HIRDETÉS

Gödörben a magyar férfi kézilabda is

Somogyi Botond 2018. január 27., 11:05 utolsó módosítás: 2018. január 27., 11:08

Pont nélkül, három vereséget követően hagyta el a magyar férfi kézilabda-válogatott a horvátországi Európa-bajnokságot. Ljubomir Vranjes megfiatalított csapata a 14. helyének köszönhetően szinte lehetetlen helyzetbe hozta a válogatottat.

Az nso.hu olvasói a fiatal Bartók Donátot választották a magyar csapat legjobbjának Fotó: MTI

Igaza lett Ljubomir Vranjes magyar szövetségi kapitánynak, aki a horvátországi kézilabda Európa-bajnokság előtt elmondta: ha a dánok és a spanyolok is legjobbjukat nyújtják, nincs esélyünk, és ha rosszul játszunk, a csehektől is kikaphatunk. A magyar férfi kézilabda-válogatott ugyanis a dánok és a spanyolok elleni vereséget követően a gyengébben rangsorolt csehektől is kikapott.

Közhelyes magyarázkodások

A mérkőzés után a szokásos, ismert közhelyeket lehetett hallani: „görcsösen játszottunk, mert nagy volt rajtunk a teher”, „nagyon akartunk nyerni, de valamiért nem ment jól a játék”, „mintha a csehek jobban akarták volna az egészet”. Úgy tűnik, a női kézilabda-válogatott decemberi csúfos szereplése a férfiaknál is folytatódik.

A magyar csapat nyeretlenül tér haza az Eb-ről, éppe úgy, ahogy Dujsebajev idejében. A kirgiz szakember is megfiatalított csapattal vágott neki két évvel ezelőtt a tornának, és hasonló sorsra jutott. Az azt követő időszak már jobban sikerült, ugyanis Xavi Sabate visszahívta az időseket, akikkel a franciaországi vb-n nemcsak hogy továbbjutott csoportjából, hanem – a nyolcaddöntőben az olimpiai dánokat búcsúztatva – az előkelő hetedik helyen végzett.

A horvátországi Eb-t követő szurkolók és szakemberek ismét rádöbbenhettek arra, hogy manapság kicsi csapatok nincsenek: hat-nyolc csapat bármikor felérhet a csúcsra, a többi pedig igencsak megszorongathatja a nagyokat. Példa erre a cseh, a makedón és a fehérorosz alakulat – ez utóbbit egyesek már a következő világversenyek egyik érmes gárdájának kiáltották ki, hiszen jelenlegi keretében hét játékos 23 év alatti, játékuk pedig igen meggyőző.

Fiatalítás eredmény nélkül

Ami a magyarokat illeti: az újabb fiatalítás, úgy látszik, nem tett jót a csapatnak vagy legalábbis az eredményességnek: a keretből a korábban kikerült két Iváncsik fivér mellett hiányzott a visszavonult Nagy László, Gulyás Péter, Fazekas Nándor, valamint Zubai Szabolcs és Harsányi Gergely. Részben ezen a véleményen volt Kocsis Máté is, a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) vezetője is.

„A célkitűzés kapcsán szükséges néhány tényt rögzíteni. Az idei világversenyen már nem lesz ott a magyar csapatban Nagy László, Fazekas Nándor, Zubai Szabolcs, az Iváncsik testvérek, Gulyás Péter, Ilyés Ferenc és Harsányi Gergely. Jelentősen átalakult tehát keret, de örülünk neki, hogy a kapitány bátran nyúl a fiatalabbakhoz. A válogatott majdnem fele 1995-ben vagy azután született, összesen tíz fiatallal vágunk neki az Eb-nek – nyilatkozta Kocsis, aki azonban hozzátette, hogy az MKSZ azt szeretné, ha a csapat hat mérkőzést játszana, tehát továbbjutna csoportjából.

A továbbjutást fogalmazta meg célként az MKSZ alelnöke is. „Új időszámítás kezdődik a férfiválogatott életében. A kezdeti szakaszban vagyunk, közép távon az olimpiai kvalifikáció a cél. Jó képességű a csapat, üdítő ránézni a fiatalokra. A rutin nyilván hiányozni fog, hosszabb folyamat lesz, amíg teljesen összeáll a válogatott. A minél több kiélezett mérkőzés sokat jelentene a játékosoknak. Mindig van tét, az olimpiára világversenyeken keresztül lehet kijutni, ha a mostani Eb-n bejutunk a középdöntőbe, akkor a következő világbajnoki kvalifikációt kiemeltként várhatjuk.”

Izgultak a fiúk

Sajnos a játékosok mérkőzések előtti – bravúrt is szeretnénk végrehajtani típusú – fogadkozásai is hiábavalónak bizonyultak. Ahogy a férfi korosztályos válogatottak nemzetközi sikerei is hiábavalóak. Ugyanis

amint a fiatal játékosok a felnőttek közé kerülnek, sem taktikailag, sem fizikailag, sem mentálisan nincsenek felkészülve az éles mérkőzésekre és a sorozatterhelésre.

Arra a riporteri kérdésre, hogy egyes magyar játékosok miért képesek klubjukban jól játszani, a válogatottban pedig kevésbé, a szerb származású svéd szövetségi kapitány is csak mosolyogva húzta a vállát és annyit válaszolt: úgy tűnik, izgultak.

A fiatalok közül az első világversenyén szereplő Bartók Donát mutatkozott be a legjobban a válogatottban. A 20 éves játékos nyilatkozatában már a jövőbe is tekintett. „Mindig csapatként nyerünk és veszítünk. Ez a torna elúszott, nem tudunk mit tenni, már a jövőbe kell tekintenünk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ütőképes csapatunk legyen, amely a későbbiekben fel tudja venni a versenyt a legjobbakkal. Ez az egyetlen lehetséges út. Ehhez támogatásra van szükségünk. Megértem, hogy a szurkolók csalódottak, mert mi is azok vagyunk, mindenki elhiheti, hogy ez most nekünk a legrosszabb.”

MKSZ-magyarázkodás

Ahogy az lenni szokott, a külföldi kapitányt egyesek azonnal támadni kezdték. Az egyik ilyen beszólás éppen az MKSZ háza tájáról érkezett. „Amikor Ljubomir Vranjes megérkezett, elkezdte a munkát a Veszprémmel és a válogatottal. Elég kevés idő állt a rendelkezésére, hogy megismerje a játékosait, pedig a szövetség minden lehetőséget megadott neki, hogy több időt foglalkozzon a nemzeti csapattal, de neki nem kellett” – nyilatkozta az MKSZ sportvezetője, Zsiga Gyula. A szakember szerint a svéd edző arra használta az Európa-bajnokság előtt rendelkezésére álló időt, hogy a saját elképzeléseit érvényre juttassa, arra viszont már nem volt ideje, hogy tanulmányozza a támadás és a védekezés közötti játékkapcsolatot, illetve a szélsők szereplését nyomás alatt. „Nem volt olyan közvetítője, adott esetben magyar oldalról, aki a mostani próbálkozásait látva felhívta volna a figyelmét arra, hogy fölösleges, mert nem fog sikerülni” – vélekedett Zsiga Gyula, aki részben öngólt rúgott, hiszen ezt akár az általa felügyelt MKSZ is megtehette volna.

Tény az, hogy a három vereség azt jelenti: a válogatott az ugyancsak nulla pontos Montenegróval és Ausztriával utolsó helyen végzett, de azt is, hogy a következő világversenyekre a selejtezők sorsolásakor sokkal erősebb ellenfeleket fog kapni. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a formálódóban levő, megfiatalított csapat nem biztos, hogy kijut a vb-re vagy az olimpiára. Noha az MKSZ távoli célkitűzése éppen az, hogy a 2020-as olimpián a magyar férfi kézilabda-válogatott is részt vegyen.

 Romániával egy szinten
Az európai kézilabda-szövetség közzétette a 2019-es világbajnokság európai selejtezőinek kalapbeosztását. A magyar válogatott az Európa-bajnoki 14. helye miatt csak a második kalapba került, így rendkívül nehéz ellenfelet is kaphat a január 27-i sorsoláson. A második kalapban szerepel Románia is, amely a horvátországi kézi Eb ideje alatt előselejtezős csoportban szerepelt. Alex Csepreghi és társai végül elsőként végeztek az ukránok, az olaszok és Feröer-szigetek előtt, így kivívták a jogot a páros selejtezőre.
A Dániában és Németországban rendezendő vb-nek a két házigazda mellett biztos résztvevője a címvédő Franciaország és az Eb leendő győztese. Ha az Eb-t e három ország egyike nyeri, akkor a kvótával még nem rendelkezők közül a legjobb helyezésű együttes szerez részvételi jogot. A jövő januári vb-n a selejtezős párharcok győztesei lehetnek ott. A mérkőzésekre június 8–10. és 12–14. között kerül sor.
A vb-selejtező kalapbeosztása: 1. kalap*: Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Izland, Macedónia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovénia
2. kalap: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Hollandia, Litvánia, MAGYARORSZÁG, Montenegró, Oroszország, Portugália, Románia
* Az első kalapból kikerül a horvátországi Eb győztese.

 

Férfi kézilabda Eb-történelem
A férfi kézi Eb-t az európai szövetség minden páros évben rendezi meg. Az elsőre 1994-ben került sor. A kontinenstornát jellemzően januárban tartják, ahol a selejtezőket követően 16 nemzet válogatottja mérkőzik egymással. A 2020-as Európa-bajnokságon viszont már 24 csapat fog részt venni. A házigazda pedig Ausztria, Norvégia és Svédország lesz.
1994 (helyszín: Portugália): 1. Svédország, 2. Oroszország, 3. Horvátország, ... 7. Magyarország. 1996 (Spanyolország): 1. Oroszország, 2. Spanyolország, 3. Jugoszlávia, ... 10. Magyarország. 1998 (Olaszország): 1. Svédország, 2. Spanyolország, 3. Németország, ... 6. Magyarország. 2000 (Horvátország): 1. Svédország, 2. Oroszország, 3. Spanyolország – Magyarország nem jutott ki, 2002 (Svédország): 1. Svédország, 2. Németország, 3. Dánia – Magyarország nem jutott ki. 2004 (Szlovénia): 1. Németország, 2. Szlovénia, 3. Dánia, ... 9. Magyarország. 2006 (Svájc): 1. Franciaország, 2. Spanyolország, 3. Dánia, ... 13. Magyarország 2008 (Norvégia): 1. Dánia, 2. Horvátország, 3. Franciaország, ... 8. Magyarország. 2010 (Ausztria): 1. Franciaország, 2. Horvátország, 3. Izland, ... 14. Magyarország. 2012 (Szerbia): 1. Dánia, 2. Szerbia, 3. Horvátország, ... 8. Magyarország. 2014 (Dánia): 1. Franciaország, 2. Dánia, 3. Spanyolország, ... 8. Magyarország. 2016 (Lengyelország): 1. Németország, 2. Spanyolország, 3. Horvátország, ... 12. Magyarország.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS