Párbajtőrlegenda: kivívták az aranyat

Somogyi Botond 2013. augusztus 17., 16:19

Újabb világversenyen szerepeltek jól a magyarok a barcelonai vizes vb-n elért sikerek után: a Budapesten megrendezett vívó világbajnokságon a magyar válogatott egy aranyérmet és két bronzérmet szerzett.

 

galéria

Hat év után ünnepelhet ismét világbajnoki aranyérmet a magyar vívás. A 2007-es szentpétervári világbajnokságon párbajtőrben Kulcsár Krisztián diadalmaskodott, és a Decsi Tamás, Lontay Balázs, Nemcsik Zsolt és Szilágyi Áron összeállítású férfi kardcsapat is a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A néhány napja befejeződött budapesti vb-n ezúttal a férfi párbajtőrcsapat lett aranyérmes,
amely 2001 után bizonyult újra a világ legjobbjának: a Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András, Szényi Péter alkotta csapat nagyszerű teljesítményt nyújtva diadalmaskodott a hazai rendezésű világversenyen.

„Amikor az 1991-es budapesti vb-n önkéntesként segédkeztem, abban reménykedtem, hogy egyszer én is átélhetem az érzést, hogy hazai közönség előtt világbajnok lehetek. Akkor azért nem nagyon hittem, hogy ez sikerülhet – emlékezett a csapat veteránja, Imre Géza. – Tizenkét év elteltével lettem ismét világbajnok. A mostani győzelem értékét növeli, hogy hazai közönség előtt jött össze.” Nemcsak hazai közönség előtt, hanem saját családja előtt is vívott Imre, akinek felesége, az egykori kézilabdás világklasszis, Kökény Bea és fia, Bence is a SYMA-csarnokban szurkolt a papának. A döntőben az ukránok ellen vívott utolsó asszó előtt Bence hangja töltötte be a zsúfolásig megtelt csarnokot: Hajrá, apu! Édesapja pedig másik két társával együtt valóban mindent megtett, hogy a kilenc asszó után aranyat akasszanak a nyakukba.

Az első hely azért is különlegesen elismerésre méltó, mivel a döntőt Boczkó Gábornak sérülten, részleges combizomszakadással kellett végigvívnia, ráadásul ő volt a befejező ember is. „Nyugodt voltam, fájdalmat sem éreztem vívás közben, az orvosok időlegesen rendbe hozták a lábamat – jelentette ki Boczkó. – Világbajnokságokon eddig két ezüst- és két bronzérmet szereztem, nagyon vágytam már az aranyra.” Az egyéni verseny után nagyon el volt keseredve, mert nem jött össze az éremszerzés, mondta, de erőt adott neki Gyurta Dániel és a vízilabdacsapat világbajnoki sikere.

A többi fegyvernemben a magyar csapat az elődöntőig sem jutott. A legjobb négy közé jutáshoz a férfi kardcsapat állt, amely a nyolcaddöntőben egyetlen tussal (45:44) vereséget szenvedett a később ezüstéremig menetelő románoktól. „Egy álom tört darabokra – nyilatkozta az elbukott negyeddöntő után Iliász Nikolász. – Többször is a zsebünkben volt a találkozó, mégsem tudtuk megnyerni. Sokkoló, ami történt. Nem akarom a zsűrire fogni, de fontos pillanatokban ítéltek hibásan ellenünk. Ilyen volt a harmadik asszóm vége, ha ott 40:39 nekünk, akkor biztos vagyok benne, hogy megnyerjük.” A bírók ténykedését kommentálta a többszörös világbajnok Tóth Hajnalka is: „Míg más országokban a zsűrik döntésében a hazai pálya előnye egyértelműen érezhető, ez Budapesten egyáltalán nem érződött, sőt. Ezt nehezen tudom megérteni.”

Az egytusos vereség kísértette különben a legtöbb magyart. A férfi kardozók egyéni számában a londoni ötkarikás játékok aranyérmese, Szilágyi Áron, az elődöntőben az orosz Nyikolaj Kovaljovtól úgy kapott ki, hogy a mérkőzés utolsó pillanataiban még 14:14-es döntetlent mutatott az eredményjelző tábla. A végső tust azonban nem Szilágyi Áron tudta bevinni, így tovább tart a hagyomány: kard egyéniben az olimpiai aranyérmes az ötkarikás játékokat követő vb-n nem tud a dobogó legmagasabb fokára állni. Szilágyi bronzérme azonban a rendkívül erős mezőnyben igencsak megsüvegelendő, mint ahogy Szász Emese harmadik helye is. A 2006-ban vb-harmadik, 2010-ben pedig vb-második párbajtőröző ugyancsak egyetlen találattal kapott ki hosszabbításban az elődöntőben a végül aranyéremig jutó észt Beljajevától.

A román válogatott története egyik legszebb vb-szereplése után térhetett haza. A magyarokat búcsúztató férfi kard-válogatott a döntőig menetelt, a női párbajtőrözők, és Tiberiu Dolniceanu kard egyéniben szerzett bronzérmet.

Fegyvernemkalauz
A legegyszerűbb, legérthetőbb szabályrendszerű fegyvernem a párbajtőr. A találatokat szúrással lehet beadni, az egész test (fejtetőtől lábfejig) érvényes találati felületnek számít. Nincs konvenció – azaz nincs előnyben a támadó a védekezővel szemben –, illetve nincs előnyben a támadást hárító vívó. Aki előbb talál, az nyer. Ha mindkét lámpa ég, akkor szinte pontosan egyszerre találtak a vívók, mindkét fél egy-egy „pontot” (a vívásban tusnak hívják) kap.
A tőr annyiban hasonlít a párbajtőrhöz, hogy itt is szúrással lehet találatot elérni. Érvényes találati felületnek csak a törzs számít (a kar-, a fej- és a lábszúrás nem). A pontos szúrásokat színes lámpa jelzi, a pontatlanokat fehér. A tőr konvencionális fegyvernem, azaz a támadó vívó előnyben van a védekezővel szemben. A védekezőnek ki kell védenie a támadást, csak utána adhat érvényes tust. A konvenció felülírja az érvényes tust. Ha tehát a támadó érvénytelen találatot ad (fehér lámpa), a védő hiába szúr közbe érvényest (színes lámpa), a bíró nem ítél találatot. Több lámpa felvillanása esetén a zsűri dönti el, ki adta a tust.
A leggyorsabb, leglátványosabb fegyvernem a kard. Itt ugyanis nem csupán szúrni, hanem vágni is lehet. Érvényes találati felületnek a derékon felüli test számít. A kard a tőrhöz hasonlóan konvencionális fegyvernem, a támadó előnyöket élvez a védekezővel szemben, viszont védés után az addig védekező vívó kerül előnybe. Két lámpa felvillanása esetén a zsűri dönti el, melyik vívó akciója éri a tust.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.