HIRDETÉS
Kérdés, hogy mai felgyorsult, egyre globalizálódó világunkban, amikor egy-egy ünnep inkább egy hosszú hétvégét, netán kirándulást jelent messzi országokba, mennyire érezzük valóban így.
Az erdélyi ember számára a húsvét nem csupán vallási esemény. A feltámadás ünnepe emlékeztet arra, hogy bármilyen mélységből és szenvedésből – legyen az személyes, közösségi vagy történelmi – létezik kiút. Mert
a több mint kétezer évvel ezelőtti üres sír nem csupán Jézus győzelmét hirdeti a halál felett, hanem azt is, hogy Isten az ő népét nem akarja magára hagyni.
Erdély különböző tájain, ahol a történelem viharai sokszor írták át a falvak és városok életét, a húsvéti örömhír különös erővel szólhat. Mert itt az emberek ismerik a veszteség, a kitartás, az újrakezdés jelentését – ahogyan az üres sír is az új kezdet lehetőségét hordozta magában. És hordozza ma is – ha kellőképpen figyelünk rá.
Keresztény gyülekezeteinkben húsvétkor megtelnek a templomok. A harangok hangja nem csupán a feltámadott Krisztust hirdeti, hanem a közösség összetartozását is. Ilyenkor különösen érezhető az a kötelék, amely összefűzi a múltat, jelent és jövendőt. A szószékeken elhangzó igehirdetésekben hangsúlyt kap a feltámadás valósága egyrészt múltbeli történetként, másrészt mindennapi hitbeli tapasztalatként. Ezért az ünnep nem csupán visszatekintés, hanem előretekintés is. Ahogyan Pál apostol írja a korinthusi gyülekezetnek:
(1Kor 15,14). Ám Isten fia feltámadt! Ezért lehet nekünk reménységünk. Erdélyi népünk ezzel a hittel tekint a jövőbe, vállalva a közösségépítést, a hitben való megmaradást, a fiatal nemzedékek tanítását és nevelését.
Az ünnepi istentiszteletek mellett a családoknál fontos szerepet kap a húsvét lelki tartalma is. A pászka, a piros tojás, az ünnepi asztal – mind-mind emlékeztetnek az élet győzelmére a halál fölött. Sok helyen a világjárvány elmúltával ismét él a locsolás hagyománya is, amely a közösség egymásra találását, a hagyományok tovább élését fejezi ki.
A feltámadás nemcsak hitvallás, hanem életforma is kell, hogy legyen. Keresztény közösségeinkben a feltámadás ünnepe újra megerősítheti: nem vagyunk egyedül. A feltámadott közöttünk jár, és boldog reménységgel ajándékoz meg – hogy örömmel teli életünk legyen, s egyúttal mi is életté váljunk mások számára.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
