Portugáliába visszajáró vendég Székelyudvarhely

Zátyi Tibor 2015. december 16., 21:29

A Székelyudvarhelyi KC az elmúlt két naptári évben a Challenge Kupa küzdelmei során négyszer is pályára lépett Portugáliában. Megküzdött a portói Aguas Santas Milanezával, kiejtette az SL Benficát, továbbá idén az ABC Braga ellen elhódította Székelyföld első nemzetközi kézilabda-trófeáját, a Challenge Kupát. A legutóbbi, november végi kiszállás azonban nem sikerült a legfényesebbre, hiszen az előző kiírás döntőjének ismétlésén ezúttal a portugáloknak jött ki jobban a lépés: kettős győzelemmel búcsúztatta a címvédőt az ABC Braga.

•  Fotó: Zátyi Tibor
galéria
Fotó: Zátyi Tibor

Az SZKC hosszú, húszórás út után érkezett meg múlt pénteken hajnalban Bragába, a kézilabda Challenge Kupa harmadik körbeli visszavágójának helyszínére. Egy nappal korábban reggel hét órakor indult a busz Székelyudvarhelyről Bukarestbe, ahonnan a csapat kora délután átrepült Frankfurtba. Itt több mint öt órát vesztegelt az SZKC, mivel a portói gép este kilenc órakor állt fel a kifutópályára. Megérkezve Portugália második legnagyobb városába már mindenki a szállodai ágyra és a pihenésre gondolt. A csomagok is hamar megérkeztek és egy meglepetés is: a vendéglátók egy kisbuszt küldtek az SZKC elé. A bragaiak főnöke értetlenkedve nézte, hogy miért nem fér el a húszfős udvarhelyi küldöttség a 28 ember befogadására alkalmas, csomagtérrel szinte nem is rendelkező buszra. Azt nem nagyon vették figyelembe, hogy mindenki hatalmas csomaggal érkezett, a csapat gyúrójának poggyásza például 30 kilót nyomott. Kis matekozás és morgolódás után a sok jó ember kis helyen is elfér érvényesült, mindenki bepréselődött a buszba, amely végül portugál idő szerint fél egy körül érkezett meg a szálláshelyre. A szálloda recepciósa a köszönésen és a tagadáson túl mást nem nagyon tudott angolul, így a bejelentkezés is szinte a végtelenségig nyúlt, ám végül 3500 kilométernyi út után mindenki elfoglalhatta szobáját.

Portugália vallásközpontja

A gazdag választékúnak nehezen nevezhető pénteki reggeli – vaj, sonka, sajt, tea, kávé – elfogyasztása után városnézés következett. Az északon fekvő Braga Portugália vallási központja. Portugál mondás szerint „Lisszabon szórakozik, Porto dolgozik, Braga imádkozik”, és nem véletlenül, hiszen a közel 180 ezer lakosú városban majdnem 300 templom található, egyben nagy búcsúhely is. A városban késő tavaszias időjárás, szikrázó napsütés és közel húsz fok volt. A helyiek szekrényéből azonban már előkerült a télikabát és a sál, nyakig begombolva jártak, így többen is megnéztek minket, akik pólóban élveztük a nap melegét és a helyi sör hűsítését. Érdekes, hogy a nők ruháin a sötét színek, főleg a barna és annak árnyalatai uralkodnak, kevés hölgyön lehetett látni a világosabb, figyelemfelkeltőbb színeket. Amúgy a szebbik nem képviselői általában alacsonyak, termetüket pedig nálunk a kilencvenes évek végén divatból kimenő „holdjáró” cipőkkel próbálják kompenzálni.

A szállástól nagyjából tíz perc sétára található központ minden turistaigényt kielégített, gyönyörű épületek, templomok, hatalmas, tiszta terek, csalogató üzletek, kiskocsmák és nem utolsósorban gyümölcstől roskadozó narancsfák ejtettek ámulatba bennünket. Aztán az ebéd is, hiszen Székelyudvarhelyen kevesen fogyasztanak párolt zöldségből álló előételt és grillezett lazacot. Egyedül a karamellkrém-desszert volt ismerős.

A délutáni, egy órával korábbra beütemezett edzés a várthoz képest nem volt „zárt kapus”, hiszen a nagyjából udvarhelyi sportcsarnok méretű (és korú) Pavilhao Flavio Sa Leite játéktere mellett működő sportbárban többen is „délutáni kávéjukat” fogyasztották, nem éppen csendben. Az esti program hamar lerövidült, a kétórás időeltolódást az udvarhelyi küldöttségből senki sem tudta könnyen feldolgozni, tíz óra után mindenki nyugovóra tért.

Egy kis portói városnézés

A mérkőzés napján néhányunknak alkalma volt korán reggel átvonatozni Portóba várost nézni. Kilenc óra után pár perccel érkezett meg a vonat Portóba, a turistákat azonban a Douro folyóból felszálló óriási köd fogadta. Felszálltával a jókedvünk is visszatért, hiszen szavakkal nehezen leírható ámulatba ejt mindenkit a hidak városa – öt óriási, kétszintes híd köti össze a városrészeket. Gyönyörű, egymásra épített történelmi épületek, mosolygós emberek és természetesen finomabbnál finomabb borok várnak az odalátogatóra. Sajnos hamar teltek a percek, így a városközpontban pár órás séta után ismét vonatra kellett ülni, hamarosan kezdődött a visszavágó.

A bragai meccs

Az SZKC mintegy nyolcszáz ember előtt lépett pályára a bragai Pavilhao Flavio Sa Leite sportcsarnokban, a nagyjából kétharmadig telt teremben közel sem volt a döntőn tapasztalt pokoli hangulat (májusban közel negyven fokban játszott a két együttes).

A Braga által 25–24-re megnyert odavágóhoz hasonlóan az első gólokat a portugálok szerezték. Az SZKC első góljára ezúttal nem kellett nyolc percet várni, Szász pöccintett 2–0 után a hálóba. Udvarhelyi fordítás következett, a 10. percet már 3–4-es állásnál kezdték a csapatok. A Braga újítani tudott, nyitott védekezésével megfogta az SZKC-s támadásokat, perceken belül visszavette az irányítást, majd ismét meglépett két góllal. Jokanovics a kapuban fogott két labdát, elöl pedig Kuzmanoszki találta meg az utat az ellenfél hálójába, ám csak pillanatokig mutatott egyenlőt az eredményjelző, hiszen a lendületesebben játszó ABC mindig megtalálta a rést az udvarhelyi falon. A huszadik percben ismét egyenlő volt az állás, ám udvarhelyi hibák és két gyors bragai gól következett, az előnyét pedig megtartotta a házigazda (szünetben: 13–11).

Challenge Kupa, harmadik kör, visszavágó
ABC Braga–Székelyudvarhelyi KC 25–22 (13–11)
, gólszerzők Kuzmanoszki, Ghiþă 4–4, Mihalcea, Tálas 3–3, Sipos, Onyejekwe, Markez 2–2, Szász, Ojleszki 1–1; hétméteresek 3/2, illetve 0/0; kiállítások 12–10 perc, továbbjutott a Braga, kettős győzelemmel, 50–46-os összesítéssel.

A pihenő után állandósult a különbség a két csapat között, az udvarhelyi együttes játékán érződött, hogy nagyon rövid a kispad, ezúttal is három mezőnyjátékos cseréje volt Vlad Caba edzőnek, illetve hét napon belül ez volt a harmadik mérkőzése a KC-nak – a Braga nem játszott bajnoki mérkőzést hét közben. A portugál kapuban álló Gomes is elkapta a fonalat, továbbá az agresszív portugál védekezés is meghozta gyümölcsét. Néha fel-fellángolt az SZKC, feljött mínusz egyre (44. perc: 18–17), ám zsinórban szerzett négy góllal válaszolt a Braga, így az utolsó tíz perc elején már eldőlni látszott a továbbjutó kiléte. Ezután még egyszer megcsillant a remény az SZKC számára, ismét egy gólra jött vissza, ám a nagyon küzdő Bragának ezúttal is sikerült váltania. A mérkőzés kimenetele és egyben a továbbjutó kiléte az 57. percben dőlt el, Markeznek két lehetősége is kimaradt, a portugálok pedig büntettek. A Braga végül 25–22-re nyerte meg a mérkőzést, így kettős győzelemmel jutott tovább a következő körbe.

A fiúk nem törtek meg, a vékony, sérülések és más gondok miatt megtizedelt keret így is emberfelettit teljesített a szezonban. Vlad Caba edző a bajnoki mérkőzéseken gyakran csak egy-két cseréhez tudott folyamodni, ám csapata így is második helyen áll a Nemzeti Liga alapszakaszában. A bragai kiruccanást követően több mint egy hétig nem volt hivatalos mérkőzése az SZKC-nak, így a játékosoknak volt idejük kipihenni az ugyancsak húszórásra nyúlt hazautat. Tegnap lapzártánk után véget ért mérkőzésen játszott az SZKC, a Nemzeti Liga 15. fordulójában a címvédő, a Bajnokok Ligájától búcsúzó, óriási anyagi gondokkal küzdő Nagybányai Minaur otthonában lépett pályára.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.