HIRDETÉS
Idén január közepén adták át a felújított és kibővített színházat a Bihar megyei Székelyhídon. A bukaresti fejlesztési minisztériumhoz tartozó Országos Befektetési Ügynökség több mint egymillió euróval támogatta a kulturális intézményt.
A felújítás kálváriája 2007 óta tart, ugyanis akkor tették le az első sikeresnek ítélt pályázatot. A munkálatok azonban nem kezdődhettek el a gazdasági válság okozta megszorítások és költségvetési megvonások miatt.
Az akkoriban Ady Endre Művelődési Központnak nevezett létesítmény – állaga miatt nem felelt meg színháznak – felújítási tervei tíz évig stagnáltak annak ellenére, hogy Pafka Ernő nagyváradi építész idejében elkészítette a szükséges terveket.
A hatvanas évek elején épült 540 férőhelyes művelődési házat eredetileg is színháznak építették. 2011 táján a helyi önkormányzat hárommillió lejt remélt a kormánytól a felújítására. A terv 2014-ben már a harmadik nekifutásnál tartott.
A színház rehabilitálásának ügye akkor jutott dűlőre, amikor 2018-ban az Országos Befektetési Ügynökség Székelyhídon járt képviselője aláírta a kivitelezési szerződést biztosítva a szükséges anyagi forrásokat. Béres Csaba polgármester akkor elmondta: a felújított, kibővített ingatlan több funkciót kap, ugyanis az épületben rendezik be a városi könyvtárat is.
A belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően alakították ki, így a korábbi 540 helyett 346 ülőhelyet bocsátanak a nézők rendelkezésre, hogy nagyobb teret nyerjenek a sorok között. Megépültek a tűzvédelmi szempontból fontos helyiségek is, továbbá a karzaton páholyokat alakítottak ki. Az előadók számára öltözőket és mosdókat építettek, az emeleten pedig az előadások szüneteiben büfé várja a színházlátogatókat.
Az épület kálváriájához hozzátartozik, hogy három esztendővel ezelőtt dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos – lelkes civilként az Érmellék épített örökségének őrzője – arra hívta fel a székelyhídi polgármester és a helyi döntéshozó testület figyelmét, hogy terveztessenek födémet az épület tetejére, azaz ne lógjon ki a városközpont arculatából a csapott tetejű létesítmény. Még a környező ANL-tömbházaknak is cserepes fedelük van, az épület szomszédságában pedig a legtöbb ingatlan hagyományos födémmel rendelkezik.
Az új típusú épület nem illik be a belvárosi környezetbe – vélekedett Kéri Gáspár. Aki aláírások gyűjtésébe kezdett,
hogy jobb belátásra bírja a városvezetőséget. Beadványát továbbította az Országos Befektetési Ügynökséghez, valamint véleményezésre küldte a Nagyváradon székelő Megyei Kulturális Igazgatósághoz, de kérésének nem volt foganatja.
„Egy látványterv olyan, amilyet megrendelnek, a tervező nem a saját fejétől készíti. Az épület éppen a Nagyvárad–Szatmár–Létavértes–Margitta útkereszteződésben található, így minden irányból rálátás nyílik a város összképét rontó építményre” – méltatlankodott akkoriban az érmelléki tájházmozgalom atyja.
Béres Csaba polgármester szerint az ügy túl volt reagálva. A városközpont arculatába „nem illő” színház tervében az eddiginél több próbaterem, több öltöző, büfé, valamint új könyvtárszárny is szerepel. Stílusát tekintve nem látták értelmét a terven változtatni, annál is inkább, mert ez új költséggel terhelte volna meg a kivitelezőket.
A helyi és megyei elöljárók – Béres Csaba polgármester, Szabó Ödön és Bíró Rozália Bihar megyei parlamenti képviselők – mellett Hajdú Géza pályatárs, a nagyváradi Szigligeti Színház tagja méltatta Szabó József Ódzsa rendező munkásságát. Régi ismeretségükre hivatkozva elmesélte az „Ódzsa” ragadványnév történetét is, amely a dramaturg kishúgától származik, aki nem tudta kimondani a Jóska nevet. Így lett a Jóskából Ódzsa, ami végigkísérte pályafutását.
Messze földről érkező családtagjait Fekete Katalin frissen kinevezett színházigazgató (portrénkon) köszöntötte, aki az eseményt is moderálta egyben. A politikusi beszédek után
a székelyhídi születésű névadó leánya, Szabó Ágnes elérzékenyülve szólt a 2019-ben elhunyt édesapjáról, s megtiszteltetésnek nevezte a város részéről a gesztust, miszerint édesapja neve fémjelzi az érmelléki kulturális élet egyik fellegvárát.
Mint mondta, apja számára fontos volt a hagyományokhoz való hűség, a megmaradás. Támogatta a fiatalokat, és azon volt, hogy a kortárs művészek, alkotók fórumot kapjanak. „Most szívből örülne, ha látná az új székelyhídi színházat, és biztos abban gondolkodna, hogyan töltse meg élettel” – fogalmazott Szabó Ágnes. A rendhagyó eseményhez kapcsolódóan felolvasták Fekete Péternek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma magyar kultúráért felelős államtitkárának üzenetét.
A kültéri ünnepség után a színház előcsarnokában megnyitották a Ki látott engem? című fotókiállítást Szabó József Ódzsa rendezéseiből. A felvételek Weiss István fotóművész alkotásaiból kerültek a nyilvánosság elé. A közismert színházi személyiségről ezt követően bemutatták Csáky Zoltán portréfilmjét.
Szabó József az 1970-es években megteremtette Nagyváradon az úgynevezett költői színházat. Az egyórás portréfilm az életútját követi nyomon szülővárosától, Székelyhídtól az írországi Sligóig. A közönség betekintést nyerhetett rendezői munkásságába, megismerhették a színházról, színészekről, irodalomról alkotott véleményét, rendezői ars-poétikáját. Közben jeleneteket láthattunk nagyváradi, kolozsvári és veszprémi rendezéseiből.
A kisváros megérdemelte a kulturális élet eme fellegvárát, mert jobb híján minden valamirevaló rendezvénynek a városi múzeum adott helyet: kiállításoknak, konferenciáknak, előadásoknak, kórushangversenyeknek. És minden esztendő elején a már meghonosodott jótékonysági bálnak is.
S ha már a színház épületéről írunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy
Székelyhídon nagy kultusza van Petőfi Sándornak is, aki 1843 novemberében vándorszínészként tette tiszteletét a városban. Itt írta A szerelem, a szerelem... című versét állítólag Teodorovics Rózához, a helybéli gyógyszerész feleségéhez.
Akkoriban a régi kultúrközpont helyén fogadó állt, ahol a nemzet költője megszállt. A látogatás emlékét a leromlott állagú épület is őrizte a falán elhelyezett táblával, amely az új épület bejáratától jobbra, egy kőre csavarozva áll.
Az érmelléki kisvárosban tíz műkedvelő csoport működik. Bár színházi társulatuk nincs, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a temesvári, a debreceni színházakat hívják majd vendégül. A névadó ünnepséget követő napon, vasárnap a Nagyváradi Szigligeti Színház a Valahol Európában című előadással avatta fel a Székelyhídi Szabó József Ódzsa Színházat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
