Az utóbbi világbajnokságok történetének egyik legerősebb csoportja a D jelű kvartett. És nem csak azért, mert két európai válogatott került egy csoportba, hanem mert három egykori világbajnok. Igaz, Uruguay több mint fél évszázaddal ezelőtt uralta a világot, de ereje most is figyelemre méltó. Anglia az utóbbi világbajnokságokon rendre elvérzett a csoportmérkőzéseket követően, de a foci hazájának tekintett országot soha nem szabad alábecsülni. Az olasz válogatott legutóbb a csoportból sem jutott tovább, amire 1974 óta nem volt példa, így a Squadra Azzura bizonyítani szeretne. A sötét ló szerepét Costa Rica tölti be, amelytől Cesare Prandelli, az olaszok trénere jobban tart, mint a másik két ellenféltől.
Kis ország nagy múlttal
Az uruguayi válogatott 2013. november 21-én, pótselejtezőt követően utolsóként jutott ki a brazíliai tornára. Pedig a vb-k történetében a kis ország nagy múlttal rendelkezik, eddig 11 alkalommal vett részt, 1930-ban és 1950-ben pedig aranyérmes lett. A legutóbbi, dél-afrikai vb-n is kiválóan szerepelt: Cavani és társai az elődöntőig jutottak.
A keretet elnézve most sem esélytelenek, a csoportból való továbbjutásra ők is bejelentkeztek. A válogatottat számos olyan játékos alkotja, aki európai topcsapatokban futballozik, a Forlan, Cavani, Suarez hármasnál például keresve sem lehetne találni gólerősebb triót. Az együttes középpályája sem megvetendő, hiszen olyan játékosok alkotják, mint Rodriguez (Atletico Madrid), Gargano (Parma), Gonzalez (Lazio) vagy a Kolozsvári CFR-t és az Intert megjárt Alvaro Pereira. A hátvédek között is számos kiválóság található: Maxi Pereira (Benfica), Godin és Gimenez (Atletico Madrid), Caceres (Juventus), a kaput pedig a Galatasaray hálóőre, Muslera védi.
A fogadóirodák a dél-amerikai együttest a legjobb tíz közé sorolják. „Ha megkérdezem az angol és az olasz küldöttséget, azt fogják mondani, ők sem örülnek Uruguaynak. Nem akarom lebecsülni Costa Ricát, de ellene megvan az esély a jó rajtra. Két másik világbajnokkal egy csoportban lenni plusz értéket ad ennek a négyesnek – nagyok az előttünk álló nehézségek, de csak a sikerre gondolunk” – tartja Sebastián Bauzá, a labdarúgó-szövetség elnöke.
Védekezés – olasz taktika felsőfokon
Az olasz válogatott a dánok, csehek, bolgárok, örmények és máltaiak megelőzésével jutott ki Brazíliába. A négyszeres világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006) eddig tizenegy alkalommal jutott ki a vb-re. A legutóbbi Eb ezüstérmesei a dél-afrikai fiaskó után semmit sem szeretnének a véletlenre bízni.
A keretben csak Pirlo, Buffon és Barzagli lelhető fel a nyolc évvel ezelőtti aranyérmes együttesből. A kékek a Juventus csapatára építenek, az olasz bajnokcsapatból heten szerepelnek a keretben, a többiek a Milan, Napoli, Lazio és Torino játékosai közül kerülnek ki. Balotellin kívül nincs gólerős csatárjuk, de az olasz taktika nem is a gólgyártásról szól: „Védekezzünk, és ne kapjunk gólt, egyet pedig csak rúgunk”. Ezzel a mentalitással már több világversenyen is sikeresen szerepeltek, s a forgatókönyv valószínűleg most sem változik. Buffon előtt a Barzagli, Bonucci, Chiellini hátvédsor bombabiztos, középen az irányító-söprögető, gólpasszokat osztogató veterán Pirlo játszik, aki csapattársára, Marchisióra, a milanos Montolivóra, a Paris Saint Germainben játszó Thiago Mottára és Verratira, valamint volt juventusos társára, Giaccherinire egyaránt számíthat.
Az olaszokat a fogadóirodák a 7-8. helyre sorolják, ám nem lenne meglepő, ha a Squadra Azzura legalább az elődöntőig menetelne. Cesare Prandelli szövetségi kapitány szerint nemcsak a másik két volt világbajnokkal kell felvenniük a harcot a csoportban, hanem az időjárással is meg kell küzdeniük. „A legnehezebb ellenfelünk? Costa Rica, mert őket nem ismerjük!” – jelentette ki Prandelli.
Anglia, az örök adós
Anglia 2013. október 15-én kvalifikálta magát a tornára, selejtezőcsoportjában az ukránokat, Montenegrót, a lengyeleket, Moldovát és San Marinót előzte meg. Eddig 13 alkalommal jutott ki, legjobb eredményét az 1966-os hazai rendezésű vb-n érte el: világbajnok lett.
Bár a sportág hazájaként emlegetik, ’66 óta Anglia képtelen kiemelkedő eredményt felmutatni, csak 1990-ben jutott be az elődöntőbe. A csapat keretét a világ egyik legjobb bajnokságában edződő játékosok alkotják, igazi csapatba azonban a nagy sztárok ritkán tömörültek, ezért a szurkolók előtt mindig adósak maradtak. Talán ezért is került sor az elmúlt években számtalan edzőcserére. Jelenleg a 66 éves Roy Hodgsonra hárul a feladat, hogy Rooney-ból, Lampardból, Gerrardból, Walcottból, Carrickből, Smallingből, Cole-ból és társaiból ütőképes együttest faragjon. A fogadóirodák sem látják a nagy esélyesek között, az oroszlánok a mezőny második harmadának elején tanyáznak. Roy Hodgson szövetségi kapitány az angolokra jellemző udvariassággal nyilatkozott: „Nem kétséges, bombaerős csoport. Uruguay és Olaszország is beillik első kiemeltnek. Ami mellettünk szól, hogy Rióban lesz a bázisunk, és a csoportkör alatt egy hosszú utunk lesz. Papíron nem lehet meccset nyerni, csak a pályán, de ha jól felkészülünk, legyőzhetjük ellenfeleinket.”
Costa Rica a vad bikák ellen
A közép-amerikai együttes a CONCACAF zónából került ki a világbajnokságra szeptember 10-én. Eddig három alkalommal jutott ki a tornára, 1990-ben pedig a nyolcaddöntőig jutott. A csapatban hazai és néhány európai klubban játszó futballista is van, de még az ismertebbek neve sem mond túl sokat a szurkolói füleknek. A három világbajnok mellett nem sok esélye lesz a közép-amerikai csapatnak, ezért a fogadóirodák is az utolsó helyre sorolják Costa Ricát.
Jorge Luis Pinto, Costa Rica kolumbiai szövetségi kapitánya azonban merész kijelentést tett: „Arról mindenkit biztosíthatok, hogy bárkivel is játsszunk, nem fogunk rettegve pályára lépni. A Costa Rica-i embereknek is üzenem, ne féljenek! Nálunk, Kolumbiában van egy mondás: minél vadabb a bika, annál élvezetesebb a futás.”
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.