Románia a második, Magyarország a harmadik

Somogyi Botond 2015. október 17., 21:41

Az Eb-selejtező utolsó mérkőzésein Románia válogatottja a finnek elleni döntetlennel és a Feröer-szigetek elleni győzelemmel biztosította második helyét az F csoportban, Magyarország pedig immár zsinórban harmadik alkalommal szerezte meg a csoportharmadik helyet egy világverseny selejtezősorozatában.

galéria

 

A sorozat legkiegyensúlyozottabb és talán leggyengébb csoportjába került két évvel ezelőtt a román és a magyar válogatott. Anghel Iordanescu szövetségi kapitány a Feröer-szigetek elleni győzelmet követően is azt nyilatkozta: sorsolás után a román szakemberek azt gondolták, csupán meg kell jelenni a mérkőzéseken, le kell játszani azokat, és a továbbjutás garantált. Ehhez képest igencsak meg kellett izzadni, és még az utolsó mérkőzésen is hajtani kellett ahhoz, hogy a továbbjutást érő második helyet megszerezzék. A nehézségek ellenére az edzőváltáson is átesett román csapat nem mindennapi teljesítményt tudhat maga mögött: veretlenül végzett a csoportban és az európai csapatok közül a selejtezősorozatban a legkevesebb gólt kapta, így nyolc év után jutott ki ismét Eb-re, legutóbb 2008-ban szerepelt kontinenstornán.

Most vagy soha

A kiegyensúlyozottságra utalt még a sorsolás pillanatában a magyar válogatott első szövetségi kapitánya is, Pintér Attila, aki annak idején arról beszélt, hogy az első helyekre pályázó csapatok között körbeverések lesznek. Ezek helyett végül inkább döntetlenek születtek, de így is sok pontot vesztettek egymás ellen az együttesek.

„Most vagy soha” – mondta a sorozat elején Dzsudzsák Balázs is, aki több más szakemberrel együtt ezzel a kijelentéssel elismerte: nemcsak a legkiegyensúlyozottabb, de a leggyengébb hatosba került a csapat. Ez pedig arra volt jó, hogy a görögök botladozásának és Dárdai Pál hathatós munkájának köszönhetően – általa vált a csapat rendkívül stabillá hátul, és sorra szerezte a létfontosságú pontokat – Gera Zoliék harmadik helyen végezzenek úgy, hogy megszerzett pontjaiknak köszönhetően felérhessenek a legjobb csoportharmadiknak, és ezáltal kiharcolhassák az egyenes ágon való kijutást az Eb-re.

„Rendkívül nagy siker a magyar futball számára az, hogy a magyar válogatott a harmadik helyen végzett, függetlenül attól, hogy pótselejtezőt kell-e játszani vagy sem” – értékelte a sorozatot az M1-nek adott hétfő esti interjújában Bernd Storck szövetségi kapitány, a harmadik szakember, aki a magyar kispadon ült a selejtezők ideje alatt. Storck talán túlzottan is jó fényben tüntette fel az elért harmadik helyet, valószínűleg elfeledkezve arról, hogy a magyar válogatott az elmúlt két selejtezősorozat alkalmával is rendre a harmadik helyen végzett, több ponttal és legjobb csoportharmadikként. Eddig azonban ez a helyezés nem volt elég a kvalifikációhoz, hiszen csupán az elsők, valamint a pótselejtezőt játszó második helyezettek jutottak ki világversenyekre.

A realitás talaján

Az elmúlt napok mérkőzései közül különben a múlt csütörtöki volt az egyik legfontosabb meccse a magyar válogatottnak, amely győzelem esetén bebiztosíthatta a csoportbeli harmadik helyet. A Feröer-szigetek ellen a második félidőben kiszenvedett győzelmet követően mindenki csodát várt a vasárnap esti fellépésektől: egy csoportbeli irreálisnak tűnő második helyet. Ez azonban nem jött össze, mert a román válogatott simán nyert Feröer ellen, Király Gáborék pedig ennek tudatában Athénban inkább gálameccset játszottak a görögökkel, mint tétmeccset.

„Nekünk az a stílusunk, hogy zártan, fegyelmezetten védekezünk, és a kínálkozó lehetőségeket, ami azért nem sok van egy meccsen, ki kell használnunk. A tíz mérkőzés alapján azért látszik, nem ez volt az igazi arcunk, amit most mutattunk” – mondta Gera az athéni összecsapást követően, akit Dzsudzsákkal együtt azért cserélt le Bernd Storck, mert sárga lap esetén eltiltás miatt nem léphetett volna pályára egy esetleges pótselejtező első felvonásán.

