Fiatal áldozatok az eredményesség oltárán

Somogyi Botond 2013. július 05., 11:56

Igen kevés labdarúgóklub fordít figyelmet Romániában az utánpótlásnevelésre. Inkább kényszerből foglalkoznak a fiatalokkal – azt is csak egy ideig. Tizennyolc éves kor után sok tehetség fordít hátat a versenysportnak, esetleg a harmadosztály süllyesztőiben tűnik el. A Kolozsvári CFR sem igazán kivétel, holott a fellegvári alakulatnál szervezett munka folyik.

galéria

Rangos németországi turnén vett részt nemrég a CFR egyik korosztályos csapata. – Csak jó külföldi kapcsolatok kellenek, és máris érkeznek a meghívások – mondanák egyesek. Ám ez nem így van – pontosít gyorsan Mezei János, a csapat edzője: „A torna neve MiniEuro 2013, ahová a szervező Gerald Prell minden évben a kontinens legjobb csapatait igyekszik meghívni. Miután tavaly a CFR nyerte a korosztályos román bajnokságot, idén bennünket hívtak meg.” A MiniEuro 2013-as tornán részt vett 2002-ben születettek korosztálya 2010-ben 256 csapat között az országban első, egy évvel később döntős lett, idén pedig az elődöntő kapujáig jutott.

A németországi turnén híres nyugat-európai klubok – többek között az Ajax, Lazio, Manchester United, FC Porto – mellett kelet-európai csapatokat is meghívtak: a kolozsváriakon kívül jelen voltak a Budapest FC, a Karpaty Lvov, a Sparta Praha vagy a BATE Borisov fiatal játékosai is. „A színvonal magas volt, főleg az első hat csapat játszott kiemelkedő szinten – mondta Mezei János. – A 6-10. hely környékére odaérhettünk volna, de szerencsénk sem volt. Nagyjából ugyanaz a különbség érvényesült, ami mondjuk a spanyol és a román bajnokság csapatai között is fennáll.”

 Korosztályok minden szinten

A kolozsvári vasutas klubnál 12 korosztályos csapatban jelenleg gőzerővel zajlik a fiatalok oktatása. A legkisebbek a 2007-es születésűek, ők idén töltik be a hatodik életévüket. A legnagyobbak a 18-19 évesek, az országos bajnokságban indulók között a 2002-esek voltak a legkisebbek, rajtuk kívül a 2000-esek, a ’98-asok, a ’96-osok és a ’94-esek vettek részt az országos küzdelmekben. Ezt az öt korosztályt követeli meg a román szövetség. Természetesen a közbeeső korosztályok is jelentkezhetnek, idén a 2003-asok beiratkoztak az egy évvel idősebbekhez. A versenykiírás szerint a megyei szakasz után következnek a szövetség által kijelölt zónaküzdelmek, majd az országos döntők. A kisebbek, a 10 évesek kétszer 25 perces mérkőzéseket játszanak, a két évvel nagyobbak már kétszer 30 percet, két évenként 5-5 perccel hosszabb a játékidő, a legnagyobbak pedig már kétszer 45 perces mérkőzéseket vívnak. Ezen kívül a szövetség öt plusz egyes minitornát szervez (a Gheorghe Ola és a Gheorghe Ene nevű tornákat), idén a 2003-as és 2004-es korosztálynak, ahol ugyancsak országos bajnoki címet lehet szerezni.

 Kiválasztás: a gyorsaság számít

Míg a szlovákoknál vagy a cseheknél a kiválasztás úgy történik, hogy a magas, erős fizikumú diákokat hívják el az iskolából a klubokba „majd mi megtanítjuk őket focizni” felkiáltással, addig nálunk a kiválasztás az edzők belátására  bízott. „A román szövetség nem határozott meg semmilyen kritériumot. A tehetséges, labdaérzékkel rendelkező fiúkat választjuk ki. Én a spanyol és a holland iskola híve vagyok, azokat figyelem, akik kicsik és gyorsak. Ez utóbbi rendkívül sokat számít. Idővel a lassúbbak kihullnak a rostán, hiába tehetségesek” – magyarázza Mezei János.

Bár a szövetség megköveteli, hogy a klubok minden szinten megszervezzék az utánpótlásnevelést, ez a gyakorlatban nem működik. A legfejlettebb utánpótlásképzés a fellegvári alakulatnál van. „Más kluboknál nem fektetnek hangsúlyt a fiatalok képzésére. Elsősorban pénzhiány miatt, kevés a pálya, nincsenek edzők. Nálunk ez nem probléma. Utánpótlásképzés volt régebb is, amikor a CFR a harmadosztályban játszott, én is náluk nevelkedtem, komoly szervezettségről azonban csak néhány éve beszélhetünk” – mondja Mezei. A szakember szerint a fiatalok – ha ügyesek és kitartóak – egyik korosztályból felkerülhetnek a másikba, majd a következőbe. Persze lemorzsolódás is van, akadnak olyan esetek is, amikor vidékről a városba kerülő tehetségek szorítják ki a több éve a klub színeiben futballozó fiatalokat.

