HIRDETÉS
Kérdés, hogy mai felgyorsult, egyre globalizálódó világunkban, amikor egy-egy ünnep inkább egy hosszú hétvégét, netán kirándulást jelent messzi országokba, mennyire érezzük valóban így.
Az erdélyi ember számára a húsvét nem csupán vallási esemény. A feltámadás ünnepe emlékeztet arra, hogy bármilyen mélységből és szenvedésből – legyen az személyes, közösségi vagy történelmi – létezik kiút. Mert
a több mint kétezer évvel ezelőtti üres sír nem csupán Jézus győzelmét hirdeti a halál felett, hanem azt is, hogy Isten az ő népét nem akarja magára hagyni.
Erdély különböző tájain, ahol a történelem viharai sokszor írták át a falvak és városok életét, a húsvéti örömhír különös erővel szólhat. Mert itt az emberek ismerik a veszteség, a kitartás, az újrakezdés jelentését – ahogyan az üres sír is az új kezdet lehetőségét hordozta magában. És hordozza ma is – ha kellőképpen figyelünk rá.
Keresztény gyülekezeteinkben húsvétkor megtelnek a templomok. A harangok hangja nem csupán a feltámadott Krisztust hirdeti, hanem a közösség összetartozását is. Ilyenkor különösen érezhető az a kötelék, amely összefűzi a múltat, jelent és jövendőt. A szószékeken elhangzó igehirdetésekben hangsúlyt kap a feltámadás valósága egyrészt múltbeli történetként, másrészt mindennapi hitbeli tapasztalatként. Ezért az ünnep nem csupán visszatekintés, hanem előretekintés is. Ahogyan Pál apostol írja a korinthusi gyülekezetnek:
(1Kor 15,14). Ám Isten fia feltámadt! Ezért lehet nekünk reménységünk. Erdélyi népünk ezzel a hittel tekint a jövőbe, vállalva a közösségépítést, a hitben való megmaradást, a fiatal nemzedékek tanítását és nevelését.
Az ünnepi istentiszteletek mellett a családoknál fontos szerepet kap a húsvét lelki tartalma is. A pászka, a piros tojás, az ünnepi asztal – mind-mind emlékeztetnek az élet győzelmére a halál fölött. Sok helyen a világjárvány elmúltával ismét él a locsolás hagyománya is, amely a közösség egymásra találását, a hagyományok tovább élését fejezi ki.
A feltámadás nemcsak hitvallás, hanem életforma is kell, hogy legyen. Keresztény közösségeinkben a feltámadás ünnepe újra megerősítheti: nem vagyunk egyedül. A feltámadott közöttünk jár, és boldog reménységgel ajándékoz meg – hogy örömmel teli életünk legyen, s egyúttal mi is életté váljunk mások számára.
Simion és Nicușor. Bármerre tekintek, mindenhonnan ez a két név ömlik. Akár a tévét, akár az újságot nézem. Ha pedig a közösségi médiát vagy a honlapokat böngészem, beleértve a sportportálokat, akkor mintha minden megsokszorozódna.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
