A 2020-as olimpia megrendezésére Madrid, Tokió és Isztambul pályázott. A múlt héten tartott közgyűlésen a szavazás titkos volt. Az első kör után a tokiói pályázat kapta a legtöbb voksot, Isztambul és Madrid viszont döntetlenre állt, így újabb körre volt szükség, hogy eldőljön, ki mérkőzik majd meg Tokióval. Az isztambuli pályázat kapta a több szavazatot, 49-et, a spanyolok csak 45-öt, így Madrid kiesett a versenyből. A következő fordulót követően Jacques Rogge jelentette be: a japán fővárosé lett a győztes pályázat. A mindent eldöntő szavazásban a japánok 60 voksot kaptak, Isztambul 36-ot. A felkelő nap országa 1964-ben már rendezett olimpiát és a 2016-osra is pályázott, akkor sikertelenül. Ám a 2002-es futball világbajnokság tapasztalatait és korszerű infrastruktúráját, kiváló sporteredményeit figyelembe véve biztosan állítható: a modern kor elvárásainak mindenben meg tud felelni.
Már a döntés pillanatában a 35 olimpiai helyszínből 15, azaz 43 százalék már készen áll. A további 20-ból akad olyan, amelyet fel kell újítani. Az 1964-es olimpiára épült olimpiai stadiont például 2019-re teljesen újjáépítik, a japánok ígérete szerint a 80 ezres Kaszumigaoka Nemzeti Stadion a világ legmodernebb sportlétesítménye lesz. A játékok dátumát július 25. és augusztus 9. között rendezik, a paralimpia augusztus 25. és szeptember 6. között lenne.
„Eredetileg mindenki úgy számolt, hogy Madrid lehet a nagyobb ellenfele Tokiónak. Viszont az komoly hátrányt jelentett a spanyoloknak, hogy három NOB-tagjuk nem szavazhatott, és valószínűleg a négy olasz és a három francia sem támogatta a pályázatukat, mert a hírek szerint 2024-re Róma és Párizs is komolyan készül. Egy 2020-as európai olimpia viszont gyengítette volna az esélyüket. Ezek ismeretében mondhatom, hogy nem született meglepetés, Tokió megérdemelten nyert” – nyilatkozta a döntést követően Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára.
„Magyar szempontból általában jobb, ha hozzánk közel rendeznek olimpiát, mert nincs gond az átállással, egyszerűbb a felkészülés. Ugyanakkor jó hír, hogy nekünk hagyományosan jó kapcsolataink vannak a japánokkal, nemrég írtunk alá együttműködési megállapodást velük” – mondta Borkai Zsolt, a MOB elnöke.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Buenos Aires-i ülésén jelentették be, hogy a birkózás marad az ötkarikás programban a kiválasztásra javasolt három sportág közül. A 49 szavazatot kapó birkózás – mely 1900 kivételével mindig is az olimpiai program része volt – a baseball/softballt (24) és a fallabdát (22) előzte meg.
A NOB ezt megelőzően ekként határozta meg a 2020-as olimpiai játékok „magsportágainak” (azaz a fix helyet kapó sportágaknak) a névsorát: atlétika, evezés, tollaslabda, kosárlabda, ökölvívás, kajak-kenu, kerékpár, lovassportok, vívás, labdarúgás, tornasportok, súlyemelés, kézilabda, gyeplabda, cselgáncs, vizes sportok, öttusa, tékvandó, tenisz, asztalitenisz, sportlövészet, íjászat, triatlon, vitorlázás és röplabda. A fentiekhez kellett titkos, elektronikus szavazással megválasztani a huszonhatodik csatlakozót: ez végül a birkózás lett. A Nemzetközi Birkózószövetség (FILA) elnöke szerint a szavazás napja a sportág háromezer éves történetének legfontosabb momentuma volt. A döntéssel a programba visszahelyezett sportág 2020-as és 2024-es részvétele biztosított.
A birkózószövetségben az elmúlt időszakban különben számos változás történt, elsősorban a vezetésben. A közvélemény által erősen kritizált szabályokon is változtattak, méghozzá a támadó birkózás segítésével. Megszüntették a kétperces meneteket és a golyóhúzásos sorsolásokat. Ezentúl kétszer három percet birkóznak majd a felek, a pontok összeadódnak, s a bírók intésekkel büntetik a passzivitást. A FILA ezek mellett úgy döntött: a férfi és női birkózás közötti egyenlőtlenségek feloldása érdekében az olimpiai programban eddig szereplő hét-hét szabad- és kötöttfogású, illetve négy női súlycsoport helyett a jövőben – így már a 2016-os játékokon is – minden fogásnem hat kategóriával szerepel majd.
„Bíztam a birkózás műsorban maradásában, nem tudtam elképzelni, hogy ne így legyen. Ilyen összefogás után, amit az elmúlt hónapokban a nemzetek, földrészek mutattak, nem is lehetett volna másképp! Ott a helyünk az olimpián, mindig is ott volt, és ott leszünk, most már tudjuk, Tokióban is!” – reagált a döntésre Lőrincz Tamás, a londoni olimpia ezüstérmese.
„Hála Istennek, győzött az igazság! Az olimpiai eszme csorbult volna, ha nem marad a programban a sportág. Olyan lenne, mintha egy autóból kiszednék a motort. Nem is értem, hogyan fordulhatott ez meg néhányak fejében...” – vélekedett az olimpiai bronzérmes Módos Péter.
A kedvező NOB döntés utáni első birkózó világbajnokságnak szeptember 16. és 22. között a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont. Magyarországnak eddig 54 olimpiai érmet hozott és 19 bajnokot adott a sportág.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.