Lassan kiürül Kárpátalja

Makkay József 2018. szeptember 29., 10:00 utolsó módosítás: 2018. szeptember 29., 20:13

Egymást érik Kárpátalján a magyarellenes megnyilvánulások. Ukrajna egyik legszegényebb régiójában már nemcsak a hatalmas infláció és a tömeges kivándorlás kínozza az embereket, hanem a soknemzetiségű tartomány lakosainak az egymásnak ugrasztása is. Magyarország és Ukrajna között diplomáciai háborúvá fajult a beregszászi magyar konzulátus területének megsértése, az ukrán hatóságok a határon vadásszák a kettős állampolgárok útleveleit. Miközben a fiatalok tömegesen távoznak Kárpátaljáról, egy magyarországi fiatalember, Bíró Gergő egy gazdasági program keretében költözött át Beregszászra, hogy segíthessen a helyi magyar közösségnek. Tapasztalatait osztotta meg lapunkkal.

Kishatárforgalom Kis- és Nagyszelmencen, a szlovák–ukrán határ által kettévágott magyar faluban. Kárpátalja története jellegzetes kelet-európai sors Fotó: MTI

– Hogyan jutottál ki huzamosabb időre Kárpátaljára?

– 2015-ben a Magyar Cserkészszövetség Együtt Kárpátaljáért nevű programjában önkénteskedtem, és ekkor határoztam el, hogy visszatérek. Kerestem a lehetőséget, így közösségfejlesztő hallgatóként jelentkeztem a Campus Mundi ösztöndíjra. Ennek a programnak a keretében magyar egyetemistáknak a világ bármely pontján lehetőségük van tanulásra, illetve kutatásra. Az elnyert ösztöndíj legfentebb öt hónapra szól: a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségénél vagyok gyakornok.

A feladatom sokrétű. Járási és ágazati szintű problématérképet és erőforrástérképet szeretnék készíteni, elsősorban a magyarok által lakott településeken, de nem kizárólag.

Ukránul egyelőre nem tudok, csak magyarul, angolul és németül, ezért egyelőre csak azokkal a személyekkel dolgozhatok, akik a három nyelv valamelyikét beszélik.

– Milyennek találod ezt a Kárpát-medencei régiót, más utód-államokbeli területekkel összehasonlítva?

– Kevés településen jártam eddig ahhoz, hogy az egész megyéről felelősségteljesen nyilatkozhassak. Kárpátalja Ukrajna egy megyéje Zakarpatska Oblast néven, ugyanis Sztálin a területet annektálta, és 1945 után a Szovjetunióhoz csatolta. Jól látható, hogy a Kárpát-medencében gazdasági és infrastrukturális szempontból ez a leginkább fejlesztésre, segítségre szoruló régió. Szovjet időkben az akkori hidegháborús költségvetés miatt nem jutott forrás az ország fejlesztésére. De az ukrán függetlenség óta még mostohább idők járnak a térségre, mert Ukrajna többi részéhez képest kevesebb forrás jut ide.

Bíró Gergő otthon érzi magát Kárpátalján Fotó: Facebook.com/Bíró Gergő

– Ukrajna többi tartománya jobban áll gazdaságilag?

– Az utóbbi években jártam Lembergben és Kijevben is, ennek tükrében szembetűnő a különbség. Persze, mondhatnánk, hogy szembetűnő a különbség egy borsodi vagy szatmári kis falu és Budapest között is, csakhogy itt nemcsak gazdaságilag rossz a helyzet, hanem kulturálisan is. Tudniillik

a szovjet alkotmányban szélesebb jogköre volt a nemzetiségeknek a kultúra és az oktatás területén – például az anyanyelv használat vonatkozásában –, mint a mai Ukrajnában.

– Milyen ma a közhangulat Kárpátalján?

– Bárkivel beszélgetek, sokszor hallom azt a panaszt, hogy az ukrán állam nem végez el olyan feladatokat, amelyek a hatáskörébe tartoznának. A nemzeti valuta elértéktelenedésével a nyugdíjak és a bérek vásárlói értéke jelentősen romlott. A hidak, az utak karbantartása vagy az épületek állagának megóvása mind olyan feladat, amit a lakosság az államtól vár, de mindhiába. Összességében lehangoló a látvány. Ez az oka annak, hogy sokan elmennek Nyugatra dolgozni a jóval kedvezőbb fizetések és a jobb életkörülmények miatt. Ha szétnézünk Erdélyben, a Székelyföldön, 1990 óta azért jó minőségű utak épültek, a nagyvárosokban megújult a tömegközlekedés, sok helyen új járművek jelentek meg. Ukrajnában is vannak fejlesztések – főleg Kijevben és a nagyvárosokban –, de közel sem olyan mértékben, mint amilyenre szükség lenne.

– Mit tud ajánlani Ukrajna ma egy pályakezdő fiatalnak?

– A fő gond szerintem a kilátástalanság:

az itt élők nem látják, hogy bármi esély lenne a pozitív irányú változásokra.

Nemcsak Kárpátaljáról beszélek, hanem egész Ukrajnáról. Miért maradjanak itthon a nyelveket beszélő, piacképes szakmával rendelkező fiatalok, ha többszörösét megkereshetik ugyanazzal a munkával az Európai Unió valamelyik tagállamában? Habár erről nem találtam nyilvános statisztikai adatot, de több millióan élnek és dolgoznak az országhatáron kívül. Úgy gondolom, egy pályakezdő fiatalnak ma nehéz Kárpátalján. Sokkal nehezebb, mint Ukrajna más régióiban.

