Élhetőbb várost akarnak Kolozsvárból

– Mi a stratégiája a kolozsvári városvezetésnek a központ tehermentesítésére?

– Komoly fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy tehermentesíthessük a város történelmi központját, illetve gördülékenyebben lehessen közlekedni Kolozsváron. E fejlesztések alapjául a 2014-ben elfogadott Általános Városrendészeti Terv szolgál, legyen szó parkolóházak építéséről, elterelő vagy gyorsforgalmi utakról, útszélesítésekről, a közszállítás bővítéséről vagy az összefüggő, teljes bicikliút-hálózatról. Az elengedhetetlen befektetések mellett a városvezetésnek meg kell teremtenie a feltételeket, hogy minél több lakos számára valós alternatíva legyen a közszállítási járművek, a bicikli vagy az elektronikus roller használata.

A helyi érdekeltségű forgalomban félmillió személlyel kell számolnunk, beleértve a várossal gyakorlatilag összenőtt települések lakóit is.

– Hogyan próbálják gépkocsimentessé tenni a központot és megoldani a parkolási problémákat?

– Első lépésként alternatívát kell nyújtanunk a városközponton áthaladó forgalomnak. Jelenleg erre három terv van folyamatban. A városvezetés azt tervezi, hogy az egykori sörgyár helyén át fogja terelni az autósforgalmat a Mócok útjáról a Szamos partjára, illetve a környező utcákra, így az, aki a nyugat-keleti tengelyen szeretne közlekedni, enyhén északról fogja megkerülni a belvárost. A másik fontos beruházás a déli körgyűrű terve. Mindkét terv a megvalósíthatósági tanulmánynál tart és a városvezetés feladatkörébe tartozik. A harmadik fejlesztési terv az A3-as autópálya összekötése az Apahida–Bányabükk terelőúttal, ami viszont az állami útügyi hatóság hatáskörébe tartozik. A tervek már elkészültek, eddig viszont a központi költségvetésből nem szántak anyagi keretet a 10–15 kilométeres útszakaszra. E harmadik tervnek köszönhetően a városon áthaladó országos és nemzetközi forgalom megkerülné a várost.

– Tovább korlátoznák a belvárosi autósforgalmat?

– A belvárosban nincs lehetőség parkolási bérletet kiváltani, maximum 2 órát lehet parkolni, fokozatosan növeljük a gyalogosoknak szánt övezetet, és ezzel párhuzamosan csökkentjük az autóknak szánt teret – elég például a Farkas utca felújítási terveit említeni.

Ez alól természetesen kivételt képeznének a belvárosban lakók, illetve az áthaladó forgalom. Viszont egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy jó döntés volna ez az intézkedés.

A városvezetés számos parkolóházat szeretne építtetni mind a belváros körül (annak érdekében, hogy gyalog viszonylag közelről megközelíthető legyen a központ), mind a városnegyedekben vagy akár a fontosabb közlekedési csomópontokban. Egyesek a tervezési folyamatnál tartanak, de több olyan is van, amelynek már folynak az építési munkálatai. Az autók kitiltása a központból gyorsabb ütemben halad, mint a belvárosi parkolóházak megvalósítása, ami átmenetileg kellemetlenséget okozhat az ott dolgozóknak, tehát törekedni kell a folyamatok összehangolására.

– Mennyire váltak be az eddigi lépések, a buszsáv leválasztása, az új, elektronikus buszok beszerzése?

– Szerintem beváltak. A városvezetésben tudatosult: lehetetlen megoldani a közlekedési gondokat, ha mindenki gépkocsival szeretne közlekedni. Napjainkban sokak számára hozzáférhetővé vált az autó, ami a gépkocsiállomány rohamos növekedéséhez vezetett. Ezért előnyben kell részesítenünk a közszállítási járműveket, és színvonalas, a teljes metropoliszövezetet átszövő közszállítási rendszert kell kifejlesztenünk.

E terveknek a megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, ezért arra kérjük a lakosokat, legyenek türelemmel.

– Várhatók-e változások a főbb útvonalakon?

