Az Universiade nemzetközi sportesemény, amit a Federation International Sports University (FISU) szervez egyetemi sportolók számára több sportágban. A nyári tornák tizenkét kötelező (atlétika, kosárlabda, vívás, labdarúgás, torna, cselgáncs, tenisz, toronyugrás, vízilabda, asztalitenisz, röplabda) és a szervező ország által választott sportokból állnak. A téli versenyek nyolc kötelező (alpesisí, hódeszka, északisí, gyorskorcsolya, jégkorong, curling, műkorcsolyázás, biatlon) és a szervező ország által választott három sportból állnak. Hivatalos himnusza a Gaudeamus igitur. Az elnevezés egy latin (universitas) és egy görög (olimpiád) szóösszetétel eredménye, értelme „egyetemi olimpia”.
Bár kevesen tudják, az Universiade is hosszú, szinte százéves múltra tekint vissza. Egyetemisták számára először 1923-ban Párizsban rendeztek nemzetközi versenyt a Francia Egyetemisták Nemzeti Szövetsége szervezésében (UNEF). A sportversenyt az idők folyamán sokszor átalakították, számos változtatáson esett át. A második világháború után 1949-től már kétévente rendeztek versenyeket, akkor már a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) szervezésében, a rendezvény pedig a Nyári Nemzetközi Egyetemi Sporthét nevet viselte. A sporthagyományok, a többi kontinens anyagi helyzete és különböző szervezési nehézségek miatt a verseny sokáig nem szakadt el Európától: 1957-ig 16 alkalommal rendezték meg, ötször is a francia főváros adott neki otthont. 1957-ben pedig már Egyetemi Világjátékok volt a rendezvény neve. Az egyetemisták számára szervezett sportolimpiával egyidőben a francia alapítású Union Internationale des Étudiants (UIE) egy másik, alternatív eseményt szervezett 1947–1962 között. Ennek az érdekessége az, hogy többnyire kelet-európai országok fővárosaiban került sor az eseményre: Prága (1947), Budapest (1949), Berlin (1951), Bukarest (1953), Budapest (1954), Varsó (1955), Moszkva (1957), Bécs (1959), Helsinki (1962).
A FISU által szervezett sorozatot 1959-ben keresztelték át Universiadénak. Ez a név azóta sem változott. A versenyeket 1947 óta kétévente rendezik meg (1967 és 1973 között csak egy Universiade volt, 1970-ben). 1960-ban pedig a téli játékokat is bevezették, amelyek 1981 óta a nyári játékokkal azonos évben kerülnek megrendezésre, azaz minden páratlan esztendőben.
Magyar érmek a versenyeken
Magyarország már a kezdetek óta részt vesz a téli Universiadén, az ország téli sporthagyományainak megfelelően nyilván kevesebb sikerrel, mint a nyári játékokon. Az első, 1960-ban rendezett téli tornán, a franciaországi Chamonix-ban a magyar csapat ugyanúgy egy bronzérmet szerzett, ahogy a következő téli játékokon, a svájci Villars-ban. Mindkét alkalommal a műkorcsolyázó Zöllner Helga lett harmadik, érdekes módon a Magyar Olimpiai Bizottság kimutatásában a magyar hölgy ezüstérmet szerzett. Az egy-egy bronzéremmel különben az ország mindkét alkalommal az előkelő 10. helyen végzett.
A következő két alkalommal ennél is jobb eredmények születtek: a csehszlovákiai Špindlerův Mlýnben (1964-ben a Korda Györgyi–Vásárhelyi Pál jégtánc kettős) és az olaszországi Sestriere-ben (1966-ban a Mató Edit–Csanádi Károly jégtánc kettős) egy-egy arannyal lett gazdagabb a magyar csapat gyűjteménye, ezzel pedig a 9., illetve a 7. helyet szerezte meg az éremtáblázaton. Ugyancsak műkorcsolyában volt aranyérmes 1970-ben Almássy Zsuzsa is a finnországi Rovaniemiben. Ezt követően több mint 30 éves szünet következett: 2001–ben a lengyelországi Zakopanéban rendezett téli Universiadén nyert újra magyar: a snowboardos Zarándy András ezüstérmet szerzett. Újabb tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy téli Universiadén ismét magyar érem szülessen: 2011-ben a törökországi Erzurumban a női gyorskorcsolyázó csapat váltóban bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország a 25. helyen végzett az éremtáblázaton. Két évvel később, az olaszországi Trentinóban érte el a magyar csapat a legjobb eredményt: minden színű éremből egyet-egyet gyűjtött. Heidum Bernadett ezüstérmet szerzett 1500 méteren rövidpályás gyorskorcsolyában, míg a férfi váltó arany-, a női pedig bronzérmet, ugyanebben a sportágban.
Visszatérés az olimpiai szellemhez
A magyar felsőoktatás idén csupán kétfős csapattal képviselteti magát. Alpesi síben Szepesi Bertold, biatlonban és sífutásban pedig Büki Ádám fog versenyezni. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség delegálása alapján két magyar gyorskorcsolyabíró is részt vesz a téli Universiadén: Novák Antal és Kövér Balázs.
Az Universiade sportértékével foglalkozó szakemberek nincsenek könnyű helyzetben. Vannak ugyanis, akik komolytalannak tartják a megmérettetést, hiszen a sportágak képviselőinek legjobbjai nyilván nem vesznek részt a versenyeken. Mások viszont azt állítják, hogy az Universiade visszatérés az eredeti olimpiai szellemhez, hiszen itt még tényleg kellemes, szinte családias a légkör, és a doppingolás gyanúja sem vet komoly árnyékot a résztvevőkre.
EN-összeállítás
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.