Több mint 600 nemzetközi színésszel, kaszkadőrökkel, felépített díszletek között, rengeteg statisztával és korhű jelmezek és fegyverek garmadájának felhasználásával, nem utolsósorban pedig rengeteg pénzből készült 173 forgatási napon keresztül egy olyan, a Trónok harca, Vikingek és Az utolsó királysághoz hasonló léptékű sorozat, ami ezúttal
egy magyar történelmi személyiségről, Hunyadi Jánosról, az ő korabeli, törökök által leigázandó Európáról, valamint a törökverő hadvezér szerelmi életéről is szól, és természetesen a látványos csatajelenetek, többek között Nándorfehérvár ostroma is helyet kap benne.
Az alkotást kiemelten támogatta a magyar állam a Nemzeti Filmintézeten keresztül: 15 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a Beta Film GmbH partnerségével készült produkciónak, emellett pedig
Magyarországon a filmforgatásokhoz igényelhető adókedvezményeket is igénybe vehették a készítők a 20 milliárd forintos büdzsére rúgó produkcióhoz.
A sorozat producere az a Robert Lantos (eredeti nevén Lantos Róbert) magyar származású, Kanadában élő producer, akinek számos filmet köszönhetünk, többek között a Napfény ízét, az Eastern Promises – Gyilkos ígéreteket, a Jövő bűneit, vagy az eXistenZ - Az élet játék klasszikus alkotást. A sorozat showrunnerje egyik írója Lengyel Balázs, a Lajkó - Cigány az űrben rendezője, aki az HBO-nál készült Aranyéleten is dolgozott íróként. Az epizódok rendezésére Lengyel mellett Robert Dornhelmt (Mária Terézia, Bécsi vér, Áll a bálna), Nagypál Orsit (Nyitva, The Outpost, Tóth János, Terápia), valamint Szász Attilát (Apró mesék, Örök tél, Félvilág, A berni követ) kérték fel.
A sorozat forgatása 2022. júliusában kezdődött:
többek között a fóti filmstúdióban, Vajdahunyad várában, Pátyon, Kisorosziban készültek a felvételek.
A forgatás 178 forgatási napot követően 2023. augusztus 1-jén fejeződött be, az eredeti tervek szerint pedig már 2024 végén bemutatták volna a produkciót, azonban az utómunka a vártnál több időt emésztett fel.
A forgatáson járt Magyar Nemzet újságírójának Hazai Cecília producer elmondta, hogy a sorozat tíz epizódjában négy nagyszabású csatajelenet lesz: a vaskapui, a várnai, a galambóci, valamint a nándorfehérvári, melyben 4-5 ezer várvédő szállt szembe II. Mehmed szultán 70-120 ezer fős oszmán haderejével.
„Ennek érzékeltetésére mintegy 600 fős stábbal dolgozunk, a nagyobb akció felvételét igénylő napon 200-250 fő volt jelen.
– avatta be a Magyar Nemzet olvasóit a forgatás léptékeibe a producer.
Lengyel Balázs elmondta, hogy a sorozat egyik vállalása, hogy
megismertesse a nézőkkel, hogy a pápa a nándorfehérvári csata előtt miért rendelte el a déli harangszó megtartását, s a harangkongás utóbb hogyan kapcsolódott össze a diadallal, a török felett aratott győzelem emlékével.
A magyar hozzájáruláson, a magyarországi és az erdélyi színészeken túl (a Hunyadit alakító Kádár L. Gellért sepsiszentgyörgyi születésű, Marosvásárhelyen, a nemzeti színházban dolgozott) egy nemzetközi produkció, amelyben kilenc nyelven szólalnak meg a szereplők: a törökök törökül, a szerbek szerbül, a magyarok magyarul beszélnek.
– mondja el az Origó forgatási riportjában Kádár L. Gellért, aki mellé a főbb szerepekre olyan színészeket castingoltak, mint Rujder Vivient (Testről és lélekről, Korhatáros szerelem, Tóth János, Véletlenül írtam egy könyvet), aki Szilágyi Erzsébetet alakítja, Tőröcsik Franciskát (A mi kis falunk, Cicaverzum, Hogyan tudnék élni nélküled) aki Brankovic Marát, a török szultán feleségét, valamint Hermányi Mariannt (A besúgó, Hazatalálsz), aki Luxemburgi Erzsébetet játssza a sorozatban. Mellettük olyan magyar színészek is fontos szerepekben tűnnek fel, mint a sepsiszentgyörgyi Mátray László, Fekete Ernő, Medveczky Balázs Nagypál Gábor és Gállfi László.
Kádár Gellért egyébként rengeteget edzett és készült a sorozatra, az akciójelenetek többségét is ő csinálta meg, emellett a sorozat kedvéért megtanult lovagolni és vívni is.
A nemzetközi címen Rise of the Raven címmel futó Hunyadi-sorozatban emellett számos európai színész is feltűnik kisebb-nagyobb szerepekben, hiszen
a készítők nagyon odafigyeltek a történelmi hűségre, így a soknyelvű közeg tényleg adott volt mind a színészek, mind a sorozaton dolgozó szakembereknek egyaránt.
A forgatást és az utómunkálatok egy részének befejezését követően a sorozatot a Cannesi MIPCOM televíziós szakmai rendezvényen mutatták be idén október 22-én, ami gyakorlatilag egy olyan válogató, ahol a készítők „eladják” a nemzetközi piacon a produkciót a televíziós és streaminges szakma előtt. A cannes-i bemutató előtt jelentették, hogy
a Magenta TV online streamingplatform már meg is vásárolta a sorozat németországi jogait.
Ausztriában az ORF köztévé adja le az epizódokat, míg
Magyarországon és Szlovéniában a TV2 Csoport kínálatában lesz nézhető a sorozat, várhatóan 2025 tavaszától, azonban egyelőre nincs kitűzött premierdátum.
A Rise of the Raven cannes-i bemutatóján egyébként az Index is ott volt, és arról számolt be, hogy nagy érdeklődés övezte a produkciót, rengeteg újságíró és szakmabeli volt kíváncsi a vörös szőnyegen megjelent stábra és a színészekre,
a fesztiválpalota nagytermében levetített első epizódot is pozitív reakciók követték.
Természetesen itt nem állnak meg a készítők és a producerek, hiszen a cél az, hogy minél szélesebb nézőközönséghez eljuthasson Hunyadi János grandiózus, a mai mozgóképes standardoknak megfelelően képernyőre vitt folytatásos története, így további streamingplatformokkal is tárgyalnak a széleskörű forgalmazást illetően. Így akár
az is megtörténhet, hogy a tévés premiert követően a Netflixen vagy épp a Maxon nézhessük sok más európai és amerikai nézővel együtt a Rise of the Ravent.
A sorozatnak köszönhetően remélhetőleg sokan megtudják majd, hogy miért van a déli harangszó, illetve, hogy ki volt az a legendás magyar hadvezér, aki megállította a törököket Nándorfehérvárnál.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.