Székelyek írták a galaci történelmet

Gergely Imre 2015. április 03., 11:17

A szokványostól merőben eltérő végkifejlettel ért véget a hazai jégkorongbajnokság. Olyan sorozat után, amelyben borult mindenféle papírforma, közben pedig botrányok sorozata borzolta a kedélyeket. Története során először Galac lett a bajnok – tizenkét székelyföldi játékossal.

galéria

A legnagyobb meglepetést és csalódást kétségtelenül a HSC Csíkszereda okozta. Meghatározó játékosai igazoltak más klubokhoz, benne volt a levegőben, hogy a 2014-2015-ös szezonban nem jönnek az eredmények a korábbi években megszokott módon. Ekkora buktára azonban senki sem számított, főleg, hogy a szezon elején még Románia-kupagyőzelmet ünnepelhettek a kék-fehérek. Visszaütött a szabály, amelyet ők maguk javasoltak: a közös magyarországi-romániai-szlovákiai sorozatban, a MOL Ligában szereplő csapatok a romániai bajnokságban vagy automatikusan elődöntőbe jutnak az alapszakasz végén, vagy csak az 5. helyért játszhatnak a bajnokság végén. A szabálymódosítás bevezetését abban a tudatban kérte bevezetni a HSC Csíkszereda, illetve a másik MOL Ligás hazai csapat, a Brassói Corona, hogy keretük fényévekkel jobb, minden más romániai csapaténál, így simán az alapszakasz első két helyének egyikén végeznek, és ezzel egyenesen jutnak az elődöntőbe. A középszakaszban való szereplés lehetetlen lett volna a MOL Liga sűrű mérkőzésprogramja mellett.

A Bukaresti Steaua azonban 10 perc alatt tönkretette a csíkiak bajnokságát, ennyi idő alatt lőtt ugyanis négy gólt és nyert 6-5-re az alapszakasz első mérkőzésén. A későbbi visszavágón a HSC-nek mindenképpen győznie kellett volna két góllal, de a találkozón csak hosszabbításban nyertek Molnár Zsombor találatával, a további eredmények pedig úgy alakultak, hogy a HSC csak harmadik lett az alapszakaszban. Az 5. helyet megszerezte ugyan a HSC Csíkszereda a bukaresti Sportul Studenþesc ellen, de annak már senki nem örült. Közben a MOL Ligában is vereségek sorozata következett, az alapszakasz utolsó helyén zárt az együttes. A csíki hoki legsötétebb korszaka volt az elmúlt szezon.

Geru mennybemenetele

A bajnokságot az a csapat nyerte, amely a legtöbbet áldozott rá: a Galaci Dunărea. Elsősorban pénzt. A Duna-parti nagyváros önkormányzata becslések szerint közel egymillió eurót költött a csapat idei szezonjára. Már a legelején is két kézzel költekeztek, szerződtették a Brassói Coronával korábban bajnokságot nyerő finn edzőt, Kari Ruhanent, kivásárolták a HSC Csíkszeredától Góga Attilát, Szőcs Szabolcsot, hazai viszonylatban hatalmasnak számító fizetésekkel csábítottak el más székely játékosokat is. Sőt, olimpiát megjárt, a világ elitjéhez tartozó csapatokban is megfordult osztrák játékosokat is szerződtettek egy sornyi finn jégkorongozó mellé. A szeptemberi Románia-kupában még nem jutottak a döntőbe, a „balesetet” nagytakarítás követte, menesztették az edzőt és a légiósokat, helyettük ukrán válogatott játékosok érkeztek. Az eredmények azonban így is várattak még magukra, a bajnokság alapszakaszában kikaptak a Csíkszeredától, Brassótól és a Steauától is.

A középszakasz végére még erősítettek egyet, a HSC Csíkszeredától újabb játékosok költöztek a Duna-partra, így a székelyföldi különítmény létszáma elérte a 12 főt. Ezzel együtt minimális esélyt is nehezen jósolt volna bárki is a Dunăreának az egyértelműen erősebb kerettel rendelkező, rutinosabb, összeszokottabb Brassói Coronával vívott elődöntő párharcban. Még azt követően sem, hogy az elődöntő első két, Galacon rendezett mérkőzését 4–1-re, illetve hosszabbításban 4–3-ra nyerték az ukrán válogatottban is meghatározó játékosnak számító Vitalij Donika vezérletével. A három győzelemig tartó elődöntő két sima 6–1-es brassói sikerrel folytatódott.

