HIRDETÉS
Károlyi Mihály baloldali kormánya az I. világháború után leszerelte a magyar hadsereget, védtelenül hagyva az országot, Kun Béláék pedig a vörös terror ideje alatt saját országuk lakóit irtották, és keresték a kapcsolatot Leninékkel. Rákosi Mátyásék revizionista rablópolitikának bélyegezték Horthyék törekvését az elcsatol területek visszaszerzésére, majd 1956-ban a szovjetek segítségével verték le saját állampolgáraikat.
Kádár János szintén elkeseredett példa volt arra, ahogyan lemondott a határon túli magyarokról és a nemzeti büszkeség helyett a szürke osztálytudatos megalkuvó kisemberi magatartást helyezte előtérbe.
Ez a hozzáállás jellemezte a rendszerváltás utáni MSZP szlogenjét: ,,merjünk kicsik lenni”.
Ezt követte a 2004-es gyalázatos népszavazás, amely során a baloldal határon túli testvéreink ellen hergelt. De nincs új a nap alatt: napjainkban a Momemtum politikusai román képviselőknek kampányolnak Erdélyben a magyar pártok helyett, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig minden eddiginél agresszívebb módon támadja a határon túliakat és az Európai Egyesül Államokról víziónál. Nagyobbat nem is tévedhetne, hiszen látni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államokban – ahova vegyes etnikumú emberek érkeztek – rövid idő alatt kialakult egy amerikai nemzettudat. A DK álma viszont ezzel ellentétes folyamat lenne: egy nemzeti öntudattal rendelkező állam integrálása egy kozmopolita világba. Pont, ahogyan Károlyi Mihály annak idején leszerelte a magyar hadsereget és védtelenül hagyta Magyarországot, úgy bontaná le a kerítést a déli határszakaszon a DK, szabad utat engedve az erőszakos és illegális migrációnak. Nincs ebben semmi új, de pont ez a megdöbbentő benne.
A nemzet egy lelki dolog, emiatt a baloldal számára megfoghatatlan. Valami, ami szervesen hozzátartozhat egy ember identitásához és boldogságához. Látni kell, hogy a baloldal Marx óta napjainkig azt hangoztatja, hogy a vallás, a család és a nemzet béklyók, melyek megkötik az embert, megkötik egyénileg és társadalmilag, megakadályozva boldogságát és kiteljesedését. Szerintük ugyanis a család felszámolása elhozza a nemek és a genderek egyenlőségét, a vallás felszámolása elhozza a vallásháborúk végét, a nemzet felszámolása pedig megszűntet minden gyűlölködést a nemzetek közt.
A probléma ott van, hogy a mindenkori baloldali elit ezt sosem gondolta komolyan, csupán egyszerű politikai érdekről van szó. Már
Marx is tudta, hogy nincs totalitáriusabb berendezkedés a vallás, a család és a nemzet nélküli világnál, mely felett oly könnyű uralkodni.
Amennyiben a fenti elképzelést komolyan gondoljuk (egy boldog társadalom megteremtését), az sosem történhet meg permanens erőszakkal. Márpedig a baloldal mindig csak erőszakban tudott gondolkodni.
Ahogy a kommunista párt kiáltványában szerepel: „A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetőek el.”
Terrort hirdetett Marx, Leninék létrehozták a gulágrendszert, Sztálin alatt milliók semmisültek meg, de Mao és Pol Pot is a történelem legnagyobb vérengzői között szerepel. A magyar történelemben Kun Béla vörös terrorral indított, Rákos Mátyás szintén népirtást vitt véghez Recsken. Kádár Jánosék is az 1956-os forradalom erőszakos leverésével indítottak, és Gyurcsány Ferenc ideje alatt szemkilövetések történtek.
Ha a baloldal komolyan gondolná a béklyóktól való felszabadítást, akkor nem vallásellenes lenne, hanem egyszerűen ateista. Nem családellenes, hanem nemes egyszerűséggel azokért küzdene, akik a családi erőszak áldozatai. Nem nemzetellenes lenne, hanem kozmopolita. A legnagyobb baj azonban ott van, hogy a baloldali elit politikusai számára régen és most is saját hatalmuk végső megszilárdítása a cél, amelyet a legtökéletesebb formájában akkor tudnának megteremteni, ha felszámolnák a vallásokat, a családot és a nemzetet, ezzel együtt pedig az egyéniséget (Marx ezt többször hangoztatta). Végső soron egy identitását vesztett, befolyásolható és könnyen uralható társadalom jön létre.
Ez maga az orwelli 1984. Egy világ, melyért nem érdemes élni és melyben nem lehet boldog lenni.
Érdekes módon a vallásellenes baloldalt nem zavarja az iszlám tömeges térnyerése. A melegek és a gender jogaiért küzdő baloldal ritkán jelenik meg iszlám országokban a nemek felszabadításáért harcolni. A nemzetellenes baloldal bátran beáll idegen nemzetek alázatos szolgálatába (ahogy ezt tette Rákosi, amikor Moszkvát szolgálta és ahogy ezt teszi Gyurcsány és Donáth Anna Brüsszel zsoldjában). Erre mondják, hogy összeér, ami összetartozik.
