A Nemzetközi Olimpiai Bizottság üdvözli az öt pályázó várost: Budapestet, Hamburgot, Los Angelest, Párizst és Rómát. Mostantól ez az öt pályázó város, amely versenyben van a 2024-es olimpiai játékok megrendezésének megtiszteltetéséért és kötelezettségéért –jelentette ki nemrég Thomas Bach, a nemzetközi szervezet elnöke.
A 2024-es játékok pályázata az első, mely az Agenda 2020 reformcsomagban foglaltak jegyében zajlik. Az egyik legfontosabb alappillér az átláthatóság és a jó pályázati lebonyolítás elve. Fürjes Balázs, a budapesti pályázat kormányzati felelőse szerint a folyamatot egyszerűsíti, hogy az eddig mintegy 7000 oldalas útmutató legfontosabb pontjait 350 oldalban sűrítették, és ugyanakkor több közvetlen segítséget nyújtanak a városok számára, valamint jelentősen csökkentették a pályázat költségeit is. Az eddig kötelező kilenc prezentáció helyett mindössze hármat kell tartani; a NOB delegáltjainak utaztatási költségeit is állja. A teljes pályázati időszak – a meghívásos szakasztól kezdve – sokkal átláthatóbb, a NOB szigorú magatartáskódexének szabályai szerint működik. A NOB háromfordulós konzultációs pályázati rendszert hozott létre, amelynek lényege, hogy végig segítik a kandidáló városokat. A szervezet a pályázatot megnyerő városnak 1,7 milliárd dolláros támogatást nyújt. (Rio de Janeiro például 1,5 milliárdot kapott).
Megszüntették az eddigi kétlépcsős rendszert: a jelentkező városok végig versenyben maradnak, és megkapják a pályázó város titulust. Mindez Budapest esetében is kiemelt jelentőségű, hiszen a kétéves időszak alatt a magyar főváros biztosan ott szerepel a nemzetközi hírekben, ez pedig mind az országimázs, mind pedig a turizmus szempontjából óriási kihívást jelent. A magyar pályázatot előkészítő csapat különben „háromlábú”: az állam részéről Fürjes Balázs kormánybiztos, a város részéről Tarlós István főpolgármester, a sportolók részéről pedig Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke vesz részt a bizottságban.
Thomas Bach szerint a rendező város kiválasztásában az eddigi eljárással ellentétben nem az lesz a döntő, hogy melyik város nyújtja a legmegfelelőbb infrastruktúrát, hanem az, hogy melyik akarja igazán az olimpiát. Fontos, hogy a rendező városban örökséget hagyjanak a nyári játékok, a város fejlesztései és új stadionjai, versenyhelyszínei beolvadjanak a városképbe, és hosszú távon hasznára váljanak a rendező városnak. A NOB 2017 szeptemberében, Limában tartja közgyűlését, ott születik meg az utolsó értékelő összegzés, majd a döntés a 2024-es játékok rendezőjéről.
Lássuk, kivel is kell megmérkőznie Budapestnek?
A versenytársak
Miután támogatottság hiányában Boston visszalépett, Los Angeles került a helyébe. Mivel Toronto sem indul, egyetlen nagyváros maradt az amerikai kontinensről. Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát, így megvan a kellő tapasztalata. Eric Garcetti polgármester a város sokszínűségét emelte ki hangsúlyozva, hogy Los Angeles az „Egyesült Államok nyugati, Latin-Amerika északi és a Csendes-óceáni partvidék keleti fővárosa”. A pályázat az állam és a régió teljes támogatását élvezi.
„Hogy mi lennénk a favoritok? Már hallottam, de most ez a legutolsó dolog, amivel foglalkozni akarok. Sok munka áll előttünk” – mondta Étienne Thobois, a párizsi pályázat ügyvezető igazgatója. Franciaország fővárosa 1900-ban és 1924-ben rendezett nyári olimpiát (1992-ben, 2008-ban és 2012-ben pályázott eddig sikertelenül), így 2024-ben éppen száz év elteltével adhatna újra otthont a játékoknak. A hivatalos jelentkezésben Párizs „felejthetetlen, innovatív, felelősségteljes és fenntartható” programra épülő olimpiára tett ígéretet.
