HIRDETÉS
HIRDETÉS

A mozgás gyógyít és boldogít

2018. április 06., 14:06 utolsó módosítás: 2018. április 06., 14:12
HIRDETÉS

Segít a stressz legyőzésében, hozzájárul az egészséges életmódhoz, távol tartja a plusz kilókat –a rendszeres testmozgás számtalan előnnyel jár. Varga Szilveszter tanár-edző szerint a tudatos mozgást minél előbb meg kell ismertetni a gyerekekkel.

Futóverseny az ACSF Juniorul edzésén. Minél kisebb a gyermek, annál jobban szereti a mozgást Fotó: Hevele Lili

Napjaink képernyők előtt görnyedő társadalma mozgásszegény életmódot folytat. A túlhajszolt életvitel, valamint a közlekedési eszközöktől zsúfolt utak nem segítik a sport iránti érdeklődés növelését. Ha szoros a napi beosztás, a mozgás az első, amiről lemondunk.

Egyre több szakember mondja, hogy magas az elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel, anyagcsere problémákkal, mozgásszervi bajokkal küszködők száma. Bár a mozgáshiány következményeit általában lebecsüljük, a felsorolt betegségek mind összefügghetnek ezzel. A fizikai edzettség az elmét és a memóriát is karbantartja. A lassú vérkeringés miatt a jó kedélyállapotért felelős hormonok nem képesek megfelelő mértékben termelődni. Emiatt megnőhet a depresszió és a szorongásos betegségek kialakulásának az esélye.

A fejlődésben levő szervezetnek legkevesebb napi egy órányi, a felnőtteknek hetente legalább három alkalommal 30–45 percnyi mozgásra van szüksége.

A testmozgás minden korosztály számára létfontosságú. Hozzájárul a fiatal szervezet egészséges fejlődéséhez, segíti a szociális beilleszkedést, valamint a megfelelő önbizalom kiépítésében is jelentős szerepe van. Mindemellett a szabadban végzett sportok növelhetik a gyerekek természet iránti szeretetét.

A testmozgás nemcsak a fiatal generációknak, de az idősek számára is lényeges. A mozgásnak köszönhetően a napi gyógyszeradag jó néhány szemmel csökkenhet. Az időskori szomorúságtól, esetleg depressziótól is könnyen messze sétálhatnak a mozogni vágyók, miközben pár évet le is tagadhatnak a korukból. Az idősebb korosztálynak a leginkább ajánlott testmozgások: a séta, úszás, kertészkedés, biciklizés, kirándulás.

Varga Szilveszter edző szerint minden korosztálynak létfontottosságú a mozgás Fotó: Hevele Lili

A gyerekek általában ösztönösen szeretnek mozogni. Mégis fontos, hogy a testmozgás sokszínűségét minél hamarabb megismerjék, és a sportolás a későbbiekben is vonzó maradjon számukra. A gyerek- és serdülőkori testedzés jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt és akár időskorban is. A játékon kívüli, rendszeres, tudatos sport már 5–7 éves korban elkezdhető. Ebben az életszakaszban a labdajátékok, a torna, a ritmikus gimnasztika, a küzdősportok gyakorolhatók. Az úszás azonban már ennél hamarabb is kezdhető. A nagyobb erőt igénylő sportágakat 13–14 éves kortól űzhetik a gyerekek.

„A csapatsport közösségépítő hatása rendkívül fontos, hiszen megtanít csapatként gondolkozni, fejleszti a szociális kompetenciát”–mondja Varga Szilveszter tanár-edző. Ez különösen lényeges az egyke gyerekek számára, akiknek a társadalomba való beilleszkedés olykor nehezebben megy, mint a testvérekkel rendelkező társaik számára. A csapatszellem orvosolhatja ezt a hibát. Az egyéni sportok hasonló hatást váltanak ki, mivel bár a célt egyedül kell elérni, a felkészülést edzőtársakkal végzik.

A futball jó terep a gyerekeknek, dinamikus, szerethető sportág, azonban egyre kevesebben érdeklődnek iránta”

– magyarázza Varga, a kolozsvári ACSF Juniorul labdarúgóklub edzője. A gyerekek nagy részének nagyobb vonzóerő a számítógép és a telefon, a labda már nem köti le őket.

A testnevelésórák célja

A romániai tanügyi rendszer híres arról, hogy jelentős követelményrendszerrel próbálja magas színvonalúvá tenni az oktatást. A középiskolák bizonyos tananyagait más országokban egyetemen tanítják. Az állam sajátos tanügyi rendszerének hatásossága azonban vitatott.

A testnevelésóráknak a célja a mozgás megkedveltetésének kellene lennie, hogy a diákok órák után is menjenek el sportolni – véli a testnevelő tanár. Ennek ellenére ezek az órák is komoly követelményrendszerrel tornyosulnak a diákok fölé. Feltehetőleg ez eredményezi azt, hogy a tanulók sok esetben megpróbálják „kicselezni a tanárokat, illetve a rendszert”. A tanulókat mind orvosi, mind szülői igazolásokkal mentik fel a kötelező testmozgás alól.

„Ilyen esetekben próbálom elmagyarázni a gyerekeknek, hogy nem miattam, hanem a saját egészségük miatt jó, ha tornásznak. Mást nem tehetek” – mondja Varga. A tanár elmondása szerint megfigyelhető egy korosztályokra lebontható folyamat:

ahogy nőnek, a diákok egy része nyűgnek érzi a testnevelésórát.

Az általános iskola kisebb osztályaiban a gyerekek még nagyon szeretnek mozogni, míg 6–7. osztályos kortól már tehernek érzik, a középiskolában pedig végképp kerülik az iskolai mozgást.

Szerencsére a diákok jelentős százaléka szeret mozogni, így az iskolai csapatok, versenyek többnyire népszerűek. A tanulók számos sportban összemérhetik képességeiket más iskolák tanulóival. Kolozsváron a következő sportágakban indulnak iskolák közti összecsapások: futball, kézilabda, kosárlabda, atlétika, röplabda, talajtorna, akadálypálya. Ezzel a lehetőséggel, ha csak kis mértékben is, de pótolható az iskolák utáni mozgás hiánya. Ezeken az eseményeken a fiatalok kipróbálhatják magukat, kedvet kaphatnak a testmozgáshoz.

Kevés az óraszám

Egyes nyugati országok mindennapos iskolai testnevelést vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek aktívan sportoljanak, legalább heti ötször egy órát. Romániában jelenleg az általános iskolákban heti kettő, míg a középiskolákban többnyire heti egy testnevelésóra a kötelező.

„A modernkori gyerekeknek kimondottan nagy szüksége lenne a rendszeres iskolai mozgásra, mivel szabadidejükben inkább az elektronikai eszközök kötik le őket”–mondja Varga Szilveszter. Noha a diákok a sportórák számát növelhetnék, ha választott tárgynak szavaznák meg, ez ritkán fordul elő. Így marad a kötelező óraszám, amely egyes gyerekek teljes sporttevékenységét képezi.

Bár hasznos lenne a heti többszöri testnevelésóra, ennek megvalósítása nem egyszerű. Az iskolák többsége nem áll készen a mindennapos testnevelés bevezetésére, mivel nincs elegendő, megfelelő színvonalú terem, amely ezt lehetővé tenné. A jelenlegi óraszámmal sem oldható meg, hogy a diákok kifogástalan csarnokokban sportolhassanak. „A felszerelések könnyen beszerezhetők, viszont a termekkel sok iskolának problémái vannak, mivel ha a minőség megfelelő is, sok helyen alacsonyak és kicsik”–magyarázza a szaktanár.

 

A testmozgás pozitív hatásai
A rendszeres testmozgás fizikális és mentális szinten is kifejti előnyös hatását. Ehhez fontos, hogy mindenki olyan mozgásformát válasszon, ami szórakozást, kikapcsolódást jelent számára, nem pedig küszködést. A mozgásnak közismert hatása, hogy távol tartja a plusz kilókat. Az elhízás az utóbbi évtizedekben népbetegséggé vált. A sport segítségével a fölösleges kalóriák elégethetők, így azok nem rakódnak le a szervezet zsírraktáraiban. A fogyást leginkább az aerob edzések segítik elő, amelyek során több időn át nagyobb erőfeszítést kell végezni. Többek között aerob sport a biciklizés, futás, úszás, torna, valamint a különböző harcművészetek. A fogyáshoz azonban nem elég az edzés, ugyanis az étrend megváltoztatása is szükséges.
Az élénk mozgás a szív és tüdő erejét, rugalmasságát növeli, valamint segíti a hatékonyabb működésüket. Csökkentheti a vérnyomást, és ezzel az érelmeszesedés veszélyét is, továbbá fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet.
Az alaposan megmozgatott ízületek megőrzik erejüket és mozgékonyságukat ezáltal csökkentve az ízületi fájdalmat és merevséget. A rendszeres edzés hatására az izmok is megerősödnek. Ennek következtében a csontok védettek lesznek a sérülésektől. A fejlettebb izomzat ugyanakkor stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt. Ez utóbbinak különös jelentősége van az időskori elesések megelőzésében.
A fizikai hatások mellett a mozgás mentális téren is pozitív befolyással bír. Oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt, és a depresszió ellen is kitűnő gyógyír. Az agy bizonyos központjában, amelyben az érzések feldolgozása is történik, testi terhelés esetén endorfin, azaz boldogsághormon termelődik. Így a rendszeres mozgás nemcsak egészségesebbé tesz, de boldogabbá is.

 Hevele Lili

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS