Felújított kolozsvári Bánffy-palota: a kultúra otthona

A Szépművészeti Múzeumnak otthont adó barokk műemléképület homlokzata a Kolozs megyei önkormányzat támogatásával nyerte vissza régi pompáját. Kolozsvár Főterének egyik leglátványosabb épülete 1785-ben készült el Bánffy György, Erdély későbbi kormányzójának megrendelésére. Az impozáns épület helyén egykor a szintén a Bánffy család tulajdonát képező kisebb ház állt, ennek helyére épült a palota. A kormányzó 1790-től 1822-ben bekövetkezett haláláig az épületben lakott feleségével, Palm Jozefa grófnővel. Utána a palota egy ideig kormányzói lakásként működött. A kommunisták államosították, az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós egy külvárosi kis házban tengette öreg napjait.

A palotában 1965-ben nyitották meg a Szépművészeti Múzeumot, akkoriban végeztek rajta komolyabb és átfogóbb felújítási munkálatokat is.

1974-ig mozi is működött udvarán, ami sem esztétikai, sem műemlékvédelmi szempontból nem tett jót az épületnek. Az utóbbi években az illetékesek sajnos kevesebbet törődtek a palota kinézetével, ennek objektív és szubjektív okai is voltak. Többek között egy egészen furcsa visszaszolgáltatási per is, amelynek még mindig nem került pont a végére.

A Szépművészeti Múzeum élére 2014-ben egy nyitott gondolkodású történész, Lucian Nastasă-Kovács (portrénkon) került, és az élet a Bánffy-palotában azonnal felpezsdült. Ez abban is megnyilvánult, hogy a termekben kicserélték a padlót, kifestették a helyiségeket, új lendületet vett a muzeológusok munkája. Ám az igazgató ezzel nem érte be: addig járt az illetékesek nyakára, mígnem megszületett a döntés az épület tatarozásáról. A legnagyobb támogatást Vákár Istvántól, a megyei tanács alelnökétől kapta, akinek kezdeményezésére a Kolozs Megyei Tanács tavaly jelentős összeget utalt ki a munkálatok elkezdésére. A homlokzatok felújítása csak a kezdete az egész épület külső-belső tatarozásának – nyilatkozta megkeresésünkre Lucian Nastasă-Kovács igazgató. Egyébként nem egy, hanem két homlokzatot tataroztok, hiszen a Főtérre nézőn kívül megszépült a palota hátsó része is. A múzeum igazgatója a kőrestaurátorok munkáját is dicsérte:

A díszkivilágítás beszerelése hátra van még. Az igazgató szerint kizárólag meleg, tehát fehér fényt használnak majd, a homlokzati szobrok külön-külön lesznek megvilágítva, az épület sötétben is teljes pompájában fog látszani. A villanyszerelést már elkezdték, a különleges világítótestek viszont sokba kerülnek. Ám lehet találni olyan megoldást is, hogy ezek megvásárlása beleférjen a rendelkezésre álló anyagi keretbe. A közeljövőben tehát éjjel is megcsodálhatjuk a Bánffy-palotát, és ez talán a turistákat is vonzani fogja.

Tervbe van véve a palota udvarának átalakítása is. Vagyis visszanyeri azt az arcát, amit századokkal ezelőtt Bánffy György kormányzósága idején viselt.

Egyetlen gond akad – figyelmeztetett az igazgató –, ugyanis eredetileg az udvarnak nem volt zöldövezete. Valamilyen módon ezt is megoldjuk Guttmann Szabolcs építész segítségével – bizakodik Lucian Nastasă-Kovács.
A palota egyik körfolyosóján az ember szinte belebotlik Sissi királyné mellszobrába, méghozzá az eredetibe, ugyanis Stróbl Alajos gyönyörű alkotásának másolata is elkészült, ez az evangélikus püspökség udvarán várja a szebb idők beköszöntét. A közelmúltban tervek születtek arról, hogy felújítják a Fellegváron található emlékmű talapzatát és annak környezetét, ugyanakkor visszahelyezik az 1901-ben felavatott, majd az 1944-ben újonnan berendezkedő román közigazgatás által eltávolított Erzsébet-szobrot. Ha a terv meg is valósul, valószínűleg nem az eredeti kerül vissza a talapzatra – mondja Lucian Nastasă-Kovács. „Stróbl Alajos szobra a Szépművészeti Múzeum leltárában szerepel. Van rajta egy golyó által ütötte lyuk, ma is vita tárgyát képezi, hogy az orosz vagy a román katonák használták céltáblának a szobrot” – jegyzi meg az igazgató.
A Bánffy-palotában tett látogatásunkkor egy érdekességre is fény derült. Az igazgató irodája abban a földszinti helyiségben található, ahol egykoron Bánffy György kormányzó hajtotta álomra a fejét. Ez a palota egyik legkisebb szobája, és ahogyan Nastasă-Kovács megjegyezte, ebből is látszik, hogy a kor arisztokratái viszonylag egyszerű életet éltek.

A tágas termek, ahol most kiállításokat és egyéb eseményeket rendeznek, báloknak, fogadásoknak voltak fenntartva.

És a szobák, ahol mások mellett I. Ferenc császár és Karolina Auguszta császárné vendégeskedett 1817-ben, vagy Liszt Ferenc szállt meg, amikor a kincses városban koncertezett, elegánsabbak és kényelmesebbek lehettek, mint a kormányzó hálója…

A történelembe 2020 úgy vonul be, mit a kínai vírus éve. A járvány a kultúrára is kihatott, színházak, mozik, galériák és egyéb kulturális intézmények zárták be ideiglenesen kapuikat. Bár a múzeumokban ritkán gyűl össze egyszerre sok ember, ők sem úszták meg a korlátozásokat. Igaz, még a járványhelyzetnek is volt pozitív hozadéka, hiszen az igazgató elmondta, kiderült, úgy is lehet dolgozni, hogy beosztottjai nem ülnek egész nap az irodájukban. Elosztották a feladatokat, senki sem élt vissza azzal, hogy nem kell naponta megjelenni a munkahelyen. Sőt – tette hozzá a vezető – e periódusban nem egy szakkiadvány született munkatársai tollából. A korlátozások ellenére tavaly 36 ezer fizetős látogatója volt a múzeumnak – ami kevesebb ugyan, mint 2019-ben, de így is megelégedésre ad okot.
Idén sem lesz hiányérzetük azoknak, akik rendszeres vagy alkalmi múzeumlátogatók.

Az erdélyi származású, Budapesten élő Árkossy István festőművész tárlata, magyar nyelvű könyvek vására – csak kettő az idei évre tervezett eseményekből, amelyeknek a Bánffy-palota ad majd otthont.

A több mint 50 tárlat mellett szokásához híven számtalan könyvbemutatónak, konferenciának, koncertnek is helyt ad a Szépművészeti Múzeum. Indulásnak az intézmény egy meglepetéstárlatot is tartogat a művészetek kedvelőinek: nemsokára Londonból Kolozsvárra érkezik Jane McAdam Freud szobrász, hogy részt vegyen installációs kiállításának megnyitóján. A művésznő nem más, mint Sigmund Freud világhírű pszichiáter dédunokája.

A Bánffy-palotában látogatásunk idején sem szünetelt az élet. A Szépművészeti Múzeum alagsori témában éppen Székely Sevan fiatal, tehetséges kolozsvári képzőművész Bélyegek című kiállításának megnyitója zajlott. Az élénk színekben tobzódó alkotások a festő utazásai alatt szerzett benyomásait tartalmazzák, gyakorlatilag életképek a világ több tájáról. „A képeket Londonban, Berlinben, Kolozsváron és több más városban készítettem. Vázlatok is készültek utazásaimon, ezekből állt össze a kiállítás” – nyilatkozta a művész.
Lucian Nastasă-Kovács történészt nem véletlenül tüntették ki 2018-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. Igazgatása alatt a Szépművészeti Múzeumban nemcsak román alkotók, de számtalan magyar (és más nemzetiségű) művész is bemutathatta munkáit. A Szépművészeti Múzeum előadások, könyvbemutatók, konferenciák, fesztiválok színterévé vált, ugyanakkor kedvelt helyszíne a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeinek, és néhány éve a Várkert fesztiválnak is helyet adott. A Bánffy-palota jelenleg egy diszkriminációtól mentes tér Kolozsvár központjában, ahol kizárólag a kultúrának van elsőbbsége, nemzetiségre való tekintet nélkül…