Korcsog Ferenc aradi méhész: munkaszeretetre tanítanak a méhek

– Mi vesz rá egy stabil anyagi háttérrel rendelkező családos üzletembert, hogy méhészettel foglalkozzon?
– A méhészet iránti szeretetem nagyapám hagyatékának része. Tízéves gyerekként néha elszöktem nagyapámhoz a méhekhez. Érdekelt, mivel foglalkozik. Az első fájdalmas szúrások dacára akkor oltódtam be a méhészet iránti érdeklődéssel. Ezután hosszú időn keresztül semmilyen kapcsolatom nem volt méhekkel. De a sors összehozott Bújdosó Misi bácsival, aki 2013-ban megengedte, hogy meglátogassam őt méheivel együtt. Akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy én is szeretnék magamnak egy kis méhészetet. Mindenkinek kell egy mentsvár, ahol nyugodt lehet, nem zavarja senki, és ahol egyedül tölthet el pár órát a természet csendjében. Márpedig a méhészet ezt biztosítja, ide nem mer követni senki. A méhekkel való foglalkozás közben van időm elfelejteni a napi rohanást.

– Mekkora a méhészete? Hány családja van?
– Harminc családdal foglalkozom. Ez a hobbiszint közepe, 50 család felett már a szakmabeliek méhészkednek, még pontosabban az 50 és 100 család közötti méhészek éppenséggel meg tudnak élni, de elég szűken. 100 család felett nagytermelés zajlik, ami érdemleges jövedelmet jelent.

– Egy méhcsalád egy kaptárt is jelent?
– Igen, egy kaptár egy családnak ad otthont, szám szerint 30 ezer és 50 ezer közötti méhecskének, legalábbis a nyári szezonban. Telelésre 10 ezer méh rendezkedik be, és ezekből hozzávetőleg 5 ezer marad meg. A nyári méhecskének az életciklusa 30 nap, a téli méhecske akár 90 napig is elélhet. A téli élethosszt befolyásolhatja az „étrend”: ha minőségi eledelük van – jó minőségű méz –, akkor elélhetnek 90 napig, ha cukorfőzetet kapnak, akkor a méhek ellenálló-képessége gyengébb, és lényegesen rövidebb az élettartamuk is.

– Kaptáranként évente mennyi méz nyerhető ki hamisítás nélkül?
Létezik otthoni méhészet és vándorméhészet. Utóbbi ahány szedést, virágzást tud elérni, annyiszor tud pergetni, tehát lehet 15 pergetés is egy évben, helyi méhészet két, maximum három pergetést tud elérni. Egy pergetés hozama kaptártól is függ. Egy jónak számító tíz rámás kaptárból kb. tíz kiló mézet lehet pergetni. De vannak ennél nagyobb és kisebb kaptárak is.

– A gyűjtés hogyan zajlik?
– A méhek napfelkeltekor már kirepülnek, feltéve, hogy a környező hőmérséklet legalább 12 fok. Ha a páratartalom megfelelő, és a virágok már termelik a nektárt, akkor a méhek azt kezdik szedni, ha viszont túl nagy a szárazság, akkor nincs mit szedniük, megszárad a nektár. De

egy megfelelő napon egy család 3 és 5 kiló közötti nektárt tud begyűjteni. A nektár még nem méz, annak nagy a víztartalma, a méhek a kaptárban szárítják, költöztetik sejtből sejtbe, amíg a víztartalom 20 százalék alá nem esik. Akkor változik át a nektár mézzé.

Onnan tudjuk, hogy kész a méz, ha a sejtek le vannak tapasztva. Jómagam csak azokat a rámákat pergetem ki, amelyeknek legalább kétharmada le van tapasztva.

– Tapasztalata szerint hogyan áll az erdélyi méhészet?
– Nemzetközi viszonylatban elég jól, ezzel együtt harcolnia kell a fennmaradásért. Akárhogy is vesszük,

– Valóban méznagyhatalom a Kárpát-medence?
– Valóban. Az Európai Unió legnagyobb méztermelő országai Románia, Spanyolország és Magyarország. Románián belül Erdély a hangsúlyos, a legnagyobb méztermelő egység Balázsfalván működik. Tehát ha csak az anyaországot és Erdélyt vesszük, akkor ez így együtt a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék nélkül is pályázhatna az első helyre, hát még e területekkel együtt.

– Mit lehet a méhektől tanulni?
Sok mindent. A legfontosabb a közösség szolgálata, a közösségi érdek előtérbe helyezése az egyéni érdekkel szemben. Legyen szó a mindennapi munkáról vagy a közösséget ért idegen támadásról, amit a méhek csak saját életük feláldozásával tudnak elhárítani. Hagyományőrzést is tanulhatunk tőlük.

Az ember bizonyítottan legalább ennyi ideje fogyaszt mézet, az egyiptomi piramisokban találtak megcukrosodott, illetve már kövesedett, de még fogyasztható mézet. Az is köztudott, hogy a régészek a pollenteszt segítségével határolják be egyes leletek korát.

– Mennyire érzékenyek a méhek az ember hangulatára?
– A méhek akkor tűrik meg az embert a kaptár közelében, ha nyugodt, nem csapkod, nem kiabál vagy zajong. Ellenkező esetben adnak pár „vakcinát”: megtanítanak a tiszteletre velük szemben. Azt is tapasztaltam, hogy ha idegesen vagy stresszesen megyek a méhekhez és kinyitok egy kaptárt, akkor ők tesznek róla, hogy lenyugtassanak.

– A környezetszennyezés miatt mennyire számít a méh veszélyeztetett fajnak?
– A rengeteg vegyszer, amit a mezőgazdaság mamutvállalatai használnak, komoly veszélyt jelent a méhekre. Nem veszik figyelembe azt, hogy ha nincs méh, akkor nincs beporzás, és akár 20 százalékkal kisebb lehet a termés.

Már léteznek modern vegyszerek, amelyek nem mérgezik a méheket, de sajnos sok mezőgazdász a bevált vagy általa beváltnak gondolt vegyszert nem cseréli le kímélő kemikáliákra.

– Honnan tudhatjuk, hogy jó mézet vettünk? Érdemes-e nagy bevásárlóközpontokban mézet vásárolni?
– A méz minőségét szemre és ízre nehéz eldönteni, amatőröknek különösen az. Nem véletlen, hogy csak komoly költséggel járó vegytani elemzés alapján végzett tesztek a megbízhatóak, ezek azonban ritkák. Annyi állítható, hogy a jó méz megcukrosodik. A méz végső soron, akárcsak a bor és a pálinka, vagy akár a húskészítmények: bizalmi termék. Legcélszerűbb attól a termelőtől venni, akiben emberileg megbízunk.