A mindent eldöntő, ötödik összecsapás sokáig felejthetetlen lesz az utolsó percben történtek miatt. Az eredményjelző 1–1-es állást mutatott, mindenki a hosszabbításra készült, amikor Donika megszerezte a győzelmet jelentő gólt Galacnak. De mégsem, mert Mihály Árpád másodperceken belül egyenlített. Mégsem lett hosszabbítás, mert Szőcs Szabolcs is betalált, végérvényesen eldöntve a meccset és a párharcot. Galac először jutott döntőbe, s ha már ott volt, simán át is gázolt a hosszú idő után ismét döntőbe kerülő Steauán. A galaciak öt meccs után szerezték meg a négy győzelmet, a Steauának csak a harmadik meccset sikerült megnyernie 3–1-re, a többin a galaci székelyek és ukránok akarata érvényesült 6–3, 7–0, illetve kétszer 3–1-es eredménnyel. A hazai hokitörténelem első bajnoki címével a nyakában vonulhatott vissza a Duna-partiak legendája, a 46 éves Cătălin Geru.

Keserédes gyergyói eufória

A Gyergyószentmiklósi Progym tavaly hosszabb sikertelenség után szerzett újra bronzérmet. Az idei szezonban azonban nem sok jót remélhetett. Nem gyengült ugyan jelentősen a csapat, az ellenfelek azonban lényegesen megerősödtek.

Ugyanakkor a csapat és a teljes gyergyói jégkorong „hajléktalan” volt, Csíkkarcfalvára kellett ingázni edzésekre, és a meccseit is ott rendezte a Progym. A gyergyószentmiklósi műjégpályán nem volt jég, felújításra vártak. Előbb a világítórendszer cseréje történt meg, közadakozásból, szurkolói összefogásból. A piros-fehér szurkolók két éve indítottak mozgalmat, amelynek célja az elavult, de annál több áramot fogyasztó lámpák kicserélése. A gyergyószéki településeken indított mozgalom a HSC Csíkszereda idegenbeli szurkolótábora, azaz Magyarországon élő székely hokikedvelők csatlakozásával lett össznemzeti, az erdélyi és magyarországi jégkorong társadalom közös ügye. A megmozdulásban jelentős szerepet vállalt a magyarországi jégkorongcsapat szurkolótábora, de Érsekújváron, Brassóban és Csíkszeredában is adományokat gyűjtöttek a gyergyói jégpálya javára.

A hokis „közügy” sikert hozott, mintegy ezer személy adakozásával megvalósult a pálya világításrendszerének teljes cseréje. Összefogással, politikamentesen, bármely párt támogatása nélkül. Az elöljáróktól a hűtésrendszer és a palánkcseréjét várták, amit a Hargita Megyei Tanács és Gyergyószentmiklós önkormányzata közös projektjeként ígértek. A több mint két éven át zajló különböző ígérgetések ellenére a munka nagyon későn, októberben kezdődött el, azaz a jégkorongszezon teljében, az új hűtésrendszer és a modern palánk februárra készült el.

Közben a HSC Csíkszereda játékosai „munkanélkülivé” váltak, hiszen a MOL Liga kiesés után csak a Bukaresti Sportul Studenþesc elleni, az ötödik helyért kiírt helyosztó maradt nekik. A Sportult pedig „háttal verik” a junior vagy öregfiúk is. Így viszont lehetővé vált a történelmi összefogás. A gyergyói és csíki csapatok között a múltban mindig vérre menő, sokszor ellenségeskedésig fajuló rivalizálás zajlott. Most viszont összefogott a két székely klub, a csíkiak nyolc játékosa költözött Gyergyószentmiklósra. A piros-fehérek légióssal is erősítettek, így már reálisnak tűnt a cél: 2001 után másodszor is bajnoki döntőt játszani.

A pályanyitányra az 1600 férőhelyes gyergyói csarnokba 3300 néző zsúfolódott be, s fergeteges hangulatban ünnepelhette az 5–2-es sikert a Steaua ellen. A közönség pedig láthatta: a csapat igenis képes lehet a döntőbe jutásra. Az elődöntőben Karcfalván csak kiválasztottak láthatták, hogy a Steaua hosszabbításban 2–1-re, majd másnap 3–2-re legyőzi a Progym együttesét. Csalódás volt, de senki nem adta fel. A gyergyószentmiklósi mérkőzéseken zsúfolásig telt ház, végig éneklő és kedvenceit a sikerbe hajtó piros-fehér szurkolótábor előtt két győzelemmel egyenlített a Progym. A mindent eldöntő ötödik meccset Galacra költöztette a Steaua, de ott sem szabadult meg a gyergyói szurkolótábortól. Több mint 200-an utaztak a Duna-partra, de sajnos csalódniuk kellett, azon a meccsen minden csak a Steauának sikerült, 5–3-ra nyert, így Timaruék jutottak döntőbe.

A bronzmeccset a Brassói Corona és a Gyergyószentmiklósi Progym vívta. Mindkét együttes többről álmodott, a harmadik hely nem is jelentett igazi motivációt a brassói kék-sárgáknak. A kisdöntő első két mérkőzésén ugyan a papírformának megfelelően többnyire uralta a játékot a Corona, de a nagyot küzdő és a zsúfolásig telt csarnok által űzött Progym kétszer egymás után győzni tudott 6–5-re, illetve 6–4-re. A harmadik meccsen Brassóban az első harmadban 3–1-es előnyt szerzett a gyergyói csapat, és innen már feladták a küzdelmet a Cenk alattiak. A vége 5–1-es gyergyói győzelem lett, egyben bajnoki bronzérem. Bár titokban döntőről és bajnoki címről álmodott, a bronznak is szívből tudott örülni a közösség (képünkön). Szépen szólt a brassói csarnokban a Székely Himnusz, amit a helyi nézők vigyázzállásban, tisztelettudóan hallgattak végig. A kedvenceket több százan várták a város határában, és reggelig tartó ünneplés következett.

A székely hokiösszefogás eredménye egy bronzérem, de a történtek jelentősége jóval nagyobb. Az egykori „ellenségek” testvérekké váltak. A csíki játékosok elmondása szerint olyan fogadtatásban volt részük a gyergyószentmiklósi szereplésük két hónapja alatt, amilyet otthon sosem tapasztalhattak.

Elmaradhatatlan botrányok
Úgy tűnik nincs hokiév, amelyet ne tarkítanának botrányok. A legnagyobb visszhangot azok a történések váltották ki, amelyekkel a Progym megerősödésének megakadályozását akarta elérni a steauás befolyás alatt álló jégkorongszövetség vezetése. A szövetség illetékesei azt akarták elérni, hogy a Progym 1000 eurót legyen kénytelen fizetni játékosonként átigazolási illetékként. Arra hivatkoztak, hogy az átigazolásokhoz szükséges iratokat ugyan időben benyújtotta a Progym, de a január 31-i határidőig nem fizette be a 300 lejes átigazolási illetéket. A szabályzat úgy rendelkezik, hogy január utolsó napja után még két hétig van lehetőség átigazolásokra, de február elsejétől már 1000 euró az illeték játékosonként. A papírokat egyébként csak úgy tudta iktatni a Progym menedzsere, hogy a szövetség ablakába felmászva „érte tetten” a szövetség titkárnőjét, az átigazolási időszak utolsó napján ugyanis a szövetség ajtajai zárva voltak, a telefonokra senki nem válaszolt. Az ablakon át jelentkező menedzsernek viszont a titkárnő kénytelen volt ajtót nyitni, és iktatni az aktákat. Az is példátlan, hogy egy csapat úgy döntsön, mérkőzéseire nem enged be nézőket. Ezt azonban a Steaua megtette. Az első ilyen lépése még januárban volt, amikor a Progym elleni meccse előtt egy órával jelentette be, hogy ötven lejes belépőt fog árulni. Ekkora összegért Romániában válogatott focimeccsekre lehet bejutni, nem egy bajnoki jégkorongmeccsre. Több száz dühös szurkoló maradt így a kapuk előtt. A ki nem mondott ok: a gyergyói szurkolóktól való félelem. A Steaua ugyanis – mivel Bukarestben évek óta nem üzemel a jégpálya – Csíkkarcfalván rendezte mérkőzéseit, ahová a Progymot rendre 600–700 szurkoló kísérte el. Ez a Steauának nem tetszett, az elődöntőkre egyenesen zárt kapus meccseket szervezett, és csak rengeteg veszekedés, árán, a karcfalvi és megyei tanács nyomására lettek annyira „engedékenyek” hogy 215 meghívottat beengedtek. Sőt, még a Progymnak is biztosítottak 15 meghívót.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.