Az aranyhajú gyermekek üzenete a mának: Toót-Holló Tamás új folkoperájáról

A magyar folklórban megőrzött őshagyomány elemeit használta fel a garabonciás diákok körüli hiedelemmondákat feldolgozó mítoszrekonstrukciójához a Garabonciások könyve és szerelme címet viselő munkájában. A Szellemi honvédelem aranykori fényben–Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma című tavalyelőtt megjelent kötetében pedig egyik legszebb népmesénk metatörténelmi üzenetét boncolgatta. Utóbbi az aranyhajú gyermekek tündérmeséje körül kialakult érckori példázatokat helyezte új összefüggések közé, a magyar megmaradás kulcskérdését, a magyar szellem önvédelmi lehetőségeit vezette le ezekből.

nevezetesen a magyarság sztyeppei nomád kultúrájának, csillagvallási örökségének, napos-holdas táltoshitének elvesztése fölött érzett fájdalom múlhatatlanul szép, ugyanakkor bölcs kifejezése.” E történet „a minden ősi kultúra emlékezetében ott élő érckori példázatok segítségével képes visszaadni a magyar megmaradásba vetett aranykori hitünket. Ezt a hitünket élteti a történet zárásában az aranyhajú gyermekek visszatérése, s eredeti jogaikba való visszahelyezése. (…) ez az ősmítoszunk valójában ma sem más, mint eredetileg volt, legfeljebb a kulturális környezet változik folyamatosan körülötte: a káros idegen behatásoknak mindig ellenállni képes magyar kulturális szuverenitás bámulatos erejű kinyilvánítása” – olvashatjuk a kötetben, amelynek talán legfontosabb meglátása, hogy nem kell megtagadnunk egykori önmagunkat, a kereszténység és az ősi hit békében megfér a néplélekben, mindkettőre építkezhetünk, s e kettő együtt tesz minket képessé a megmaradásra.

A szerző által magyar evangéliumként felfogott meséből ezt követően drámát írt Aranyhajú hármasok címmel, majd

kivételes tehetségű szerzőtársakat nyert meg ahhoz, hogy a drámából cross over – a szimfonikus zene, a rock és a népzene elemeit csodás harmóniában elegyítő – folkoperát alkossanak.

A Bársony Bálint és Elek Norbert által megzenésített remekmű parádés szereposztással rögzítésre került, a hangzóanyag a nemrégiben elérhetővé vált az összes jelentős digitális platformon. Az előadás honlapja igazi kultúrtörténeti kincsesbánya, tudástár, ahogy az egyik menüpont elnevezése is érzékelteti. Videoblog címszó alatt olyan kiemelkedő szellemi alkotók méltatják a darabot, mint Berecz András mesemondó, Harangozó Imre néprajzkutató vagy Bán János író. De mindezzel nincs vége a történetnek. Múlt szerdán rendhagyó sajtótájékoztatóra került sor a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila, Toót-Holló Tamás, Bársony Bálint és Elek Norbert részvételével, amelynek keretében a részvevők meghallgathatták a folkopera három kulcsdalát Molnár Levente, Vadkerti Imre és Szemerédi Bernadett előadásában, s megtekinthették Az aranyhaj nagyon jó című magával ragadó, katartikus videoklipet.

A sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila bejelentette: a Nemzeti Színház műsorra tűzi az Aranyhajú hármasok című folkoperát,

amelyet ő fog rendezni, ugyanis régen vett kézbe ilyen ihlető szöveget.
Az alkotókkal folytatott beszélgetés további részében a zeneszerzők, valamint a szövegíró meséltek a közös szellemi munka megéléséről és a mű mondanivalójáról. Toót-Holló Tamás szerint ezt az üzenetet életre kell kelteni, mert jelenleg „rejtve rejtekező” státusban van. „E mesében, ősmítoszunkban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de nem engedi őket a történet elpusztulni, csodás metamorfózisok során újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút kikergetik, elűzik, sorsára hagyják, de oltalmazza őt a magyar vidék, és megmarad nekünk. Ez pedig a magyar megmaradásnak nem a misztikus útja, mint a lányok esetében, hanem a Prohászka Lajos által oly szépen tipizált bujdosó magyar sors, és ezek így együtt azt üzenik, hogy miként kell nekünk megmaradni. S

Érdemes vele szembe szegezni azt a csodálatos normalitást, azt az ősi rendet, a hétrendbeli magyar út rejtelmes és titkos örökségét, amelyből mi építkezhetünk” – mutatott rá a szerző.
Sokatmondó, hogy az első néhány bevezető sor narrátora Schuster Lóránt, a szöveg pedig egy hátborzongató parafrázisa az első nemzeti szellemű magyar rockeposznak, a Honfoglalásnak: „Azok a hegyek még ma is állnak. /Azok a folyók még ma is futnak. /Az a csillag még ma is mutatja az utat. / Az a nép még ma is él.” Lássuk, hogy hangzik e pár sor Toót-Holló Tamás átiratában: „Azok az aranyhajszálak még ma is megcsillannak. / Azok a gyermekek még ma is köztünk járnak. / Az a három csillag még ma is mutatja az utat. /Az a hit még ma is él.”