Foci-vb: számok, érdekességek, megszállott szurkolók

Az oroszországi labdarúgó-világbajnokság immár az utolsó momentumához érkezett. Számos statisztika készült és sok vélemény hangzott el az elmúlt napokban. Lássunk közülük néhányat.

A videóbíró bevezetése – bár egyes játékosok és edzők bírálták –egyértelműen bebizonyította, szükség van rá. Csökkentek a szimulálások – ez alól csupán Neymar kivétel –, és a hibás döntések is jelentősen megcsappantak.

A nyolcaddöntőkben 24 gól esett, a torna ezen szakaszában kereken hármas gólátlag született, csupán harmadszor sikerült ezt a határt elérni 1986 óta. A ’86-os vb-n 26, 1994-ben 25 találat esett a nyolcaddöntőben, a többi tornán mindig három alatt maradt a gólátlag. A mélypont 2006 volt, amikor Németországban még a kétgólos átlag sem volt meg, a nyolc mérkőzésen csupán 15 gól esett.

A csoportkör 48 találkozója során 2,54 találat született mérkőzésenként, míg a legjobb 16 között lejátszott nyolc meccsen átlagosan pontosan három gól esett. Így a gólátlag 2.61-re emelkedett, amely már csak hat századdal marad el a 2014-es vb-től. Ugyanakkor a mostani szám jobb, mint a 2002-es, a 2006-os és 2010-es világbajnokságé.

A 11 város 12 stadionjában majdnem 3 millió néző tekintette meg az összecsapásokat.

A nemzetközi szövetség (FIFA) azt is közölte a kimutatásában, hogy a hetedik, Szentpéterváron rendezett nyolcaddöntőn az eddigi 21 világbajnokság összesítve átlépte a 40 milliós nézőszámot.

Kiugróan magas az öngólok és a tizenegyesek száma. Ugyanakkor a korábbi tornákhoz képest jóval kevesebb a piros lap. Az elmúlt öt vb-n mindig legalább tíz játékos kapott piros lapot, ebből négy esetben pedig 17 felett volt a kiállítások száma (Oroszországban az elődöntők szakaszáig csupán négy piros lapot mutattak fel a bírók).

Összességében elmondható, a labdarúgó-világbajnokság óriási népszerűségnek örvend.

A legtöbb szurkoló természetesen orosz, viszont rengeteg volt a dél-amerikai és a csoportból korán kiesett Németországot is sokan kísérték el.

A kimutatások szerint a csoportkörre értékesített 2.2 millió jegy felét a hazai, azaz orosz szurkolók kapták, a többit nemzetközi értékesítésre bocsátotta a FIFA. A hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokból – amelynek válogatottja ki sem jutott a világbajnokságra – vásárolták a legtöbbet (97 ezer), utána Brazíliából (75 ezer) és Németországból (72 ezer). De rengetegen kísérték el kedvenceiket Kolumbiából, Argentínából és sokan érkeztek Mexikóból is. Ugyanakkor érdekesség, hogy nem vb-résztvevő országokból is számos érdeklődő jutott el Oroszországba. Voltak, akik Magyarországról mentek: egy kisebb csoport hét napot töltött az egykori cári fővárosban, amibe két csoportmeccset és egy kis városnézést is belesűrítettek. Számukra ez volt a nyaralás, a nyári kikapcsolódás, amit imádott sportáguknak szenteltek. De érkeztek Indiából, Kínából és több egzotikus országból is. Ezek voltak a vérbeli szurkolók. Talán fanatikusoknak is lehet nevezni őket, hiszen a sport kedvéért képesek voltak szabadságukat is feláldozni, pénzt és energiát áldozni arra, hogy eljussanak a hőn szeretett sportáguk világbajnokságára. Ők futball megszállottjai, akik hajlandóak hónapokig is spórolni, hogy megtapasztalhassák a sportág csúcseseményének máshoz nem fogható élményét. Az olimpia sokszínűsége vagy a technikai sportok benzingőzös levegője is összehozza az embereket, ám a labdarúgás erejével egyik sem ér fel.