Nem Európa, hanem a futball jelöltje voltam, a labdarúgás pedig egyetemes – nyilatkozta első elnöki sajtótájékoztatóján Gianni Infantino, aki Joseph Blatter helyét vette át a nemzetközi szervezet élén a Zürichben rendezett rendkívüli kongresszuson.
„Ez verseny volt, nem háború. Egy választáson van győztes és vesztes” – válaszolta az európai szövetség eddigi főtitkára a sajtótájékoztatón arra a felvetésre, mely szerint nehéz feladat vár rá a világ labdarúgásának egyesítésében, hiszen majdnem az összes afrikai tagszövetség legnagyobb vetélytársára, a bahreini Szalman bin Ibrahim al-Kalifa sejkre szavazott. Hozzátette, sokakkal van jó személyes kapcsolata Afrikából, Óceániából, illetve az észak- és közép-amerikai, valamint karibi térségből (CONCACAF) is.
A FIFA kongresszusán eredetileg öt név szerepelt a kalapban, de már az első kör előtt visszalépett a dél-afrikai Tokyo Sexwell, akit az afrikai ország egyik leggazdagabb üzletemberének tartanak. A bizarr nevű úriemberről azonban a volt cellatársai között az a hír járja, hogy nem tisztességes eszközökkel szerezte mesés vagyonát, így nem csoda, hogy az elnöki székbe ő pályázott a legkisebb eséllyel, ráadásul őt éppen a jelenlegi, korrupciós ügyek miatt felfüggesztett Sepp Blatter támogatta – némi meglepetésre – Franz Beckenbauerrel együtt.
„Szeretném látni, hogy a labdarúgás világszerte elterjed. Ha az emberek úgy tekintenének a FIFA-ra, mint arra a szervezetre, amely segít a világ minden országának a futball fejlesztésében, és figyel a gyermekekre, akik mosolyognak azért, mert van egy labdájuk, amivel játszhatnak” – mondta a FIFA kilencedik elnöke, akinek megbízatása 2019-ig szól. Infantino a szavazáson Szalman sejket, az ázsiai szövetség elnökét; Ali bin al-Husszein jordán herceget, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagját és a francia Jérome Champagne-t, a FIFA korábbi főtitkár-helyettesét előzte meg.
„Fáradhatatlanul fogok dolgozni azon, hogy visszahozzam a labdarúgást a FIFA-ba és a FIFA-t a labdarúgásba. Ez az, amit mindannyian szeretnénk” – fejtette ki a svájci–olasz kettős állampolgárságú jogász. Kérdés, mennyire sikerül neki, hiszen a korrupciós botrányok miatt a nemzetközi szervezetre sokan úgy tekintenek, mint egy bűnszövetkezetre: a kenőpénzek, csalások, lefizetések, megvesztegetések szálai nagyon mélyre nyúlnak, több kontinenst és temérdek sportvezetőt, üzletembert és támogató céget érintetnek. Tény azonban, Gianni Infantino megnyerő külsejű ember. Az olaszországi Lombardiából származó, Svájcban született és a Fribourg Egyetemen végzett Infantino anyanyelvi szinten beszél németül, franciául és olaszul, de nagyon jól ismeri az angol, spanyol és arab nyelvet is, kommunikációs problémái valószínűleg senkivel nem lesznek. Ráadásul a jogász végzettségű szakember 30 éves korától, 16 éve dolgozik a svájci székhelyű nemzetközi szervezetben.
Magyar támogatás a svájci jelöltnek
„A Visegrádi Hatok szövetségének országai Gianni Infantinót támogatták, vagyis a választás során az MLSZ akarata is érvényesült” – fogalmazott Berzi Sándor alelnök, aki Csányi Sándor elnökkel és Vági Márton főtitkárral együtt képviselte az MLSZ-t a svájci eseményen. Berzi Sándor, aki az MLSZ nemzetközi ügyekért is felelős alelnöke, elmondta: Infantino átfogó programmal jelentkezett az elnöki posztra, és elsősorban tudásával, felkészültségével, tapasztalatával, részben pedig szimpatikus személyiségével sikerült meggyőznie a tagszövetségek nagy részét arról, hogy a FIFA-nak rá van szüksége ebben a rendkívül nehéz időszakban, amikor a szervezet teljes megújulását kell előkészíteni és levezényelni.
„Azzal, hogy európai vezetője lesz a nemzetközi szövetségnek, a kontinens labdarúgásának érdekei kiemelt hangsúlyt kaphatnak a következő időszakban, de ennél is fontosabb, hogy Infantino a szolidaritásra építve a labdarúgás fejlesztését és hosszabb távú érdekeit figyelembe véve fogja végezni a munkáját” – jelentette ki Berzi. Az alelnök hozzátette: fontos, hogy Infantino az Európán kívüli szavazókat is meggyőzte, ez korábban nem volt jellemző az elnökválasztások során.
Blattert hat évre tiltották el
Az eddigi elnököt, a 79 éves Joseph Blattert 1998. június 8-án választották meg a FIFA élére, majd 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. A tavalyi megválasztását követően négy nappal viszont lemondott posztjáról a kirobbant korrupciós botrány miatt, amelyben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával a tisztújító kongresszus előtt két nappal. Az elnöki teendők ellátását vállalta utódja megválasztásáig, ugyanakkor elnöki jogkörét nem gyakorolhatta mostanáig, mivel a FIFA etikai bizottsága október 12-én előbb felfüggesztette tisztségéből, majd december 21-én nyolc évre el is tiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől – akárcsak Michel Platini UEFA-elnököt, FIFA-alelnököt. A fellebbviteli bizottság múlt héten mindkettőjük büntetését hat évre csökkentette.
Elnökök a FIFA élén
A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. Első elnöke a francia Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte a nemzetközi világbajnokságot, de elképzelése kevés sikert aratott.
Utódja, a brit Daniel Burley Woolfall volt, akinek ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra: 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott a szervezethez. Woolfall halála után ismét egy francia úriember, Jules Rimet vette át az elnöki teendőket, Rimet 33 évig volt a szervezet élén, egészen 1954-ig. A franciát egy belga, Rodolphe Seeldrayers követte, de egy év után már újból egy brit ült az elnöki székben Arthur Drewry személyében. Őt követte honfitársa, sir Stanley Rous, aki 1961–1974 között tevékenykedett, és a választások idején 79 éves volt. 1974-ben, a szervezet fennállásának 70. évfordulóján történt meg először, hogy a kongresszus nem európai jelöltet választott: vezetőnek a brazil Joao Havelange-t szavazták meg, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. Őt követte a székben a svájci Sepp Blatter.
Megszavazták a reformprogramot
A reformprogram részeként megszűnik a végrehajtó bizottság, amelynek helyét a korlátozott döntéshozó jogkörrel rendelkező FIFA-tanács veszi át. A határozatok április 26-án lépnek életbe. A FIFA végrehajtó bizottsága december elején hagyta jóvá a szervezet megtisztulását célzó reformcsomagot. Ez korlátozza a magas rangú vezetők számát, csökkenti a vezető testület hatáskörét, továbbá növeli a nők jelenlétét. A reformok értelmében az elnök és a vezető tisztségviselők maximum három, egyenként négyéves ciklust tölthetnek posztjukon, a végrehajtó bizottsághoz tartozó stratégiai és vezetői feladatköröket szétválasztják. A tanácsban mind a hat kontinentális szövetséget képviseli majd legalább egy nő is. A vezető testület lesz a felelőse a FIFA teljes stratégiai vezetésének, míg az úgynevezett általános titkárság felügyeli a működési és üzleti tevékenységeket, amelyek a stratégia hatékony végrehajtásához szükségesek.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.