A Kínában légióskodó Elek Ákos elárulta, a félidőben tudták, hogy a románok két góllal vezetnek Feröeren, ennek ellenére győzelemre játszottak a második félidőben, noha tulajdonképpen így tét nélkülivé vált a találkozó. Szerinte annak ellenére, hogy négy gólt kapott a gárda, játékban az egyik legjobb meccse volt a válogatottnak.

„Összehasonlítva a budapesti, románok elleni meccsel, amelyen kettőt nem passzoltunk egymáshoz, ég és föld a különbség. Ezúttal sokszor kerültünk a rivális mögé, és kifejezetten stílusos támadásokat vezettünk” – jelentette ki Elek, aki összességében elégedett a magyar csapat szereplésével, mert, mint megjegyezte, az első meccs után, amikor hazai pályán kikapott az együttes Észak-Írországtól, senki sem gondolta volna, hogy az utolsó fordulóban is lesz még esély a második hely megszerzésére.

Egy helyben való toporgás

A válogatott egymás után negyedszer végzett ötvenszázalékosnál jobb mérleggel. Az 1988-as Eb selejtezői és a 2008-as kontinenstorna kvalifikációs sorozata között egyszer sem sikerült a válogatottnak ötven százalék fölé kerülnie. A ’86-os mexikói torna óta eltelt időszakban most először sikerült egymás után három selejtezőcsoportban is megszerezni a harmadik helyet. A 2010-es években sikerült stabilizálni a válogatott helyét az európai középmezőnyben, ám pontszámban sajnos nincs előrelépés. A válogatott tulajdonképpen ugyanott tart, ahol eddig, ráadásul ezúttal egy kiegyensúlyozott, rendkívül gyenge csoportban. Az UEFA ellenben felemelte az Eb létszámát 16-ról 24-re, ez pedig már a sorozat elején is reményt adott a kijutásra, akár egyenes ágon is.

A nemzeti csapat pontszámban és százalékos mutatóban is visszaesett az előző két selejtezősorozathoz képest. Tizenhat ponttal legutóbb Erwin Koeman kapitánysága alatt zárt a csapat, Egervári Sándorral – az elmúlt harminc év legjobb eredményét jelentő – 19, később pedig 17 pont jött össze. A selejtezők során a válogatott gólszegénysége a Koeman-féle csapattal rokonítható. Míg Pintér Attila kinevezése egyértelműen téves döntés volt – edzősködése alatt 40-50 játékos fordult meg a válogatottnál –, addig Dárdai Pál rendbe szedte a válogatottat, kiválasztott 25-30 európai szinten középszerű játékost, akiket csapattá gyúrt. Elsősorban a védekezésre fektette a hangsúlyt, és előre megmondta, hogy milyen eredmények és milyen játék várható az ellenfél függvényében. Többnyire csúnya, de eredményes. Bernd Storck a Dárdai-vonalat próbálta továbbvinni, de nem sikerült: vezetése alatt a csapat elszenvedte második vereségét a csoport utolsó helyén álló görögöktől, és rúgott ugyan hat gólt négy mérkőzésen, de kapott is hatot. Ez pedig azt jelentette, hogy a csapat nem tudott fennebb kerülni a harmadik helynél. Ráadásul a pireuszi mérkőzésen megszakadt a magyar válogatott hatmeccses veretlensége és tétmérkőzéseken mutatott nyolcmérkőzéses veretlen szériája. A nemzeti csapat most veszítette el az Eb-selejtezőkön idegenbeli veretlenségét is.

Érdekes adat, hogy a válogatott alig 140 percig (133, plusz még néhány olyan meccs, melynek ráadásában nem esett gól, nem úgy, mint Észak-Írország ellen) vezetett az Eb-kvalifikáció során, a legtovább a Feröer elleni, idegenbeli mérkőzésen. Ezt leszámítva mindegyiken minimális ideig – 20 vagy kevesebb percig – volt az előny a magyaroknál. Mindezek azonban semmit nem vonnak le abból a nagyszerű – nem teljesítményből, hanem – eredményből, amely a megszerzett harmadik helyet jelenti.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.