szélsőséges példa: mikor megrökönyödve rákérdeztem, milyen meggondolásból vásárolt ilyen olajat, egyik ügyfél azt mondta, áttért az egészséges életmódra, teljes kiőrlésű kenyeret eszik, natúr almalevet iszik, egyszóval bio-életet él, és ezt az autójánál is alkalmazni akarja. Számára az, hogy szintetikus motorolaj, azt jelentette, hogy manipulált, amivel a motorolajgyártó úgymond meg akarja betegíteni az autóját” – idézi fel nevetve. Arra kér mindenkit: a gyártó által előírt minőségtől csak szakértői javaslatra térjenek el, de lehetőleg minden esetben szintetikus – esetleg részszintetikus – folyadékot használjanak a cserénél.

A halasztás ára

Vannak olyan autógyártók, akik „szövetségre léptek” egy-egy nagy, közismert motorolajgyártóval – Elf, Mobil1 –, de ezek használata nem szentírás, sőt – folytatja felvilágosító beszélgetésünket Gáll. „Egy motor folyamatosan kopik, úgymond változnak az igényei. Ehhez kell igazítani az olajat is. Egyik fő tanácsom: évente cseréljenek motorolajat, de mindig kérjék ki előzetesen egy szakműhely véleményét, hogy mekkora futásteljesítmény és terhelés után milyen folyadék szükséges” – javasolja a szerelő. Mint mondja, hiába tűnik szépnek a szalonból frissen átvett autóhoz mellékelt, manapság már harminc-, sőt egyes ritka esetekben ötvenezer kilométeres csereintervallum, ezzel csak felgyorsítjuk az erőforrás idő előtti elhasználódását. „A szervizkönyvben szereplő harmincezer kilométer pont úgy félretájékoztatás, mint a katalógusban lévő fogyasztási adat. Azt a távot akkor bírja ki a motorolaj galibát okozó kenőképesség-vesztés nélkül, ha viszonylag állandó külső hőmérséklet és egyenletes, alacsony motorterhelés mellett megy az autó. Csakhogy Csíkban – és Erdélyben – a plusz harminctól a mínusz harmincig terjed az éves hőmérsékletskála. Télen a sok hidegindítás miatt használódik gyorsabban az olaj, de nyáron is bajt okoz, ha többnyire városban közlekedünk, és gyakori megállás-elindulás, forgalomban araszolás, gyorsítás, fékezés történik” – részletezi Gáll. Egy ötezer kilométerrel vagy egy évvel „elhalasztott” olajcsere elsősorban a főtengelyt, annak csapágyazását, illetve a vezérműtengelyt „vágja taccsra”, tölti meg olajsárral, sok munkát adva a szerelőknek, akik nem sajnálják elvenni a komoly munkával helyrehozható aggregát javításáért a pénzt – vall őszintén a szaki.

Hálás lesz az autó

Gáll meglátása szerint az új autókat – függetlenül a „javasolt” csereperiódustól – tizenötezer, a régebbi típusokat pedig tízezer kilométerenként érdemes műhelybe vinni, de két éves „várakozást” annak sem javasol, aki csak évi ötezer kilométert autózik. „A jármű meghálálja a törődést. Azzal, hogy minden egyes esztendőben néhány órát és egy kevés pénzt motorolajcserére fordítunk, megelőzünk egy nagyon drága javítást. Hosszútávon határozottan kifizetődő” – véli Gáll. Végezetül a viszkozitási értékekről is szót ejt: a modern motorolajok dobozán két szám található, utalva a többfokozatúságra: az első a téli hőmérsékletre optimalizált kenőképességet jelzi (W – Winter), míg a második a nyári hőtűrést mutatja. A SAE 10W-olajok jellemzően rész-szintetikusak, az 5W- és 0W-olajok pedig teljesen szintetikus olajat „takarnak”. Egy SAE 15W–30 jelzésű olaj szűk, míg egy 5W–50 tág viszkozitásosztályt jelent. Szinte „magától értetődő”, de Gáll Csaba hozzáteszi: az olajcsere önmagában nem elég, a régi szűrő helyére is újat kell tenni.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.