Az olasz főváros szintén volt már házigazdája a játékoknak, méghozzá 1960-ban. A pályázati bizottság élére egy világszerte ismert arcot, a Ferrari volt elnökét, Luca di Montezemolót nyerték meg: ő már korábban volt az 1990-es labdarúgó-vb szervezőbizottságának is a vezetője. Az örök városban élnének azzal a páratlan lehetőséggel, hogy a versenyszámokat a legnépszerűbb szimbolikus helyszínek köré szervezik. Az olimpiai falut az egyetem mellett építenék fel, így a játékok után az a diákok szállásaként működhetne tovább.
A németek idén döntöttek arról, hogy Berlinnel szemben Hamburgnak adják meg a lehetőséget a jelentkezésre. Bár a szándéknyilatkozatot idejében megküldte a város, lehet még buktatója a kandidálásnak, ugyanis november 29-én népszavazást tartanak a témában (a vitorlásversenyeknek otthont adó Kiellel együtt). A friss felmérések azt mutatják, a német lakosság többsége támogatja Hamburg esetleges rendezését. Németország legutóbb 1972-ben (München révén) adott otthont olimpiának.
Kik lehetnek az esélyesek?
Amint az Erdélyi Napló hasábjain korábban megírtuk, Budapest azért jelentkezhetett, mert a NOB tavaly decemberben elfogadta az úgynevezett Agenda 2020 programját, amely a kisebb városok számára is lehetővé teszi a pályázást. Ugyanakkor arra is lehetőség nyílik, hogy egyes versenyhelyszíneket a pályázó város 100 km-es körzetében építsék meg. A program azt is célozza, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb, olcsóbb és egyben megtérülő játékokra kerüljön sor. Budapest mellett ebbe a koncepcióba leginkább Hamburg illik bele, de a többi jelentkező is biztosan beépíti pályázatába ezeket a szempontokat.
„Büszke vagyok Budapestre, hogy ilyen erős mezőnyben két évig ott tud lenni, egészen különleges mezőnybe kerültünk – nyilatkozta Vajda László, aki szaktanácsadóként vett részt Peking sikeres, 2022-es pályázatában (téli olimpiát rendeznek a kínai fővárosban), de már előtte is több szervezőbizottság munkáját segítette. „Az esélyekről azért is nehéz bármit mondani, mert az előző kampányokban láthattuk: biztos esélyesnek tűnő városok is elbuktak” – fogalmazott a magyar szakember.
Eddig Kelet-Közép-Európa egyetlen országa sem kapott lehetőséget az olimpiai játékok megrendezésére. Magyarország az aranyérmeket tekintve a nyári játékok történetének tíz legeredményesebb nemzete közé tartozik és az egy főre eső érmek számát vizsgálva is előkelő helyen áll, ugyanakkor az egyetlen a legeredményesebb tíz ország közül, amely még nem adott otthont nyári olimpiának. Persze, ezek a tények inkább a magyar szurkolók szemében jelenthetnek előnyt, a pályázatnál valószínűleg kevésbé tartják szem előtt.
Ha a meglevő infrastruktúrát és a tapasztalatot vesszük figyelembe, akkor Los Angeles, Párizs és Róma egyértelmű favorit, ám az Agenda 2020 éppen azért jött létre, hogy lehetőséget biztosítson a kisebb városoknak is. Fontos szempont lehet ezeken kívül a kockázati tényező is. A jelenleg is tartó bevándorló áradat által okozott válsággal ugyanis kérdés, hogy 2024-ben, Párizsban, Hamburgban és Rómában milyen állapotok uralkodnak majd.
A magyar pályázat felelősei különben már részt vettek egy NOB-konzultáción, amelyen támogatásról biztosították őket. A nemzetközi szövetség eltökélt célja, hogy közelebb hozza a kisebb városoknak is a rendezés lehetőségét, ezáltal színesedjen az olimpiai mozgalom. Talán ez lehet Budapest legnagyobb előnye. Ehhez viszont meg kell győzni a lakosságot, hogy minél nagyobb arányban támogassa a pályázatot. Fürjes Balázs kormánybiztos szerint a NOB részéről a magyar fővárosba bármikor érkezhet egy közvélemény-kutató cég, hogy felmérést készítsen arról, a magyarok milyen mértékben értenek egyet a pályázattal. Amennyiben nem látják a kellő támogatottságot, a budapesti pályázat háttérbe szorulhat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.