A bonyhai kastélyban a kommunizmus éveiben iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött. A visszaszerzett épület tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület keresi a jövőbeni hasznosítás lehetőségeit.
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel.
Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. Az átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
Szamosújvár Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetű városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák: mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökű barokk házakat. Ezek közül emelkedik ki Erdély egyik legszebb barokk temploma.
Nevét Martinuzzi Fráter György várkastélyáról kapta. A rómaiak idejében déli bejáratánál castrum működött. A település helyén a középkorban Gerla falu házai álltak, amelynek emlékét a város mai román neve őrzi. A várban 1786-tól börtön működik.
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunkban a székelyföldi város rangos vártemplomába látogattunk el.
Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált.
Jómódú szász településként ismerték. Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt.
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma múzeumként várja a turistákat. A mintegy 600 lelket számláló száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek.
A Dél-Erdélyben pusztuló épített örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Sorozatunkban az alvinci református és a római katolikus templomot mutatjuk be. A két szórványgyülekezet templomai magyar programokkal és helyi közmunkával újultak meg.
Az alvinci Martinuzzi-kastély hamar romlásnak indult. Az utolsó kegyelemdöfést a kommunista államosítás adta az egykoron Bethlen Gábor által átépített épületnek. A római katolikus egyház pár éve szerezte vissza a teljesen romos állapotba került ingatlant.
A Bethlenszentmiklóson fekvő Bethlen-kastély az erdélyi késő reneszánsz építészet legszebb alkotása. Az 1668 és 1699 között épült kastélyt 1948-ban államosították, a rendszerváltás óta pedig bántóan elhanyagolt állapotban fogadja az érdeklődőket.
Erdély értékes műemlékeit bemutató sorozatunkban ezúttal Nyárádszentmártonra látogatunk, ahol a 17. század második felében a törökök által felégetett templomot újjáépítő gyülekezet a templomhajó mennyezetét festett kazettás síkfödémre cseréltette.
Az egykoron Torda vármegyéhez tartozó Torockó és Torockószentgyörgy a Maros jobb oldali mellékvize, a Torockó patak mentén fekszik. Habár földrajzi szempontból a Maros medencéjéhez tartozik, sokkal szorosabban kötődik az Aranyos vidékéhez.
A Csíki Székely Múzeumban tekinthető meg április 20-ig a miskolci Herman Ottó Múzeum Elit alakulat–a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglaláskori temetői című kiállítása. A régészeti leletek alapján mutatjuk be a feltárt honfoglaláskori sírokat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