– Ukrajna háborúban áll, ami jelentősen befolyásolja az ország normális működését. Mi látszik ebből a keleti régiókban?

– Nehéz erre a kérdésre válaszolnom, mert nem ismerem a háború előtti Ukrajnát. Egyértelműen az infláció a legszembetűnőbb gond: míg néhány éve 80 forintot ért egy hrivnya, három éve 13 forintot, mára viszont 10 forintért lehet 1 hrivnyát kapni. A háborús költségvetés miatt nincsen annyi forrás egyéb fejlesztésekre, mintha béke lenne. Hivatalosan ugyan nincs háború, hanem terrorellenes hadműveletekről beszélnek Ukrajnában, de mindenki tudja, hogy mi a valóság. Borzasztó történetet hallottam arról, hogy a háborúba hurcolt és ott ágyútöltelékként túlélésért küzdő fiatalok milyen körülmények között kénytelenek helytállni. Meséltek arról, hogy hiányos felszerelést vagy lejárt szavatosságú élelmiszert kapnak a katonák. Olyan történeteket is mesélnek a hozzátartozók, hogy az elesett fiatalok földi maradványainak hazajuttatásáról sok esetben nem gondoskodik az őket besorozó állami hadsereg. Ezekről hivatalos tájékoztatás nem szól, de az emberek beszélik, így nehéz megállapítani, hogy ebből mi igaz.

– Sokat olvasni a szélsőséges ukrán megmozdulásokról. Ez mennyire érinti a kárpátaljai magyarokat?

– A háborús, felfokozott nacionalista hangulat miatt az egyszerű átlagemberek is politikusok céltáblájává váltak. Kárpátalján, hála Istennek béke van. Itt évszázadok óta jól meg vannak egymással a ruszinok, huculok, magyarok, románok, szlovákok, cigányok, és ukránok. Lehet találkozni a piacon szovjet időkből itt maradt kereskedőkkel is. Én magam fűszereket például egy üzbegisztáni kereskedőtől szoktam vásárolni, friss gyümölcsöket egy azeri zöldségestől, de nagyon szeretek nézelődni és vásárolni a piac egyik csarnokában árusító orosz hölgyek standjainál is. Vannak persze hőzöngő ukrán nacionalisták, de ez összességében nem hagy akkora nyomot a mindennapokban.

– Mégis mi okozza a mostani magyarellenes hangulatot?

Ukrajnában választások lesznek, és ahogyan ez Romániában és Szlovákiában is megszokott dolog, előhúzzák a magyar kártyát, a magyarokkal fenyegetnek.

Most éppen a határon átkelő embereket motozzák meg magyar útleveleket keresve. Az útlevelek egyébként mindig a kibocsátó állam tulajdonát képezik, és az azzal utazó személy csak használója az okmánynak. Ez minden útlevélbe bele is van írva. Nem tudom mire vélni az efféle rendelkezéseket és hangulatkeltést, hiszen ennek semmi értelme.

– Van-e valamilyen közös vonás Kárpátalja és a szomszédos országok régiói között?

– Magyarország észak-keleti része – ezen belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – az ország legelmaradottabb régiója. Hasonló a helyzet a szomszédos országok megyéivel: Romániában Szatmár megye, Ukrajnában Kárpátalja és Szlovákiában Eperjes megye is az adott országok gazdaságilag legkedvezőtlenebb térségeinek mondhatók. Ezek a lesújtó gazdasági adatok megjelennek uniós forrásokban is, amelyek az európai országok vásárlóerejét jelenítik meg. Ezekből is látszik, hogy a felsorolt megyék a legalacsonyabb gazdasági szinten vannak. Közös bennük, hogy az itt élő fiatalok nagy része Nyugat- illetve Észak-Európába vándorol ki dolgozni, és sokan nem költöznek haza. Ennek következményeként hosszútávon a terület kiürül, és éppen a piacképes szakmával és jó iskolai végzettséggel rendelkező, vállalkozó szellemű fiatalok nagy része hagyja el a térséget. Ha ezek a régiók jövőt szeretnének maguknak, a legfontosabb az volna, hogy otthon tartsák a fiatal nemzedéket.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát működtető alapítvány 2008-ban az épületet bérbe kapta ötven évre. Magyarországi, helyi és megyei önkormányzati segítséggel újították fel Fotó: Bíró Gergő

Diplomáciai háborút robbantott ki Ukrajna Magyarország ellen
Egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét – tájékoztat az MTI. A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, illetve egy személy esetében az utca neve is szerepel.
„Feltettük a Csisztiliscsébe Ukrajna alkotmányának és állampolgársági törvényének első öt megsértőjét. Megerősített minden adat a megjelölt ukrán állampolgárok törvénytelen magyar állampolgárságának birtoklásáról” – közli a Mirotvorec a Facebookon.
Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség múlt szerdán közzétett egy videofelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt. Közölte: a tervek szerint szeptember 26-án tárgyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel az ügyről New Yorkban. Ez nem konzuli, hanem politikai ügy – idézte a minisztert az UNIAN hírügynökség.
A magyar külügyminiszter reagált az ukrán vádakra. „Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni” – jelentette Szijjártó Péter vasárnap Budapesten, aki azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére. Közölte, hogy több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában.
Szijjártó úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen.
Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A magyar kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter.
4 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat