Nyerjünk, vagy ne nyerjünk?

A 2018 őszén induló új sorozat, a Nemzetek Ligája nem csupán a végső győzelem szempontjából lesz fontos. Az erősségük alapján négy ligába vagy divízióba (A, B, C, D) osztott európai válogatottak ugyanis négy Eb-kvalifikációs helyhez is jutnak. De miről is van szó?

A válogatottakat az erősségük alapján négy kalapba osztják, a kritérium az UEFA idei október végi ranglistája lesz. Azon belül csoportokba sorsolják őket: az első 12 csapat négy hármas csoportba, a következő 12 hasonlóan négy hármas csoportba, a C ligában három négyes és egy hármas csoportba, az utolsó 16 pedig értelemszerűen négy négyes csoportba kerül. Az oda-visszavágós körmérkőzéseket 2018 szeptembere és novembere között rendezik meg. Az A ligában résztvevők négy csoportelsője 2019 júniusában vív négyes döntőt (akár Final Fournak is nevezhetnénk) a Nemzetek Ligája-trófeáért, de a többi divízió csoportelsőinek is jelentős a tét: számukra is nyílhat út a 2020-as Európa-bajnokságra a 2020 márciusában sorra kerülő NL-rájátszásban.

A 13 országban, köztük Magyarországon és Romániában is megrendezendő 2020-as Eb hagyományos selejtezői addigra befejeződnek, és annak eredményei is befolyásolják, hogy végül a Nemzeti Liga csoportelsői vesznek-e részt a 16 csapatos NL-rájátszásban. Ha ugyanis azok a hagyományos Eb-selejtezők során már kijutottak a kontinenstornára, az NL ligájukban eggyel alacsonyabban rangsorolt csapatai indulhatnak a négy Eb-kvótáért zajló, egyenes kieséses rájátszásban. A hagyományos selejtezőtorna az átszervezés miatt nem jövő ősszel, hanem csak 2019 márciusában fog kezdődni: a 2020-as Eb-re pedig csupán húsz csapat jut ki. A fennmaradó négy helyre az NL négy ligájának csoportgyőztese jut ki.

Ha jobban belegondolunk, akkor óriási ellentétek rejlenek a lebonyolítási rendszerben. Az új kiírás szerint a csapatoknak az lenne az érdekük, hogy minél gyengébb eredményeket érjenek el. Hogy miért? Normális esetben minden csapat arra törekszik, hogy a lehető legjobban játsszon, sok pontot gyűjtsön, az UEFA-ranglistán minél magasabb pozícióba kerüljön, hogy a sorsolás pillanatában az első két kalap valamelyikébe sorolják, s ez által a sorsolás során gyengébb csapatokat kapjon a selejtezőkben. Az új rendszerben viszont a középszerű csapatok jobban örülnének, ha az NL-ben a C vagy a D ligába kerülnek. Itt ugyanis egy jobbacska csapatnak sokkal nagyobb esélye van a csoportelsőségre (és automatikusan az Eb-re való kijutásra), mint egy magasabb szintű csoportban. Vegyük példának Magyarországot.

A Storck-csapatnak hátra van két mérkőzése Svájc és Feröer-szigetek ellen. Ha kellő pontot gyűjt, Magyarországot a Nemzetek Ligájában a B kalapba sorolják, itt viszont olyan együttesekkel kell megmérkőznie, mint Svédország, Dánia vagy Wales. Vagyis szinte semmi esélye nem lenne a csoportelsőségre és az Eb-kvalifikációra. Így tehát az lenne az érdeke, hogy egyik mérkőzését se nyerje meg. Ha viszont az elvesztett pontok miatt visszaesik az országok közötti rangsorban, akkor a hagyományos Eb-selejtezők sorsolásánál kerül hátrányosabb helyzetbe, így ott erősebb csapatokat kap majd ellenfélnek. Tehát megnehezíti a sorsát. (Bár ha azt nézzük, hogy az NL harmadik kalapjában is olyan együttesek szerepelnek, mint Szerbia, Skócia vagy Csehország, akkor Magyarország számára talán mindegy, hova sorolják.)

A kezdeményezés éppen ezért rendkívül érdekes, és csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy az országok szövetségei milyen stratégiát követnek. Elméletileg a Nemzetek Ligája azért jött létre, hogy a barátságos mérkőzéseket kiiktassák, vagyis téttel bíró összecsapásokat nézzünk. Kérdés, a különböző országok mennyire fogják feláldozni az NL-ben szereplő csapatukat az eredményesség oltárán: valószínűsíthető, hogy többnyire mindenki a hagyományos módon próbálja meg a kontinenstornára való kijutást, az NL-ben pedig inkább kísérletezni fog. Vagy mégsem?

Az UEFA mind az 55 tagországa részt vesz a Nemzetek Ligájában, amelynek sorsolására jövő január 24-én kerül sor Lausanne-ban.

A kalap: Németország, Anglia, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Horvátország, Svájc, Franciaország, Oroszország, Belgium, Lengyelország, Izland

B kalap: Wales, Svédország, Hollandia, Szlovákia, Észak-Írország, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina, Ausztria, Törökország, Írország, Dánia, Magyarország

C kalap: Szlovénia, Albánia, Csehország, Románia, Skócia, Montenegró, Szerbia, Görögország, Bulgária, Norvégia, Izrael, Finnország, Ciprus, Észtország, Azerbajdzsán

D kalap: Litvánia, Fehér­orosz­ország, Grúzia, Örmény­or­szág, Macedónia, Fe­rö­er-szi­­ge­tek, Lettország, Luxem­burg, Moldávia, Kazahsztán, Liech­ten­stein, Málta, Andorra, Koszovó, San Marino, Gibraltár