Rendszertelen rendszer

A nagy nyugat-európai klubok ifjúsági csapatai bizonyos rendszer alapján működnek. A Barcelonánál például a 4-3-3-as játékrendszer az alap, az edzők ezt játszatják a legkisebb korosztályos csapatoktól kezdve a Barcelona nagy csapatáig. Így a játékosok már fiatalon beleszoknak egy olyan játékrendszerbe, amely végigkíséri őket fejlődésük minden szakaszában. Ezáltal sokkal könnyebben illeszkednek be magasabb szinten is a rendszerbe.

„Ez a szervezettség nálunk hiányzik – szembesít a romániai valósággal Mezei János. – Igaz ugyan, hogy néhány évvel ezelőtt a Román Labdarúgó-szövetség az általa kibocsátott versenyrendszerben azt a célt tűzte ki, hogy az utánpótlásképzésben a 4-4-2-es rendszert kell meghonosítani, a valóságban azonban minden edző a saját elképzeléseit valósítja meg. Akár egyazon klubon belül is.”

A nagyobb gond az, hogy Romániában szinte kilátástalan a 18-19 éves futballisták sorsa. Ahogy kinőnek az ifjúsági korosztályból, el kellene helyezkedniük a felnőtteknél, ott azonban nem, vagy csak ritkán kapnak helyet. Többnyire másod- vagy harmadosztályú csapatok szerződtetik őket, ahol nem sok esélyük nyílik a fejlődésre, a kiugrásra. „Kellene egy olyan bajnokság, amely a 18-21 éveseknek szól, ahol a fiatal játékosok, tehetségek megmutatják magukat, a jobbak pedig berobbannak az élvonalba. Harmadosztályú csapatban ma már nincs is értelme futballozni, akkor inkább fogjon neki tanulni vagy dolgozni az a fiatal” – tartja Mezei.

 Kényszerű megoldás

A román pontvadászat első osztályában elméletileg csak azok a csapatok indulhatnak, amelyeknek ifi csapatai az U13-as korosztálytól kezdődően részt vesznek a szövetség által szervezett bajnokságokban. Ez elengedhetetlen a hőn áhított licencek elnyeréséhez, a Liga 1-es csapatok azonban ezeknek a követelményeknek többnyire csak papíron felelnek meg.

A CFR-nél más a helyzet: a három alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportköréig jutó csapatnak az UEFA előírása szerint kötelező foglalkoznia az utánpótlással, ráadásul a nemzetközi szervezethez eljuttatott játékoslistán saját nevelésű fiataloknak is szerepelniük kell – akár úgy is, hogy egyetlen percet sem töltenek a pályán. S itt érkezünk el a lényeghez: a román bajnokságban szereplő klubok csak a kényszer miatt működtetnek ificsapatokat. Többségüknél alig jut pénz a felnőtt csapatra, nemhogy a fiatalok nevelésére. Ha pedig egy klub a BL-ben akar szerepelni, akkor még inkább kötelező, az pedig nem számít, hogy az ifik közül felkerül-e valaki a felnőtt csapathoz vagy sem.

Hatványozottan igaz ez a CFR esetében. A kicsik nem játszanak ugyan a kényszer prése alatt, a felnőtt csapat játékosain azonban nagy a nyomás: nekik állandóan bajnokságot kell nyerniük. A jó eredmény elérése érdekében a klub pedig nem engedi meg magának azt a „luxust”, hogy saját fiatalokat építsen be a felnőttcsapatba, az ugyanis időbe telik, és meglátszik az eredményességen is. A döntés vagylagos: vagy kiforrott játékosokat vásárol külföldről, és azokkal igyekszik bekerülni a BL-be az eurómilliók reményében ugyanakkor minél nagyobb pénzért továbbadja az olcsón vett játékosokat, vagy pedig saját nevelésű játékosokat épít be a csapatba, és harcol a kiesés elkerüléséért. A vasutasok prioritásai egyértelműek.

 CFR-győzelem a szövetség ellen
Egy évnyi pereskedés után a svájci Sportdöntőbíróság (TAS) helyt adott a CFR beadványának a Román Labdarúgó-szövetség (RLSZ) ellenében. A kolozsváriak azt kifogásolták, hogy az RLSZ szabályzatában kötelezte volna a bajnokságban szereplő csapatokat arra, hogy 2016-ig a keretükben fokozatosan növeljék a román játékosok számát, a külföldiekét pedig csökkentsék. Az RLSZ 2012. június 18-án megszavazta, hogy a 2013-2014-es szezontól kezdődően az eddigi öt helyett csak három uniós országon kívüli játékos szerepelhet egyszerre, ugyanakkor ötről hatra emelték a mérkőzésekre kötelezően benevezendő hazai játékosok számát. 2016-ra már nyolc hazai játékos és csak két nem EU-s futballista szerepeltetését engedélyezte volna elő a szabályzat. A másodosztályban még drasztikusabb szabályok léptek volna érvénybe (12 romániai, egy unión kívüli és két 21 év alatti játékos), a harmadosztályban pedig tilos lett volna nem EU-s játékosokat szerződtetni. A TAS a kolozsváriaknak adott igazat és kimondta: a szövetség versenyszabályzatának vonatkozó pontjai ellentétesek az EU szabad munkavállalást és mozgást biztosító előírásaival. Ha az RLSZ nem vonja vissza a szabályzat vonatkozó pontjait, a román klubcsapatokat akár ki is zárhatják a nemzetközi kupákból.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.