A kilencvenes évek második felében érkeztek az első jelzések: ha nem sikerül látványosabbá, a tévétársaságok számára eladhatóbbá, a közönség számára pedig érthetőbbé tenni a vívást, könnyen előfordulhat, hogy lekerül az olimpiák programjáról. S mivel mindezeket az aggályokat Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg, nem lehetett félvállról venni – jelezte Pap János, mi is indította el a reformokat a vívásban. A kolozsvári származású egykori kardozó, a nemzetközi vívószövetség egyik első fizetett és azóta is kulcsalkalmazottja előadásából az önkritika sem hiányzott. Elismerte: a sportág képviselői számára még a nyolcvanas években is mellékes szempont volt a versenyek látogatottsága, a lebonyolítási rendszerben pedig tényleg csak a szakmabeliek voltak képesek eligazodni. Nem volt ritka, hogy egy hatalmas sportcsarnokban ötven páston zajlottak egy világverseny selejtezőkörei, esélyt sem kínálva a nézők tájékozódására. Az olimpiai „fenyegetettségnek” pedig konkrét formája is volt: ha nem teszik érthetővé a csapatversenyt, leveszik a játékok programjáról.
„Sürgősen lépnünk kellett, s egyik első teendőnknek az tekintettük, hogy a találatokat minél egyértelműbben jelezni tudjuk – mesélte Pap János. – Első lépésként a találatjelző lámpákat beépítettük a pástok oldalába, a felvillanó fények már sokat segítettek a nézőknek a mérkőzés történéseinek követésében, de a páston lévők biztonságérzetének is sokat használt. Másik fontos, mondhatni úttörő újításunk a videobíró bevezetése volt, amelyet azóta több más sportág is átvett. Ez lehetőséget ad a zsűrinek, hogy a vitatott találatokat lassítás mellett elemezze, a sportolóknak pedig, hogy a korrigálás reményében jelezhessék, ha úgy érzik, igazságtalanság érte őket. Ily módon sikerült a korábbiakhoz képest 10-15 százalékra mérsékelni a véletlenszerű vagy éppen gyanús bírói tévedések számát. Ez azonban nem elég, a bírói szubjektivizmust szeretnénk teljes mértékben kiküszöbölni a rendszerből.”
Pap János egyik legnagyobb büszkeségének a londoni olimpián bevezetett újítást, a pástokat találat után körülfutó fénysávok rendszeresítését nevezte, amelyek jelentős mértékben növelték a mérkőzések körítésének látványosságát. A találatok ugyanakkor azonnal megjelennek a hatalmas plazmaképernyőkön, akárcsak a videobírós elemzések során visszajátszott mérkőzésjelenetek, ami a sportág minél teljesebb átláthatóságát igyekszik biztosítani. Ezt a vonalat erősítette a nemrég rendezett budapesti világbajnokság is, ahol immár a nézőtér előtt elhelyezett két-két pást, illetve a csarnok közepén pedig kiemelt döntőpást kínált már-már revüszerű látványosságot. A sportág érthetőségének és nézhetőségének növelését célzó technikai bravúrok mellett Pap János a vívás mezőnyének szélesítését is fontosnak tartja, mint mondta, számára a budapesti vb egyik legnagyobb elégtétele az volt, hogy egy szenegáli vívó is a legjobb 64 közé került.
„Most a birkózás van hasonlóan veszélyeztetett helyzetben, mint mi voltunk 15 évvel ezelőtt. A lobbizáson túl igyekszünk tapasztalataink átadásával is segíteni az egyik leghagyományosabb sportág olimpiai megmaradását” – jelentette ki Pap János.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.