– A közeljövőben több fejlesztési terv is várható: a déli körgyűrű, a Garibaldi híd és a Monostori út egy négysávos úttal lesz összekötve, továbbá több hídfelújítás, -bővítés és új parkolóházak építése várható. A Törökvágás környéki felüljáró megvalósíthatósági terve már készülőben van, ez a Kisbács felőli autósforgalom enyhítése szempontjából lenne fontos.

– Milyen stádiumban van a helyi érdekeltségű vasút (HÉV) terve, mennyi idő alatt valósulhat meg?

– A HÉV ötletét jónak, belátható időn belül kivitelezhetőnek, gazdaságosnak találom. Ez az egyike azon terveknek, amelyekre fokozottan figyelek. Jelen pillanatban folynak az egyeztetések Kolozsvár és a környező települések képviselői között, illetve el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak. Egyelőre az körvonalazódik, hogy a HÉV-et egy külön erre a célra létrehozott társaság fogja működtetni, mivel nem valószínű, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) vállalkozna erre. Amennyiben sikerül megvalósítani a tervet, első lépésként Bonchida és Magyarnádas között közlekedne a helyi érdekeltségű vasút a jelenlegi vasúti sínek nyomvonalán. Ezt követően történne meg Szászfenes, Gyalu és a Monostor lakónegyed bekötése a hálózatba.

De fontos, hogy tudjuk az esetleges nyomvonalát, hiszen ez rengeteg egyéb, a város fejlődését befolyásoló döntésben játszhat szerepet.

– A HÉV nem oldaná meg a metro­poliszövezetben lakók, például szász­fenesiek, kisbácsiak közlekedési gondjait?

– Nem, de sokat segítene. Megvalósítása nagymértékben csökkenteni tudná a Kolozsvár környéki településekről érkező autósforgalmat. A HÉV egy idő után ugyanis vonzóbb utazási lehetőség lesz majd a nehézkes parkolás, a magas parkolódíjak és az utazás hosszabb időtartama miatt. A kötött pályás tömegközlekedés nagy előnye, hogy saját pályája miatt nem függ a közúti forgalomtól.

– Milyen szakaszban van az évek óta vita tárgyát képező déli körgyűrű építése?

– Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány készül. Ezt követi a területek kisajátítása. A jelenlegi állás szerint 2024-re meg kell épülnie a körgyűrűnek, különben a város az erre irányított európai pénzalapok elvesztését kockáztatja.

– Milyen időtávra tervez a városvezetés, és mennyire tartható a lépés a város rohamos fejlődésével?

– A városnak van egy 40 évre szóló stratégiája, tehát évtizedekkel előre gondolkodik. Sajnos nehéz tartani a lépést azzal, ahogyan Kolozsvár és agglomerációja növekszik: Erdély fővárosában alapvető gondok vannak a meglévő infrastruktúrával. A jelenlegi alacsony erőforrást a városvezetés abba tudja fektetni, hogy az újonnan Kolozsvárra költözöttek vagy az ide költözni vágyók számának megfelelően fejlessze az infrastruktúrát, a közintézményrendszert vagy akár zöldövezetet, és új városrészeket alakítson ki.

Nem örvendek neki, de nem látom, hogyan lehetne elejét venni ennek, hiszen az Európai Unió egyik alapelve az állampolgárainak az unión belüli szabad mozgáshoz való joga, és ezt én is pozitívnak tartom.

– Az infrastruktúrafejlesztés mellett mire lenne még szükség ahhoz, hogy Kolozsvár élhetőbb legyen?

– Az infrastrukturális és logisztikai változások egy idő után magukkal fognak hozni egy elengedhetetlen mentalitásváltást is. Az emberek tapasztalni fogják a mostani fejlesztések eredményeit. Az önkormányzat olyan városok szakembereivel keresi a kapcsolatot, mint Koppenhága vagy Barcelona. E városokban már a 70-es évek végétől elkezdték az autósforgalom részleges kiszorítását és az emberközpontú város kialakítását. A lakosok sokáig nem értettek egyet a fejlődés irányával, mert a folyamat eredménye napjainkra érett be, de közvélemény-kutatások alapján e városok kontinensünk egyik legélhetőbb urbánus környezetei. Reméljük, az idő múlásával mi is pozitívan fogunk visszatekinteni a mostani időkre.