Munkácsról jelképesen a Varsó melletti Báthory tanyára ,,szállt” a Turul-szobor

Makkay József 2023. június 11., 21:10 utolsó módosítás: 2023. június 12., 14:58

A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület hosszú évek óta civil szervezetként dolgozik a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolásán. Több tucat erdélyi, magyarországi és lengyelországi közös találkozó bizonyítja, hogy milyen fontossággal bír a civil kezdeményezés. Az egyesület vezetője, a kalotaszegi származású Okos Márton a napokban a Varsó melletti Báthory tanyán avatott Turul-szobrot. Tettét egyféle kárpótlásnak tartja a Munkácson ledöntött magyar szobor miatt.

Okos Márton és vendéglátói a Varsó melletti szoboravatón •  Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület
galéria
Okos Márton és vendéglátói a Varsó melletti szoboravatón Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület

– Budapesten élő erdélyi magyarként Turul-szobrot adományoztál a Varsótól 35 km-re fekvő Báthory tanyának. Mi volt a szoboravatás előzménye?

– Vissza kell kanyarodnom a nyolcvanas évekhez, amikor figyelemmel követtem a lengyel II. János Pál pápa, a Szolidarítás szakszervezet, illetve ennek papja, Jerzy Popieluszko tevékenységét. Amikor 1984. októberében megtörtént a szörnyű eset – a ma már Boldog Jerzy Popieluszkot a kommunista rendszer meggyilkolta – megfogadtam: ha megérem azt az időt, Erdélyben emléket fogok állítani a lengyel ellenállás mártír papjának. Ő helyettünk is felemelte a szavát. 2019. szeptemberében került erre sor Szilágysomlyón a hagyományos Báthory Napok keretében. A mostani szoborállítás előzménye, hogy

amikor Kárpátalján, Munkácson a várárokba döntötték a Turul-szobrot, elhatároztam, amíg a visszaállítására sor kerülhet, magam állítok egy hasonló szobrot „serpák és oxigénpalack” nélkül.

Nem Magyarországon vagy Erdélyben – ahol ez már nem jelent gondot –, hanem Báthory István egykori királyságában, lengyel földön, hogy a két sas hirdesse a szabadság szellemének évezredes szárnyalását. Petőfi emlékév van, és nekem nagyon tetszik az a verse, amely sok ígérgető politikus rémálma: ,,Ha férfi vagy, légy férfi, /S ne szád hirdesse ezt, /Minden Demosthenesnél /Szebben beszél a tett.” Megkérdeztem tehát a Varsó melletti Campinos erdőben fekvő Folwark Batorowka – Báthory tanya – tulajdonosát, Bartek Siedlart, hozhatok-e egy Turul-szobrot, hogy felállítsuk a tanyán? A javaslatom örömmel vette.

Bartek Siedlar megköszönte a tanyájára érkezett magyar adományt •  Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület
Bartek Siedlar megköszönte a tanyájára érkezett magyar adományt Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület

– Honnan származik a Báthory tanya tulajdonosával kiépített sokéves barátság?

– Amikor tehetem, évtizedek óta rendszeresen részt veszek Szilágysomlyón a Báthory Napokon. Hat éve történt, hogy több országból is hagyományőrzők érkeztek a szilágysági ünnepségre. Lengyelországból Bartek Siedlar szervezésében a Huszár Alapítvány hagyományőrzői korabeli történelmi viseletben mutattak be hadijátékot, várostromot és zenés-táncos műsorral is szórakoztatták a közönséget. Köztük volt a híres lengyel Anna Maria Adamiak művésznő, operaénekes is. Szilágysomlyón ismerkedtem meg a csapattal és vezetőjükkel. A koronavírus-járvány előtt töbször is találkoztunk: Bartek Siedlar történelmi emléktúrát szervezett Párkányba Sobieski János király szobrához. A covid éveiben egy időre megszűntek a személyes találkozások, de ő ezalatt építette korábban megvásárolt tanyáját a Varsó melletti Campinos erdőben. Magyar szempontból a hely külön érdekessége, hogy a varsói felkelés idején, 1944-ben Lengyel Béla vezérőrnagy parancsnoksága alatt – német parancsra – ebben az erdőben állomásozott egy tartalékos magyar hadtest. A német hadvezetés elvárásaival szemben a magyar katonák megpróbáltak segíteni a lengyel felkelőknek. Persze, csendben és titokban, mert ha kitudódott volna, a katonákat azonnal kivégzi a német hadvezetés.

Az elmúlt években lehetőségeim szerint magyar, székely és történelmi zászlókkal, Teleki-plakettel stb., támogattam a tanyát.

A Báthory tanya felavatására 2020. nyarán került sor a koronavírus-járvány miatt igen szűk részvétellel, én sem útazhattam ki Lengyelországba.

– Ki készítette a Turul-szobrot, és hogyan jutott el a Báthory tanyára?

– Az idő szorítása kizárta a pályázati „szórakozást”, mert az olyan, mint a kutya vacsorája, ezért egy kész kőszobrot vásároltam. A következő legyőzendő probléma a szállítás volt, mivel nekem csak egy 18 éves Suzukim van. Arra gondoltam, találok egy lelkes hazafit, aki mikrobusszal vagy kisteherautóval – a benzinköltség térítésének ellenében – elszállítja a szobrot Lengyelországba. Ez nem jött össze, a kocsibérlés pedig drága megoldásnak számított, így

az utolsó pillanatban a segítségemre sietett egyik ismerősöm, aki kölcsön adta utánfutóját, így elindultam a szoborral.

Nyitott szárnyai miatt a Turul-szobornak fönt van a súlya, ezért nagyon óvatosan és lassan haladhattam. Jaroslawban éjszakáztam, ahol az egykori erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc Mikes Kelemennel kipihente a fáradalmait. Két napba telt az út, amíg a Varsótól északra, 35 km-re fekvő Báthory tanyára értem.

Egy kis pihenő a lengyel határon •  Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület
Egy kis pihenő a lengyel határon Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület

– Hogyan fogadták a szobrot lengyelek?

– A Báthory tanyán kitörő örömmel fogadták a turul „leszállását”. A szobrot közös munkával felállítottuk egy robusztus fa törzsére, mintha csak a Vereckei-hágón egy fára szállt volna rá. Egy programsorozat keretében a következő nap, szombat délután került sor az avatásra. A Báthory tanyán először a tulajdonos által állított emléktáblát lelepleztük le, amely

köszönetet mond a magyar katonáknak a lengyel lakoság számára 80 évvel ezelőtt nyújtott segítségért a második világháborúban történt volhíniai mészárlás idején.

Az ukrán szélsőségesek – az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) fegyveresei – mintegy százezer lengyelt gyilkoltak le. A lengyel országgyűlés, a szejm népirtásként ismerte el a volhíniai mészárlást. Folwark Batorowka ezért a tábláért is megérdemelne egy magyar állami kitüntetést. Egyébként több ilyen emléktábla van a tanyán, amely megköszöni a magyarok különböző alkalmakor nyújtott segítségét.

– Magyar előadóművészek is felléptek a lengyelországi szoboravatón. Milyen volt a közönség hozzáállása?

– A tanyán található jurtában menyitottuk a Márton Áron életét bemutató lengyel nyelvű kiállítást, amely még 2016-ban készült a Márton Áron Emlékévben. Évek óta dolgozunk azon, hogy Márton Áron püspök posztumusz megkapja az 1939-ben a kolozsvári lengyel konzul, Tadeusz Stapinski által előterjesztett „Restituta Polonia” kitüntetést. Ennek történetét részletesen leírtam egyik könyvemben. Megható előzménye volt a Turul szobor leleplezésének, hogy amikor a tanya tulajdonosa fehér leplet keresett, édesanyja fehér textilt vett elő, amit még Bartek Siedlar dédnagyanyja küldött Amerikából a tanyatulajdonos dédunoka első áldozásra készítendő ruhának. Megegyeztünk abban, hogy a dédnagymamától küldött égi jel azt jelenti, ősei is örömmel támogatják fáradozásait a magyar-lengyel barátság építésében.

A szobor leleplezését követően átadtam egy kicsi érc turult is vendéglátóimnak azzal az ajánlással, hogy bármennyire is próbálják egyesek elpusztítani a turult és a lengyel sast, a szobrok és üzenetük elpusztíthatatlan.