Amikor Kónya Imre (MDF) vitázott Pető Ivánnal (SZDSZ), sokan megrökönyödtek, hogy az addig karakteresen kommunista-ellenes SZDSZ miért védi a múlt rendszer kiszolgálóit, miért gátolják az elszámoltatást.
Talán azért, mert Pető Iván édesapja, Pető László ÁVH-s vallató volt?
Dobrev Klára egy interjúban kijelentette, hogy elítéli nagyapját, bármily jó szándék is vezérelte. Remek kampányfogás, csak egy baj van vele: nagyapját, a rettegett Apró Antalt – aki egy ősbolsevik volt a magyar történelemben –, semmilyen jó szándék nem vezérelte, Donáth Anna pedig szintén egy tőről metszett kommunista családból származik. Tegyük hozzá: az utódok nem vonhatók felelősségre őseik bűneiért. Nem vádolhatók, mert ők nem tehetnek róla. Arról viszont igen, ha ugyanazt a bűnös és elnyomó, felforgató politikát folytatják.
Azt is látni kell, hogy sokan komolyan gondolták a vélt béklyóktól való erőszakos felszabadítást. A történelem azt mutatja, hogy ezek a személyek – mivel hittek valamiben – sokkal veszélyesebbekké váltak, mint azok, akik nemes egyszerűséggel egy könnyen elérhető érdeket láttak benne.
A baloldal megnevezés alatt a mindenkori baloldali politikai elitet értjük, hiszen rengeteg jóhiszemű baloldali szavazó van, akik az egyenlőbb társadalom és szociális érzékenység miatt szavaznak a baloldalra. Ugyanakkor sok jóhiszemű baloldali politikussal, és politikai párttal is találkozhatunk szerte a nagyvilágban. Írásomban a baloldal alatt a világ- és a magyar történelem mindenkori balos zászlóshajóit értem, akik válságokat meglovagolva próbáltak hatalomra jutni:
Károlyi és Kun az I. világháború nyomorát használta ki, Rákosi a II. világháborúét, Kádár 1956-ot, napjainkban pedig a baloldali ellenzék a Covid és az orosz–ukrán háború válságát igyekszik politikai érdekei szerint meglovagolni.
Másik jellegzetességük az internacionalizmus talaján álló külföldi zsold. Károlyi Mihály szabadkőműves zsoldban állt, és az Antanthoz dörgölőzött, Kun Béla Moszkvából várta a parancsot, Rákosi Mátyás a vörös hadseregnek és Sztálinnak köszönhette hatalmát, Kádár János Hruscsovnak, a jelenlegi baloldali ellenzék pedig Brüsszelből kapja a támogatást. Félelmetes párhuzamok!
Járhatóbb út lenne egymás megértése, a tolerancia és a béke. Egymás vallási és családi értékeinek tiszteletben tartása. A vallások gyűlölködése csak akkor szűnik meg, ha elfogadjuk és tiszteljük egymás hitét vagy ateizmusát, a gyűlölet ugyanis mindig gyűlöletet szül. A családon belüli erőszak akkor szűnik meg, ha küzdünk mindenkinek a jogaiért úgy, hogy közben nem erőszakolunk rá olyan mintát, amit nem akar. A nemzetek közti feszültség akkor szűnhet meg, ha megtanulunk párbeszédet folytatni egymással és felfedezni azt, hogy minden nemzet, minden nyelv és minden kultúra kincs, amelyet nem eltörölni, hanem óvni kell.
A vallásokat nem lehet felszámolni, mert egyetlen embernél sincs a bölcsek köve. A családot nem lehet felszámolni, mert minden embert anya és apa fog világra hozni, akikhez a gyerekek jobban fognak kötődni, mint bárki máshoz. A nemzetet sem lehet felszámolni, mert ahhoz minden ember egy helyen kellene lakjon, egy nyelvet beszéljen és azonos szokásai legyenek. Voltak, akik megpróbálták, és tudjuk, mi lett a vége.
Az emberiség semmibe nem tud olyan erősen, őszintén és szívből kapaszkodni, mint Istenbe, a családjába és a a nemzetébe.
A világtörténelem során ezen szakrális háromszögért halt hősi halát a legtöbb ember. Ezzel szemben a túloldalon azt láttuk, miként hagyta el elsők közt a süllyedő hajót Kun Béla, hogyan hátráltak ki az MSZMP elvtársai Kádár János halála után a szocialista vágyálmából a liberalizmus felé, vagy miként hagyták ott szövetségesei Márki Zay Pétert a vereség után.
Marx, Lenin, Kun Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János, az SZDSZ, a DK és a Momentum ugyanannak az eszmeiségnek a követői, akik arra tesznek fel mindent, hogy megtörjék az Isten-család-nemzet szakrális háromszögét. Ennek van alárendelve az aktuálpolitika (saját országunk elleni hergelés Brüsszelben), a kampány (hazugságok terjesztése), a választások (külföldi pénzek zsoldjába való munka), illetve választási programjuk és gazdasági nézeteik egyaránt. Összeér, ami összetartozik.
(Vége)
Czégényi Raymond
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