Gerák Andrea énekes és a marosvásárhelyi származású Fábián Zoltán koncertje igazi csemege volt a szoboroavatásra összegyűlt környékbeliek számára. Fábián már korábban elkezdett lengyelül tanulni, koncertján a közönség vastapsa kísérte a lengyel nyelven elhangzó énekeit.

Megérkezés a Báthory tanyára •  Fotó: Bathory-Bem Hagyományőrző Egyesület
Megérkezés a Báthory tanyára Fotó: Bathory-Bem Hagyományőrző Egyesület

– Az ukrajnai háború árnyékában hogyan fogadják a magyarokat Lengyelországban?

– Amikor a geopolitikai válság miatt a nagyhatalmak szorításában kényszerhelyzetbe szorult népeket egymás ellen akarnak kihasználni, életbe lép az önálló civil diplomácia. Sok évszázadon át ez a fajta kapcsolattartás kitűnően működött a lengyel és magyar nemzet között. A Turul-szobor lengyelországi felállítására készülve elgondolkoztam azon, hogy a közösségi oldalakon sokan már temetik vagy illuziónak nevezik a magyar-lengyel történelmi barátságot. Ebből

az ellenségeskedésből semmit nem tapasztaltam Lengyelországban, a régi kapcsolataim tovább élnek, szeretnek bennünket.

– Lengyelhonban mekkora az elfogadottsága az egykori erdélyi fejedelemnek és lengyel királynak, Báthory Istvánnak?

– A lengyelek számára Báthory István igazi hős, aki úgy megverte az orosz cár, Rettegett Iván seregét, mint azóta kevesen. Báthoryt sokkal jobban ismerik Lengyelországban, mint mi Erdélyben vagy Magyarországon, királyként nagyon nagy tisztelet övezi. De

nem csak a közösségi tudatban ivódott be, hanem ő jelenti az igazi kapcsot a lengyelek és a magyarok között.

A Báthory tanya ünnepségeinek szerves része a magyar gasztronómia: a lángos, a székely gulyás és más magyar ételek. A lengyel-magyar barátságot megtestesítő tanya egyre népszerűbb a lengyelek között. Sokan jönnek Varsóból családostól, gyerekekkel. A történelmi ihleten túl a tanya egy gyönyörű hely, ahol állatok is vannak, jó kiszolgálás és finom ételek. Aki egyszer megfordul itt, azt nem lehet politikai maszlagokkal etetni a magyarok ellen.

A lengyeleket védő magyar katonáknak állított emléktábla •  Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület
A lengyeleket védő magyar katonáknak állított emléktábla Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület

– Hosszú évek óta az általad létrehozott Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület keretében építgeted a magyar-lengyel civil kapcsolatokat. Tapasztalatod szerint mennyire kedvelik Erdélyben a lengyeleket?

– Hasonló a helyzet az erdélyi magyarok magyarországi megítélésével. Akik ismerik és tisztában vannak a valós történelemmel – és nem ideológiai elméletek alapján tekintenek Lengyelországra –, azok számára fontos a magyar-lengyel barátság. A felületesen informált tömegeket könnyű félrevezetni, mint történt ez Magyarországon a 2004-es kettős állampolgársági népszavazáson. Aki ismeri a múltat, az kedveli a lengyeleket, de nagyon sokat kell még dolgozni azon, hogy a valós történelmi tényeket minél többen megismerjék. Az egyesületünk által 2017-re kezdeményezett Szent László Emlékév, a 2021-re meghirdetett Báthory Emlékév, és jövőre, 2024-re kezdeményezett Szent Kinga Emlékév mind azt a cél szolgálja, hogy a magyar-magyar összetartozás mellett a lengyel-magyar barátságot is erősítsük. Nagyon sok a dolgunk, amihez kormányzati segítséget is várunk. Jogos az elvárás, hogy külföldön Erdély hallattán ne Drakula ugorjon be az embereknek, hanem például Báthory István.

Márton Áron kiállítás a tanyán •  Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület
Márton Áron kiállítás a tanyán Fotó: Báthory-Ben Hagyományőrző Egyesület

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.